Gyöngyi
9 °C
9 °C

Lehet, hogy júliustól mégsem forgatják fel az adórendszert

2009.03.30. 19:21 Módosítva: 2009-03-30 19:46:45
A parlamenti képviselők szinte egyhangúan rábólintottak egy SZDSZ-es javaslatra, így megakasztották az adócsomag tárgyalását. A szünet egyes vélemények szerint nem okoz fennakadást, ám más értelmezés szerint július 1-jétől mégsem változnak az adótörvények. Utóbbi esetben át kell gondolni az szja-csökkentés vagy a járulékcsökkentés módját.

A kormányfő személye körüli hercehurca kellős közepén az Országgyűlés ma egy olyan döntést hozott, amellyel legalábbis megkérdőjeleződött, hogy a parlament előtt heverő adócsomag idei intézkedései az eredeti terveknek megfelelően július 1-jétől életbe lépnek.

Az idei csomag

Az adócsomag idén júliustól 20-ról 23 százalékra emelné az áfa normál kulcsát, 5-7 százalékkal növelné a jövedéki adót.

Ugyancsak július 1-jétől a munkáltatók által fizetendő járulék 5 százalékponttal csökkenne a minimálbér kétszeresét kitevő bruttó keresetig, és visszamenőleg, 2009. január 1-jétől emelkedne 1,7 millió forintról évi 1,9 millió forintra az alsó, 18 százalékos szja-kulcs sávhatára.

A képviselők előtt hirtelen három indítvány is feküdt, amelyek mind azt célozták, hogy valamennyire kitolják a tárgyalás alatt levő, 2009-es és 2010-es változtatásokat egyaránt magába foglaló adócsomag átfutási idejét. A mai, illetve holnapi nap azért játszik kulcsszerepet, mivel a normál menetrend szerint ma kezdték volna meg, holnap pedig be is fejezték volna a szóban forgó törvényjavaslat általános vitáját a képviselők, így holnapig lehetett volna a csomaghoz módosító javaslatokat benyújtani. A házszabály szerint a későbbiekben pedig csak olyan kérdéseket lehet „kinyitni", amelyeket a módosító javaslatok érintettek. Ám mivel a jelek szerint leköszönő Gyurcsány-kabinet és az esetlegesen felálló új, Bajnai Gordon vezette kormány vélhetően más elképzeléseket vallott volna, ezért nem biztos, hogy a Bajnai-kormány a normál menetrend betartása esetén érvényesíthette volna terveit az adócsomagban. A formálódó új kormány mögött álló erőknek ezért érdekükben állt valamilyen módon kitolni a módosító indítványok benyújtásának határidejét.

Erre, mint írtuk, három indítvány is vállalkozott, meglepő módon az egyiket valamilyen okból a Fidesz jegyzi. A Fidesz indítványa azt javasolta, hogy az általános vita holnap ne záruljon le, így nyitva hagyta volna azt, hogy meddig lehessen belenyúlni az adócsomagba. Ma a parlamenti házbizottság rendkívüli ülést tartott, és az ott született elhatározást egy másik indítvány formájába öntötték: a házbizottság javaslata jövő hét hétfőig tolta volna ki a módosító indítványok benyújtásának határidejét. Az nem világos, hogy miért az április 6-i napot szemelte ki a házbizottság, ugyanis azon a héten nem lesz munka a parlamentben, az Országgyűlés szünetet tart, után héten a húsvét hétfő miatt a kedd, április 14-e az első munkanap. Az SZDSZ azonban egy harmadik, saját indítvánnyal is előrukkolt, amely arról szólt, hogy ezen a héten ne legyen általános vita az adócsomagról.

Az SZDSZ indítványa lett a befutó

A parlament előbb az SZDSZ javaslatáról szavazott, és ha az nem kapott volna többséget, akkor a Fideszé következett volna, és ha az sem nyerte volna el a képviselők tetszését, a házbizottsági javaslat zárta volna a sort. De a képviselők ritka nagy egyetértésre jutottak az SZDSZ-es indítvány kapcsán, 333 képviselő elképzelésével találkozott a szóban forgó javaslat, csupán 2 honatya nyomott nem gombot, egy pedig tartózkodott. Így ma nem kezdte el az adócsomag általános vitáját a parlament, amit ugyebár nem is lehet holnap befejezni - magyarán nem lehet tudni, hogy a módosító javaslatokat meddig lehet beadni, meddig lehet az adócsomag minden olyan részét kinyitni, amihez hozzá kíván nyúlni a formálódó új kabinet.

Lapunknak nyilatkozva Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője is azzal indokolta pártjának lépését, hogy az új kormány vélhetően nem ugyanazt az adócsomagot vallja magáénak, mint elődje, így teljesen természetes, hogy saját elképzeléseit érvényesíteni kívánja a pakkban.

