Árverési hullám jöhet a bedőlt hitelek miatt

A kedvezőtlen gazdasági folyamatok miatt a lakáshitelek „többirányú stressznek” vannak kitéve. Elsősorban a forint gyengélkedése miatt megemelkedő devizahitel-törlesztőrészletek, másodsorban az állásukat elveszítő ügyfelek növekvő száma bővíti a nem fizető adósok táborát.

A Budapest Bank szerint először azok kerültek igazán kritikus helyzetbe, akik rendszeres jövedelmükhöz képest jelentős adósságot halmoztak fel, esetenként több banknál is van különböző hitelük (például személyi hitel, áruhitel, gépjárműhitel, hitelkártya, jelzáloghitel).

Hiányzik a pozitív adóslista

Mivel Magyarországon nincs pozitív adóslista, a bankok a hitelbírálat során csak akkor értesülnek a más bankoknál fennálló hitelekről, ha az ügyfél arról nyilatkozik. Ha az ügyfél eltitkolja más bankban felvett hiteleit, még a felelős hitelezési politikát folytató bankok sem tudják kiszűrni közülük az adósságcsapdába került, hitelt hitelre halmozókat.

Amikor a havi jövedelmük már nem teszi lehetővé minden törlesztés fizetését, először a fogyasztási és személyi hitelekkel, később a gépjárműhitelekkel, végül a lakáshitellel is késedelembe esnek. Megállapítható, hogy a lakáshitelt nem fizető ügyfelek általában már a lejtő végén járnak, önállóan ritkán képesek kilábalni a pénzügyi nehézségeikből.

Árverezési hullám jöhet

A február-márciusi időszakban tizenöt százalékkal nőtt az árverezések száma, az utóbbi időben nincs olyan hónap, amikor visszaesés lenne, mondta el Orbán Róbert, az Árverező Ház vezérigazgatója. De még csak a jéghegy csúcsánál járhatunk, hiszen ahhoz, hogy a fizetésképtelen ügyfél ügye az ingatlan elárverezésig jusson, nagyon sok mindennek kell történnie.

A hitelezők először megpróbálják máshogyan rendezni a követeléseiket, eltelhet néhány hónap felszólításokkal és egyéb próbálkozásokkal. Mivel a havi részletek januárban emelkedtek meg drasztikusan, akkor kerültek többen olyan helyzetbe, hogy nehezen vagy egyáltalán nem tudták fizetni a havi részletet. Az ő ingatlanaik azonban valószínűleg még nem jutottak el az árverezésig.

Orbán Róbert megemlítette, hogy vannak már olyan ingatlanok, amelyek tulajdonosai a válság kirobbanása után kerültek olyan helyzetbe, hogy nem tudták fizetni a részleteket. A jövőben várhatóan még több ilyen lesz, ha az emberek felélik tartalékaikat, és nem tudják már fizetni a hitelt. A munkanélküliség növekedésével is egyre többen válhatnak fizetésképtelenné.

Megkérdeztük a bankokat is, hogyan változott a nem fizetések száma az utóbbi időben, ebből következtethetünk arra, hogy növekszik-e a jövőben az árverezések száma. A bankok elismerték, hogy a válság előtti időhöz képest emelkedett a késedelmes hitelek száma, adatokat azonban egyik sem volt hajlandó közölni. Az OTP Banknál hozzátették, hogy ennek ellenére az adósok túlnyomó többsége eleget tesz kötelezettségeinek.

Senkinek sem jó

Mivel a banknak az a legjobb, ha visszafizetik a kölcsönadott összeget, a pénzintézetek mindent megtesznek, hogy az adóst fizetésre bírják. Késedelmes fizetés esetén általában a következő az ügymenet: először telefonon, majd levélben értesítik az ügyfelet, hogy hátraléka van.

Ekkor kérheti az ügyfél a hitel átütemezését, átmeneti felfüggesztését, a futamidő meghosszabbítását. Ha az ügyfél elérhetetlen, és ezután sem fizet, akkor folyamodik a bank drasztikusabb eszközökhöz: a hitel felmondásáról szóló értesítőt küld. Ha az adós még mindig nem fizet (vagy nem jelentkezik), akkor próbálják behajtani a tartozást (például az adósság eladásával egy faktoring cégnek, az ingatlan elárverezésével).

A késedelmes ügyfeleknél az egyeztetés nagy része sikeresen zárul, állítják a Budapest Banknál, a K&H Banknál és az MKB Banknál: az ügyfelek igénybe veszik a fent említett fizetési könnyítéseket.

Áresés túlkínálatnál

A bedőlt hitelek szaporodásának lehet egy másik következménye is, figyelmeztet Orbán Róbert. Ha hirtelen túl sok hitel dől be, és a bankok arra kényszerülnek, hogy sok ingatlant öntsenek a piacra, akkor esni fognak az ingatlanárak, és kevesebb lesz a sikeres értékesítés is.

Ez azzal is jár, hogy a lakáspiaci kereslet visszaesése meggátolja az ügyfelet abban, hogy a hitelek visszafizetése érdekében ingatlanát értékesítse, esetleg kisebbre cserélje. Ugyanígy az árveréseken kialakult vételárak is alacsonyabbak, ami sem az ügyfélnek, sem a banknak nem jó. Így ugyanis kisebb az esély, hogy megtérüljön a hitel, vagy esetleg jobb áron keljen el az ingatlan, mint a fennálló hitel, lehetőséget adva az ügyfélnek, hogy a hitelen felüli összegből új ingatlant vegyen, vagy más módon kezelje a helyzetét.