A bankok csak nyernek a devizahiteleken
További Magyar cikkek
Csak a forint árfolyamváltozása 20-25 százalékkal növelte meg a svájci frankban és euróban eladósodottak havi terheit. Ennél sokkal jelentősebb növekedést jelent az, hogy a bankok nemcsak az új, hanem a meglévő hiteleknél is megemelték a kamatot. Az árfolyamváltozás ugyanis átmenetileg emeli a részleteket, ráadásul attól függő mértékben, ki, mikor vette fel a hitelt, a forint erősödésével pedig automatikusan, külön banki döntés nélkül is csökkennek a részletek. Nem így a kamatnál: azt a bank változtatja egyoldalúan, az ügyfélnek semmilyen beleszólása nincs, csak értesítik őt.
Mindenki svájci frankot akart
A devizahitelek sohasem látott népszerűségnek örvendtek az elmúlt években. A ügyfelek örültek az olcsó hiteleknek, egyrészt kevesen voltak jogosultak államilag támogatott forinthitelt felvenni, másrészt a bankok ontották magukból a hiteleket, egyre nagyobb összeget adtak egyre kisebb önerőre. Szakmai szervezetek már akkor figyelmeztettek, hogy ennek nem lesz jó vége, hiába tűnik kockázatmentesnek a devizahitel a svájci frank és az euró kamatának viszonylagos stabilitása miatt, felelőtlenség a bankok részéről a túlzott kihelyezés.
De bejött nekik, hiszen devizahiteleknél jóval nagyobb nyereséget lehet bezsebelni, mint forinthiteleknél. A deviza kamata nagyon alacsony volt, ellentétben a forint kamatával. Egy 15-17 százalékos THM-mel szemben fel tudtak mutatni egy 4-6 százalékos THM-et, és ilyen különbségnél még az sem zavarta az ügyfelet, ha kezelési költség címén még plusz fél százalékot rátesz a bank. Ehhez még hozzájön, hogy a lakossági hitelpiacon a bankok úgy áraznak, ahogy akarnak, jóval nagyobb felárral dolgoznak, azaz a kamatkülönbözet jókora részét lenyelik. Ráadásul a vételi és eladási árfolyamok közötti különbségen is nyerhetett a pénzintézet. (Amikor a bank kölcsönad az ügyfélnek, más árfolyamon számol, mint amikor azt az ügyfél visszafizeti. A kettő közötti nyereség a banké.) A hitelek tehát elárasztották az országot, a forinthitelek majdnem kiszorultak a piacról, szinte mindenki devizahitelt vett fel.
Alapvető problémák
Az Index által megkérdezett szakértők szerint a bankok nem vették tudomásul azokat a figyelmeztető jeleket, amelyek már évek óta láthatók. A kereskedelmi bankok minden tapasztalat nélkül kezdtek bele a devizahitelezésbe. Ráadásul felelőtlenül is viselkedtek, egyes esetekben alapvető banki normákat sértettek meg. Ez vezetett például a likviditási problémák egyik okához, a lejárati mismatch, lejárati meg nem felelés problémájához. Mit jelent ez? Hosszú lejáratú hiteleket nyújtanak ügyfeleiknek, amiket rövid lejáratú kölcsönökből fedeznek.
A működés és a hitelezés fenntartásához a bankok külföldről vették a devizát. Ezzel semmi gond nem volt egészen addig, míg a bankok bíztak egymásban, illetve abban, hogy a felvett hitelt mindenki vissza is fogja fizetni. Az úgynevezett forró (rövid lejáratú) pénzek kis kockázatú befektetési lehetőségeket kerestek, és mivel a nyugat-európai bankrendszer ezeket nem tudta felszívni, a kelet-európai leánybankok rendkívül kis felárért (5-15 bázispont, azaz 0,05-0,15 százalékpont) korlátlanul jutottak rövid forrásokhoz. A baj ott kezdődött, amikor a pénzügyi válság kirobbanása után a bankok már nem bíztak egymásban, nem tudták, hogy melyik banknál mennyi az amerikai ingatlanpiaci válság miatti kockázatos hitel. Emiatt sokkal óvatosabban és sokkal drágábban kezdtek el egymásnak pénzt kölcsönözni. A másik probléma, hogy Magyarország már nem jó célpont a forró pénzeknek, már nem tartják kis kockázatúnak az itteni befektetéseket, így az ide kölcsönzött pénz felára is emelkedett.
