Sok érdinek nem tetszik az új építményadó
Négyzetméter-alapú építményadót vezetett be az érdi önkormányzat januártól. Lakóingatlan esetében az ahhoz tartozó telek, illetve melléképület nem "adózik", a szociálisan rászorulók kedvezményt, esetleg mentességet kaphatnak.
Segesdi János (Fidesz) szerint a helyieknek a korábbihoz képest legfeljebb 10-15 százalékkal kell több adót fizetniük ingatlanjaik után, és "csupán azok járnak rosszul", akik eddig a régi, az "értékbecsléses" szisztémát kihasználva valótlan önbevallást nyújtottak be. Az alpolgármester elmondta, hogy valóban sokan reklamálnak levélben, illetve személyesen, miután az érdi képviselő-testület módosította az építményadó kiszámításának módját. A változás lényege: az eddigi ön- értékbecslést egy ellenőrizhető, a lakóingatlan hasznos alapterületéből kiinduló számítás váltja fel.
Segesdi János közlése szerint sokan szándékosan alulbecsülték ingatlanjuk értékét, amit jól mutat, hogy a családonként fizetett éves átlag adó 13.800 forint volt. Egy "bevallottan" 30 milliót érő ház után is csupán évi 30.000-40.000 forintot kellett fizetni, ám nem túl sokan értékelték ennyire ingatlanjukat, és mindössze száz tulajdonos nyilatkozott úgy, hogy 30 millió forintnál értékesebb lakásban él, ami legalábbis elgondolkodtató – jegyezte meg az alpolgármester. A korábbi, szerinte ellenőrizhetetlen és igazságtalan adószámítási mód miatt alkotott új rendeletet az önkormányzat a négyzetméter-alapú építményadóról.
A januárban életbe lépett rendelkezés szerint minden érdi lakóingatlan hasznos (nettó) négyzetmétere után 400 forintot kell fizetni, ami egy nettó 100 négyzetméteres (körülbelül 20-30 millió forintot érő) házat alapul véve évi 40 ezer forintot jelent - ismertette az alpolgármester, hozzátéve, hogy az összeget négy részletben lehet kiegyenlíteni. Mivel az állandó lakcímmel rendelkező érdiek 10 százalékos kedvezményt kapnak, egy négytagú család esetében 16 ezer forint "megspórolható".
A 65 ezer lakosú Érden élő körülbelül 24 ezer ingatlantulajdonostól évi 300-500 milliós plusz bevételre számít a megyei jogú város vezetése. A pénzt az infrastruktúra fejlesztésére, közvetve minél több vállalkozás odacsalogatására kívánják fordítani.