Hiller tavasszal publikálná a Hujber-erőmű hatástanulmányt
Legkorábban az UNESCO tavaszi világörökségi konferenciáját követően lehet nyilvános a tokaji világörökségi terület örökségvédelmi hatástanulmánya – derült ki Hiller István kulturális miniszter lapunk kérdésére adott válaszából. A miniszter egyébként éppen egy éve a beruházást támogató szerencsi polgármesternek azt ígérte egy, a birtokunkba került levélben, hogy az ügyet „megnyugtató módon” rendezik.
Egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, milyen hatása lehet a hegyaljai borvidékre a Hujber Ottó szocialista nagyvállalkozó által Szerencsre, a tokaji világörökség terület kapujába tervezett szalmatüzelésű erőműnek. Hiller István kulturális miniszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón lapunk kérdésére azt válaszolta: a hatástanulmány annak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által készített világörökségi állapotjelentésnek az alapjául szolgált, amelyet februárban juttatott el hazánk Párizsba.
A jelentést az UNESCO világörökségi főigazgatóságának tavaszi konferenciáján tárgyalják meg – mondta a miniszter. Az alapjául szolgáló hatástanulmányt szintén kiküldték Párizsba, „először a világörökségi főigazgatóság szakértői tanulmányozzák" – fogalmazott. Hiller szerint amint értékelik a jelentést a tavaszi konferencián, „nincs semmi akadálya a nyilvánosságra hozatalnak". A miniszter ehhez hozzátette: „a jelentés a KÖH-nél van, a hivatal elnöke értelemszerűen a részletes érdeklődésre is szívesen ad további tájékoztatást".
Az Index ugyanakkor már hétfőn kérte az örökségvédelmi hivatalt, hogy hozza nyilvánosságra a hatástanulmányt; ugyancsak kérte ezt a Lehet Már a Politika mozgalom és a Társaság a Szabadságjogokért, de álláspontunkkal, hogy a dokumentumnak nyilvánosnak kellene lennie, a jövő generáció országgyűlési biztosa is egyetért. A KÖH-nek, mint megrendelőnek, 15 napja van a kérés teljesítésére, ha határidőn belül nem kapjuk meg a tanulmányt, akkor bírósághoz fordulunk.
A beruházás ellenzői közül többen azt állítják, hogy nem véletlenül nem akarják nyilvánosságra hozni a hatástanulmányt. Abban ugyanis a publikus állapotjelentésnél is súlyosabb kritikák vannak a beruházásról – holott az erőmű jelen állás szerint az állapotjelentésben szereplő öt kritériumból is csak egynek felel meg –, miközben az magas kormányzati támogatást élvez.
Ezt az érvelést látszik megerősíteni egy, a lapunk birtokába került levél, amelyből úgy tűnik, mintha a kulturális tárca és maga a kulturális miniszter sem lenne a világörökségi oltalom elkötelezett híve.
Hiller miniszter tavaly február 13-án azt írta a beruházást támogató szerencsi polgármesternek, Rózsavölgyi Endrénének: „személyemben és az általam vezetett tárca munkatársainak nevében is minden segítséget meg kívánok adni azért, hogy ez az ügy megnyugtató módon rendeződjön".
A miniszter arról is ír: ennek érdekében folyamatosan egyeztetnek, ám „nem hagyható figyelmen kívül, hogy Magyarország – mint UNESCO-tagállam – kötelessége, hogy eleget tegyen az UNESCO elvárásainak". Hiller azzal zárja a levelet: kérte a nemzetközi szervezet világörökségi központjának igazgatóját, hogy „az elkövetkező egy évet a megfelelő hatástanulmányok és szakmai anyagok elkészítésére fordítsuk", és azt is, hogy addig az UNESCO semmilyen döntést ne hozzon.