Ha azonban a bankok nem tudnak pénzt felvenni, vagyis nem jutnak forráshoz, akkor nem tudnak új hiteleket adni az ügyfeleknek. Tavaly ősszel drasztikusan megemelkedtek a bankközi kamatok, így a magyar bankok is csak nagyon drágán tudtak forráshoz jutni. Az euró kamata szeptemberben 4,25, a svájci frank kamata 2,75 százalék volt, erre jött rá a kockázati felár a bankközi kamatlábaknál, így a bankközi kamat 5 százalék fölé ugrott. A jegybankok, érzékeltve, hogy a gazdaság felpörgetéséhez a vállalkozásoknak hitelekre van szükségük, elkezdték csökkenteni az alapkamatokat, így a bankközi kamatok is csökkenni kezdtek. A bankok egymás iránti bizalmának erősödése után januárra csökkentek a bankközi kamatok a válság kirobbanása előtti szintre, vagyis 2-3 százalék közé.
A magyarországi bankok azonban nemhogy csökkentették volna a devizahitelek kamatait, hanem sokszor még emelték is őket. Ráadásul nemcsak az új, hanem a meglévő hiteleknél is. Új hiteleknél nem ritka a 8-11 százalékos kamat. Meglévő hiteleknél nem ekkora a növekedés, ott a svájci franknál az addigi 2-3 százalékos kamatokat 5-6 százalékra emelték. Mindezt a dráguló forrásokkal és az egyéb kockázatokkal indokolták.
Megkérdeztük a bankokat, mennyivel drágábban kapják a hiteleket a magyarországi pénzintézetek, illetve milyen más kockázatokkal számolnak, amit az ügyfelekre kell hárítani.
Nem válaszolnak
Megkeresésünkre csak három bank válaszolt, de ők is csak általánosságban beszéltek a jelenségről. Az OTP Banknál azt mondták, hogy a legutóbbi emelkedések elsődleges oka a forrásköltség emelkedése volt, aminek egy részét a bank áthárította az ügyfelekre. „Bár a hitelportfolió romlása az elmúlt három hónapban még nem volt számottevő, az általános makrokörnyezet várható romlása, és néhány deviza gyengülése a növekvő céltartalékoláson és a stabilan tartott fedezeti rátán keresztül a kockázati költségek jelentős növekedését okozták„ – áll a bank válaszában. Az OTP Csoport magyarországi alaptevékenységében a hitel- és egyéb kockázati költségek 2008-ban összességében 30,5 milliárd forinttal emelkedtek. Az egyéb kockázati költségeket is jórészt hitelkockázattal kapcsolatban számolták el. Egyszerűsítve: kockázatosabbá vált minden, többet kell félretenni.
Az OTP ugyanakkor kiemelte: előfordul, hogy a külső körülmények kedvezőtlen változása miatti lépéseket egyes termékeknél üzletpolitikai okokból később hozzák meg, és a mérték is más lehet, mint azt a változás indokolná. Például 2008 októbere óta a jenhitelek kamatait az OTP Bank egyszer emelte – forrásköltségei növekedésének összesen egyharmadát hárítva át az ügyfelekre.
A K&H Banknál elmondták, hogy a forrásköltségek változása hiteltípusonként eltérő mértékű lehet. Ha a bank nem emelné a kamatokat (ahogy a bankok fogalmaznak, „aktualizálják a kockázati felárakat”), akkor az ügyfélbetéteket veszélyeztetnék. Hasonlóan fogalmaztak a Erste Banknál is, a pénzintézet szakértője elmondta, hogy a hitelek árazása többek között két ellentétetesen mozgó tényezőtől függ. Ilyen tényezők az alapkamatok, illetve az azokon múló bankközi kamatok, valamint a likviditási felár. Tájékoztatásuk szerint az elmúlt pár hónapban valóban csökkentek a bankközi kamatok, de közben ezt jelentősen meghaladó mértékben nőttek a likviditásifelár-értékek is, így a két szám összege ma magasabb, mint az elmúlt év harmadik negyedévében.
Arra egyik banknál sem válaszoltak, hogy körülbelül mekkora a Magyarországra szabott kockázati felár, azaz mennyivel kell a bankközi kamatnál többet fizetnie egy Magyarországon működő banknak.
Nyernek a devizahiteleken
Több szakértő elmondta, hogy bár bankonként változó a felár, általában 3-4 százalékponttal drágábban jutnak hitelhez a magyarországi bankok, szemben a válság előtti 0,3-0,5 százalékpontos felárral. Ez azt jelenti, hogy ennyivel több kamatot kell fizetniük a kölcsönök után, mint mondjuk egy nyugati banknak. Ennyiből tehát jogos lenne a hitelek drágítása, de ha utánaszámolunk, kiderül, hogy ez nem teljesen így van.
