István, Vajk
17 °C
22 °C

Oroszok vásárolták be magukat a Molba

2009.03.30. 09:16 Módosítva: 2009-03-30 19:59:41
Hétfő reggel az OMV bejelentette, hogy a Molban meglévő 21,2 százalékos részesedését eladta a negyedik legnagyobb orosz olajcégnek, a Surgutneftegaznak. A vételár 1,4 milliárd euró, ami 19212 forintot jelent részvényenként, szemben a 9940 forintos pénteki záróárral.

Cikkünk folyamatosan frissül.

Az OMV közleménye szerint az értékesítésre azért került sor, mert a Mol felvásárlását sem az EU, sem a Mol igazgatósága nem támogatta. Emlékeztetőül: az OMV 2007 közepén indított akciót a Mol többségének megszerzéséért, azonban a magyar parlamenti pártok ritka nagy egyetértéssel megszavazták azt a lex Molként elhíresült, rossz nyelvek szerint a Mol és az OTP irodáiban megszövegezett törvényt, amellyel a menedzsment bebetonozta magát.

Jót tesz az árfolyamnak

A Mol részvényesek szempontjából a tranzakció pozitívan értékelhető, hiszen a vételár több mint duplája volt a tőzsdei árnak, így a Portfolio.hu véleménye szerint jelentős árfolyamnövekedés várható a mai napon. A bejelentés után azonban jött a hír, hogy határozatlan ideig felfüggesztették az olajpapír tőzsdei kereskedését.

Azóta azonban újabb hír jelent meg, miszerint 10 órától elindítják a kereskedést, és kereskedési sávot a normál plusz-mínusz 15 százalékrók ma plusz-mínusz 30 százalékra szélesítik. A kereskedés meg is kezdődött, ám gyakorlatilag nyomban felfüggesztették, miután az árfolyam nyomban 15 százalékos erősödésben indult. A felfüggesztésig 360 milió forint értékben kereskedtek ezen a 11 430 forintos szinten az olajtársaság papírjaival.

Az OMV az Európai Bizottság előtt megtámadta a lex Molt, Brüsszel több ponton is kifogást emelt a jogszabállyal szemben, azonban az egyik legutolsó állásfoglalása már a Molnak kedvezett.

Az OMV célja a részvényesi érték maximalizálása a mostani pakettértékesítéssel, így logikus lépésként értékeli az eladást. A Surgutneftegas közleménye szerint az akvizíció fontos lépés a vertikális integráltság felé. A tranzkació tanácsadója a JP Morgan volt.

Putyin a háttérben

A kormány közleménye

A Magyar Köztársaság kormánya határozottan leszögezi, hogy az orosz partnerével folytatott tárgyalások során soha, még informálisan sem került szóba a Molban történő tulajdonszerzés - olvasható a kormányszóvivői iroda közleményében.

Piacgazdaságban a kormánynak nem feladata kommentálni egy tőzsdei ügyletet, ha az a jogszabályoknak megfelelően zajlik. Magyarországnak ugyanakkor az az érdeke, hogy a nemzeti olajipari vállalat megőrizze függetlenségét.

A kormány álláspontja nem változott a korábbi, hasonló helyzetben képviselt álláspontjához képest: nem támogatja, ha bárki ellenséges szándékkal próbál befolyást szerezni magyar stratégiai ágazatokban.

A Portfolio.hu az üzlet kapcsán megjegyzi: a Surgutneftegas akvizícióját a Reuters hírügynökség meglepőnek értékeli, a társaságról azonban tudni kell, hogy többségi állami befolyást sejtenek mögötte. Azért csak sejtenek, mert a cég részvényinek 40 százalékáról egyszerűen nem lehet tudni, hogy kinek a kezében van, egyes piaci vélemények szerint a cég 37 százalékát maga Putyin birtokolja.

Ennek fényében nem csoda, hogy a cég nettó készpénzállománya a kapitalizáció (a kapitalizáció az az érték, amire a tőzsdén értékelik az adott céget, vagyis a részvények számának és egy részvény árának a szorzata) 75 százalékát teszi ki (a februári mélypont során a készpénz állomány meghaladta a kapitalizációt). A Surgitneftegast így a legkevésbé transzparens orosz olajcégként tartja számon a piac.

A legfontosabb kérdés természetesen az, hogy a Mol-menedzsment az orosz tulajdonos mellett is független tud-e maradni, hiszen az oroszok jellemzően nem kisebbségi tulajdont szeretnek szerezni a kiszemelt cégekben (erre utal a magas vételár is). A nyomásgyakorlás pedig a Mol esetében adott: a ZMB és a kisebb orosz mezők mező a cég szénhidrogén-termelésének 26 százalékát teszik ki.

A hír az OMV szempontjából is pozitív, tekintve hogy a piac nagyon szkeptikusan ítélte meg a Mol elleni osztrák harcot és egy beragadt befektetésként értékelte a 21 százalékos részesedést a magyar cégben. Az OMV egyébként nyereséggel tudott kiszállni a Molból, hiszen az első 10 százalékot 4000 forint környékén, a második 10 százalékot pedig 26000 forint körül vásárolta. Nem kizárt persze, hogy a tranzakciónak esetleg más része is volt, melyet az OMV egyelőre nem jelentett be.

Elemzői vélemények

A bejelentés felfűtheti valamelyest a felvásárlási sztorit és azt a vélekedést, miszerint az OMV vásárlások mögött mindvégig az oroszok álltak - olvasható a Cashline elemzésében. Az ügy már csak azért is lehet bonyodalmakkal teli, mert a Surgutneftegas tipikusan orosz állam közeli vállalat.

A tranzakció felizzíthatja a Mol-felvásárlási sztorit valamelyest, ugyanakkor a Mol-menedzsment 46- 47 százalékos kontrollja és a szigorú alapszabály elviekben védi a Molt. Ugyanakkor az április 23-i közgyűlés még érdekes meglepetéseket tartalmazhat.

A KBC elemzője, Tordai Péter kiemeli, hogy a Surgut nem közli tulajdonosi struktúráját 2003 óta, amióta a papírok 42 százaléka egy nem ismert céghez került. Egy ismert orosz stratéga szerint a részvények 37 százalékát Putyin birtokolja, mely vagyonának legnagyobb részét képezi. Az elemző szerint azonban a legnagyobb kérdés a Surgut célja, hiszen a végső cél nyilván a Mol többségi tulajdonrészének a megszerzése, ugyanakkor a Mol menedzsmentjének támogatása nélkül ez roppant nehéz lehet.

A szakértő szerint a Surgut nem fog Mol-részvényeket vásárolni a tőzsdén, ugyanakkor tárgyalásokat kezd majd a Mol menedzsmentjével, mely a Surgut vélt tulajdonosi struktúráját tekintve óvatos lesz és nem fog sietni azzal, hogy ellenségesnek minősítse azt. A felfüggesztés után az elemző jelentős árfolyam növekedést vár a Moltól a felvásárlási harc kiújulása miatt.