Lukács
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

300 forint felett az euró

2009.02.03. 12:21
Új történelmi mélypontot ütött a forint déli 12 után nem sokkal, 300 forint fölé szaladt az euró árfolyama. Ha minden jól megy, ezzel azonban elértünk egy olyan szintet, ahonnan nem igazán gyengülhet a forint, igaz, a visszaerősödésre viszont akár hónapokat kell várnunk.

Dél után pár perccel az euró középárfolyama átlépte a lélektaninak tartott 300 forintos szintet. A természetesen új történelmi rekord 300,24 forint/euró. Az árfolyam koradélután a 300-as szint közelében mozgott, néhányszor visszacsússzott a 299-es tartományba is. Három órakor viszont elesett a 301 forintos, majd a 302 forintos szint is. Február 4-én, szerda reggel pedig, még az aktív kereskedési időszakot megelőzően beállt az új negatív forintrekord, 304,50 forint volt az euró, kilenc óra után, a kereskedés indulásával valamennyit erősödött a forint.

Az árfolyam már pénteken is kacérkodott a 300-as korláttal, ám akkor egy kormányfői nyilatkozat után pár egységnyit visszakorrigált a kurzus. Ma déli 12 előtt nem sokkal újra gyengülési hullám érte el a forintot - és egyébként a régió valutáit is. A piac látványosan tesztelte a 300-as szintet: egyre másra születtek ezen a szinten ajánlatok, bár kötések még nem. Az első próbálkozásra még megtartotta a 300-as szint a középárfolyamot, csak az eladási ajánlat kúszott hajszálnyival 300 fölé. Dél után azonban átszakadt a gát. A 300-as szint áttörése után megtorpant a gyengülés, valamiért visszacsorgott az árfolyam a 299-300-as sávba, majd 302 fölé emelkedett.

Délután 1 órakor azonban megismétlődött a 300 feletti kurzus.

A gyengülés mögött elsősorban regionális hatások állhatnak, a közép-kelet-európai térség gazdasági kilátásai nagyban romlottak az elmúlt hetekben, ezért a nemzetközi tőke inkább a biztosabb értékpapírokat keresi, a fejlett nyugat-európai és amerikai piacokra menekül a kockázatos helyekről.

Az MNB magának is köszönheti a bajt

Szorult helyzetben van az MNB, amely a régiós gyengülési hullám mellett azért részben magának is köszönheti (a legutóbbi kamatcsökkentéshez fűzött kommentárok miatt), hogy ide lavírozta magát a forint. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen intenzitással viszi át a 300-at a kurzus, a gyengülés meddig tart – hansúlyozza Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Ha ugyanis a régiós valutákkal együtt folytatódik a forint értékvesztése, akkor elképzelhető, hogy néhány egységnyi gyengülést még tolerálhat a jegybank. A szakember hozzáteszi: az MNB-nek van valahol fájdalomküszöbe, vagyis olyan árfolyamszint, amely az inflációs célját, illetve a pénzügyi stabilitást - a jelentős mértékű devizahitel-állomány miatt - veszélyezteti, azonban hogy hol van ez a szint, senki nem tudja a befektetők közül. A piacra azonban jellemző, hogy szereti letesztelni, hogy van ez a szint, és van rá esély, hogy megnézik a befektetők, hol húzódik az MNB fájdalomküszöbe, azt elérve pedig színt kell vallani.

A további forintgyengülés esetén azt kell látni a szakértő szerint, hogy ugyan az exportőröknek kedvez a forint értékvesztése - bár a nagy importhányad miatt a hatás mérsékelt -, és a hazai piacra termelő magyar kkv-k versenypozícióját is javítja a drágább importtermékek miatt, ám egy határon túl ezeket a hatásokat már elfedi az a veszteség, amely abból fakad, hogy a régióban kimagaslóan nagy devizahitel-állomány miatt a további forintzuhanás már a hitelek törlesztését nehezíti vagy állítja megoldhatatlan feladat elé a devizahitelesek egy részét. Így utóbbiak megsegítése és a mérséklődő fogyasztásuk miatti gazdasági visszaesés nagyobb veszteséget jelenthet makrogazdasági szinten, mint az exportőrök és a hazai kkv-k által learatott előny.

Kondrát szerint a 300 körüli, kicsit afeletti szint megakasztja az elmúlt két hónap lendületes kamatvágási ciklusát, sőt, az sem kizárt, hogy a fájdalomküszöb elérése az MNB-t kamatemelésre kényszerítheti.

Nem meglepetés a 300-as euró

Sokat nem kell magyarázkodnunk a 300 forintos euró miatt, az árfolyam beleillik abba a trendbe, ami az utóbbi hetekben a térségi devizákat jellemzi: a lengyel zloty több éves, a cseh korona is régen látott mélyponton van az euróval szemben – mondta az Indexnek Samu János. A Concorde makroelemzője szerint a 280-285 körüli szintek átlépésével már ugyanakkor látszott, hogy a régiós hatás mellett technikai okok is szólnak amellett, hogy a befektetők "elhúzzák" 300-ig az árfolyamot.