Előbb már szóltunk róla, hogy az euró és a svájci frank kamata sohasem látott mélységben van a sorozatos kamatcsökkentések után. Az eurókamat 1,5 százalék, a svájci frank kamata 0,5 százalék, előbbi 2,75, utóbbi 2,25 százalékponttal csökkent a válság kitörése óta. Ezen kívül a bankközi kamatok is a válság előtti szintre csökkentek. Ha a két számot egymás mellé tesszük, vagyis a felárat és a kamatcsökkentést, akkor kiderül, hogy alig valamivel drágábban jutnak hitelhez a magyarországi bankok, mint a válság előtt. A kamatokat azonban sokkal jobban emelték az új hiteleknél, és kicsivel jobban a meglévő hiteleknél.
A kérdés persze az, hogy ha a bankok emelnek, amikor nekik is drágul a hitel, miért nem csökkentik a kamatokat, amikor ők is olcsóbban jutnak hozzá. Egyszerű a válasz, a pénzintézetek beáraztak egy olyan kockázatot, ami az ügyfelek fizetőképeségének romlásából ered. Nagyobb tartalékot, fedezetet képeznek emiatt. Attól tartanak, hogy több lesz a bedőlő hitel, és az összes ügyféllel fizettetik meg a lehetséges veszteségeket.
Ráadásul az úgynevezett forró pénz is kevesebb most, mint egy évvel ezelőtt. Mint azt korábbi cikkünkben elmagyaráztuk, a bankok folyamatos, rövid lejáratú hitelelből biztosítják működésüket, az állandó hitelezést és ezzel nyereségüket. A piacon eddig volt pénz, most azonban egyre kevesebb. Ha a bankok nem tudják jelentősen növelni nyereségüket azzal, hogy növelik ügyfeleik számát, akkor a meglévőkkel kell megpróbálni közel ugyanannyi nyereséget kitermelni. Ha nagyobb egységnyi nyereség jut egy ügyfélre, az (ha a költségek állandóak) nagyobb terhet is jelent.
Ezért akadnak szakemberek között is olyan vélemények is, hogy a bankok felelőtlenül szórták ki a devizahiteleket, és a felelőtlen üzletpolitika miatti kockázatot most az ügyfelekkel akarják megfizettetni.
Árfolyamtrükkök
Pedig a bankok a devizahiteleknél az árfolyamon is tudnak nyerni. A folyósításkor használt devizavételi és a törlesztéskor használt devizaeladási árfolyam között komoly (akár 4-5 százalékos) marzs is lehet. Olyan bank is van, amely az árfolyam-különbözeten túl konverziós díjat is fizettet. Az árfolyamkülönbség nem épül bele a THM-be, nem is lehet beleépíteni, hiszen a bank maga dönt, mikor váltja a devizát. Ha reggel nyolckor erősebb a forint, mint este, akkor valószínűsíthető, hogy a bank este vált. A mostanihoz hasonló ingadozó árfolyamnál, amikor napon belül akár 10 forintos különbség is lehet az euró- vagy frankárfolyamban, sokat nyerhet a bank, ha jó időben vált (és többet fizet az ügyfél, ha gyengébb foritnál vált a bank).
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Gazdaság
Nehézkes hétfő, már most lejtőre kerülhetett a forint
Az eurót reggel hét órakor 408,37 forinton jegyezték.
január 27., 07:57
- Gazdaság
Matolcsy György: Egy magyar hős, az euró atyja közelebb hozta egymáshoz Európa országait
A Lámfalussy-konferencián szólalt fel a magyar jegybankelnök.
január 27., 10:06
- Gazdaság
Jó hír az autósoknak: keddtől csökkenhet a benzin és a gázolaj ára is
Egyes kutak árai ettől eltérőek lehetnek.
január 27., 12:20
- Mindeközben
Udvaros Dorottya balesete miatt majdnem le kellett állni a Futni mentem forgatásával
50 perce
- Gazdaság
Több ezer megtévesztett utas jogosult a Wizz Air kártérítésére
Ítéletet mondott a Gazdasági Versenyhivatal.
1 órája
- Gazdaság
Hivatalosan is 18 millió forintra nőtt az áfa alanyi adómentesség értékhatára
Az adóalany február 28-ig nyilatkozhat az alanyi áfamentesség választásáról.
január 26., 08:40
- Gazdaság
Új mozdonyokat állított forgalomba a MÁV a pécsi vonalon
Korábban Franciaország és Belgium között használták ezt a típust.
január 27., 11:44
- Címlapon
Mi tévők legyünk, ha eláztatott a szomszéd, és esze ágában sincs együttműködni velünk?
Beázás esetén mindent dokumentáljunk.