Lehet, hogy csúszik az adócsomag

A mai közjáték szemmel látható zavarodottságot okozott, kétféle értelmezés is tartja magát, az egyik szerint pedig a csúszás - nem egy, hanem a jövő heti szünet miatt két hetes kiesés -veszélybe sodorhatja azt, hogy az eredeti terveknek megfelelően július 1-jétől életbe lépjenek az adócsomag adónövelést eredményező elemei, így pedig vélhetően át kell gondolni azt is, hogy az adócsökkentési lépéseket át kell-e ütemezni, módosítani kell-e a mértékeket.

Úgy tudjuk, a kormányzaton belül számolnak azzal az eshetőséggel, hogy az adócsomag nem tud életbe lépni július 1-jén, mivel az adóemeléseket (áfanövelés, jövedéki adó feljebb srófolása) nem tudják május 15-ig elfogadni és kihirdetni. Ebben az esetben információink szerint csak augusztus vagy szeptember 1-jei bevezetéssel kalkulálnak az államapparátusban.

Az SZDSZ által kezdeményezett, de lényegében minden ellenzéki és kormánypárti képviselő által megszavazott indítvány azért is nehezen érthető, mivel információink szerint az apparátuson belül tartja magát az a nézet, hogy a parlament előtt heverő adócsomagon akkor is át tudta volna vezetni elképzelését az új kabinet, ha nem akasztja meg annak tárgyalását - ám most már kérdéses, hogy időben le lehet-e zárni a jogszabályt.

Jelzés értékű, hogy Veres János pénzügyminiszter és Keller László államtitkár volt az a két képviselő, aki az SZDSZ-es indítványt elutasította. Veres János pénzügyminiszter az MTI-nek hangsúlyozta: nem ért egyet a döntéssel. Keller László államtitkár ugyanígy nyilatkozott, és hozzátette, hogy szükség van az adótörvények végigvitelére.

De lehet, hogy nem

A nyugdíjötletekkel más a helyzet

Érdekesség, hogy a jelek szerint legeslegutolsó Gyurcsány-csomag egyik pillérének, az adócsomagnak a parlamenti tárgyalását szünetelteti a parlament az SZDSZ javaslatára, ám a másik pillér, a nyugdíjrendszert érintő néhány lépés esetében nem tartotta szükségesnek a halasztást.

Van azonban egy másik értelmezés is. Horn Gábor lapunknak azt mondta: ők úgy számolnak, gyorsított tárgyalással beleférnek a május 15-i kihirdetési határidőbe, így július 1-jétől az eredeti tervekkel összhangban az adóváltozások - amelyek reményei szerint a Reformszövetség által megfogalmazottak irányába mennek - életbe léphetnek.

Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár az MTI-nek nyilatkozva erre az eshetőségre is utalt, amikor megjegyezte, hogy véleménye szerint egyelőre nem csúsztak ki az időből ahhoz, hogy július 1-jén hatályba tudjanak lépni a módosítások. Keller az adótörvények általános vitájának későbbi folytatását úgy is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt plusz parlamenti ülés legyen. Lapunk megkereste a pénzügyi tárcát, ahol a sajtófőnök, Pichler Ferenc azt válaszolta, van olyan forgatókönyv, hogy július 1-jétől hatályba léphessenek az adóváltozások.

A magyar adórendszer kiszámítható, a változtatás is az

A ma zöld utat kapott indítvány mindenesetre nagy bizonytalanságot okozott. A kimeneteltől pedig sok függ, nagyon sok tízmilliárd forint sorsa múlik azon, hogy végül is mikor sikerül törvényt faragni a most még csak tervek, törvényjavaslat formájában létező elképzelésekből. Ha ugyanis nem léphetnek életbe július 1-jével az adóemelések, akkor elvileg július 15-e lenne a következő hatályba lépési időpont. Hónap közepétől azonban nagyon nehézkes emelni az áfát vagy jövedéki adót. Így az elméleti életbe lépési idő augusztus 1-jére tolódik, vagyis egy hónappal később emelkedne az áfa és a jövedéki adó kulcsa. Egy hónapnyi csúszás azonban durván 100 milliárd forintnyi bevételtől fosztaná meg a költségvetést. Ezt a 100 milliárdos, eddig betervezett, de ez esetben be nem folyó pluszbevételt az adócsökkentő lépések korrigálásával lehetne ellentételezni. Ami azt takarja, vagy kisebb járulékcsökkentésre futná, vagy - és ami még bonyolultabbá tenné a történetet - a visszamenőleges szja-sávhatáremelést nem január 1-jétől lehetne meglépni.

A bizonytalanság nem csak emiatt okozhat fejtörést. A magánszférában több cég is már úgy kalkulált, a meghirdetett lépések és a meghirdetett menetrendben valósulnak meg, szoftverfejlesztő cégek pedig lassan munkának látnának, hogy a bérszámfejtő programokat hozzáigazítsák az új adórendszerhez. De most nem lehet tudni sem azt, hogy mihez, sem azt, hogy mikortól igazítsák hozzá a társaságok bérszámfejtő programjait a mozgó szabályokhoz.