Ez azonban már valóban extrém szint, a nagy leértékelődési potenciál ezzel eltűnt a forintból – véli Samu János. Gyengülésnek tartósan már nincs helye, az erősödésnek van realitása, igaz, ez több hónap alatt, akár csak a második félévben következik majd be. A korábban is jellemző hatásoknak kell újra működésbe lépnie, a kockázatvállalási hajlandóságnak kell javulnia, véli Samu János, aki szerint ennek kezdeti jelei már mutatkoznak is a nemzetközi piacokon. A mostani szinteken, azzal, hogy további értékvesztésre nem igazán lehet számítani, miközben a forint alapú állampapírok hozama 10 százalékos, már vonzó lehet a forint a nemzetközi befektetőknek.

Mit tehet a jegybank?

A gyenge forint hatása sokkal inkább a magánszektorra ró terheket, az államadósság finanszírozásában az eddigi gyengülés nem jelent extrém plusz kiadást, mondta az Index kérdésére Samu János. A költségvetés tervezésekor 260 körül mozgott az árfolyam, de, piaci pletykák szerint az IMF sugallatára ennél gyengébb árfolyammal tervezték az adósságszolgálatot. De ha ez nem is igaz, az azóta bekövetkezett forintgyengülés éves hatása is csak 0,2-0,3 százalékkal, azaz 40-50 milliárd forinttal dobná meg a költségvetési hiányt.

Ugyanakkor valóban ez az árfolyamszint, aminél felmerül a jegybank inflációs céljának tarthatósága. Az MNB ezt alighanem kommunikálni fogja, azaz, a három lehetséges eszközéből a verbális intervencióval alighanem élni fog. Samu szerint számíthatunk arra is, hogy bár éppen a következő monetáris tanácsi ülésen hozzák nyilvánosságra a legújabb, és várhatóan nagyon kedvező pályát felfestő inflációs jelentést, az abban foglaltak alapján várhatóhoz képest lassul majd a kamatcsökkentési ütem.

A harmadik eszköz használata, a pénzpiaci direkt beavatkozás azonban aligha várható az MNB-től, véli Samu. Ezt akkor lenne érdemes meglépni, ha a jelenlegi gyengülő trend továbbra is megmaradna, és nem sikerülne forrást találni a lejáró állami devizaforrásokra, nem sikerülne megoldani a bankoknak a saját refinanszírozásukat. Amíg azonban azt látjuk, hogy a régiós devizapiacról mennek el, valamennyi devizát gyengítve a befektetők, addig kár bolygatni önállóan egy ilyen folyamatot, pláne, hogy amennyiben nem sikerülne az MNB-nek a piaccal szembemenve megállítani a gyengülést, annak hosszú távon is nagyon rossz üzenete lenne.

Megszólalt a jegybankelnök és a kormányfő

A Magyar Nemzeti Banknak nincs konkrét árfolyamcélja, ugyanakkor az árfolyam alakulása továbbra is fontos a bank számára, így károsnak tartja az árfolyam túlzott volatilitását, amely az elmúlt hetek leértékelődése során mutatkozott - jelentette ki Simor András, a jegybank elnöke az MTI-nek. Kiemelte: a jegybanknak megfelelő eszközök állnak a rendelkezésére a forint árfolyama túlzott kilengéseinek tompítására és ezen keresztül a pénzügyi rendszerben jelentkező feszültségek enyhítésére. Ezen túlmenően, az eddig alkalmazott eszköztárát az MNB a közeljövőben várhatóan újabb elemekkel egészíti ki - mondta Simor. Az elmúlt hetekben a forint árfolyama - hasonlóan a régiós valutákhoz - jelentős leértékelődésen ment át. Rámutatott: az árfolyam ilyen sebességű kilengései feszültségeket kelthetnek a hazai pénzügyi rendszerben, amely jelenleg egyébként is alkalmazkodáson megy keresztül, emiatt a szokásosnál érzékenyebb.

A kormány azt szeretné, hogy a forint stabil legyen, ne mozogjon hektikusan, és a gyengülésre ható mozzanatok mellett legyen egyre több olyan tényező is, amely a forintot erősíti - fogalmazott a forint árfolyamára vonatkozó kérdésre válaszolta Gyurcsány Ferenc a Kormányzati Válságmegelőző és Válságkezelő Központ (KVVK) megalakulását követő sajtótájékoztatóján. A kormányfő kiemelte: a kormány folyamatosan konzultál a jegybankkal arról, hogy együttműködve miként tudják megerősíteni a forint iránti bizalmat. A kormány legfontosabb feladata, hogy átfogó, a magyar gazdaság alapjait megerősítő intézkedéseket hozzon - mondta Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: ezek az intézkedések alapvetően az adó-, a szociális rendszert, a foglalkoztatást érintik, céljuk többek között azt, hogy javuljon a vállalkozási környezet, csökkenjen a bürokrácia - tette hozzá a miniszterelnök. Eddig terjed a kormány első számú felelősége, ezt tesszük is - fogalmazott Gyurcsány.