33 perce
- Gazdaság
Évek óta figyeljük a forintot, most ítéletet mondtunk róla
Századik részéhez ért az Index heti deviza- és tőzsdepiaci összefoglalója.
január 26., 07:33
- Mindeközben
Kucsera Gábor vallomása a feleségéről, Tápai Szabináról: „Egy 20 éves nővel élek együtt”
4 órája
- Címlapon
Rangsorolt iskolák és vérre menő kompetenciafelmérés – mire készül a kormány?
Megindult a szülők szondázása a KRÉTA-rendszerben, reagált a Belügyminisztérium.
3 órája
- Gazdaság
Bejelentést tett a kormány, a munkavállalók után milliókhoz juthatnak a vállalatok
Az egy főre jutó támogatás mértéke nagyjából 2,5 millió forint lehet új munkavállalónként.
január 27., 09:30
- Gazdaság
Donald Trump vejének is köze lehet a mini-Dubaj-projekthez
Állítólag nem véletlen, hogy pont a beiktatás napján írták alá a mini-Dubaj-szerződést.
január 24., 07:10
- Gazdaság
A Mol döntött, ismét belenyúlnak az árazásba
Éjféltől a benzint 3, a dízelt pedig 4 forinttal olcsóbban tankolhatjuk.
január 27., 17:46
- Mindeközben
Kulcsár Edinától megkérdezték, tényleg válnak-e G.w.M-mel, és nem cáfolta a pletykákat
5 órája
- Gazdaság
Ezek a számok csaknem három milliárd forintot értek
Kihúzták az ötös lottó nyerőszámait.
január 25., 20:46
- Gazdaság
Nagy Márton pénzesőt ígért, ez több mint 800 ezer családot érint
A miniszter szerint a középosztály erősítésén dolgoznak.
január 25., 19:51
- Gazdaság
Donald Trump miatt állított fel „hadműveleti szobát” a J.P. Morgan
Az elemzők arra számítanak, hogy az új elnök fellépése pozitív hatással lesz a gazdaságra.
január 24., 07:50
- Címlapon
Értesítették a Skóciában eltűnt magyar ikerpár családját, most már biztos, hogy egyikük holttestét találták meg
A hatóságok tovább folytatják a kutatást.
3 órája
- Címlapon
Veszélyesebb a növényi alapú tej, mint gondolnánk
Retteghetnek a vegánok egy tanulmány szerint.
1 órája
- Gazdaság
Lengyelország óva int az orosz gázszállítások újraindításától
Andrzej Duda szerint Oroszország nem nyerheti meg a háborút.
január 27., 16:46
- Címlapon
Tévéinterjút adott, majd elvitték a rendőrök a volt lengyel igazságügyi minisztert
A Pegasus kémszoftver miatt akarták kihallgatni mint tanút, nem jelent meg. Most már vádlott.
1 órája
- Gazdaság
Pörög Donald Trump eldobott kockája, 640 milliárd dollárnál állhat meg
Az új amerikai vámok felgyorsítanák a globális kereskedelem átrendeződését.
január 24., 19:10
- Mindeközben
Élő adásban kaptak fékezhetetlen röhögőgörcsöt a Sport1-en egy pajzán vicc miatt, a műsorvezető alig tudta folytatni a felkonferálást
7 órája
- Gazdaság
Rendkívüli árcsökkenés jön a benzinkutakon
Még a héten életbe lép a változás.
január 24., 10:02
- Gazdaság
Izmozik a forint a dollárral szemben, idén még nem láttunk ilyet
Az euróval szemben is erősödik a magyar valuta.
január 24., 10:48
- Gazdaság
Tengeralattjárók atomreaktorait gyárthatja le a Rolls-Royce
Az új flotta várhatóan a 2030-as években áll teljes számban hadrendbe.
január 24., 18:32
- Gazdaság
Üzent a „károgóknak” Orbán Viktor, aztán az egyik minisztérium publikálta a számokat
A minszterelnök szerint ez óriási.
január 24., 14:49
- Címlapon
A kalózok, akik fegyverként használják a globalizációt
Hatékony üzleti modelljük segítségével tavaly több száz millió dollárra tettek szert.
33 perce
- Címlapon
Figyelmeztette Magyarországot Donald Trump egykori nagykövete: megromolhat a jó viszony
David Cornstein szerint ez lenne a legnagyobb hiba, amit elkövethetnek a magyarok.
12 órája
- Gazdaság
Megjelent Karácsony Gergely előterjesztése a mini-Dubaj területének elővásárlásáról
Az elővásárlási jog érvényesítéséről jövő szerdán dönt a közgyűlés.
január 25., 07:04
- Címlapon
Itt az újabb botrány, hat masszázsterapeuta vádolta „helytelen viselkedéssel” a sztársportolót
A játékos tagad, a liga vizsgálatot indított az ügyben.
8 órája