A kormány ingatlanadós terve felingerelte a szocialistákat

Tegnap Bajnai Gordon miniszterelnök és Oszkó Péter pénzügyminiszter a szocialista frakció előtt vizitált és ismertette a 2010-es adócsomag tervezetét. A legnagyobb vihar az ingatlanadó körül kerekedett.

Sávos adó

A kormány mai ülését követő sajtótájékoztatón Oszkó konkrét számokat nem ismertetett, hírekre sem reagált, ígérete szerint jövő lesz kész a kormány terve. Így nem kommentálta a Népszabadság információit sem. A lap értesülése szerint sávos lehet a jövő évben bevezetendő ingatlanadó, amelyet a kormány tervei szerint a 2010-es adócsomag fog tartalmazni. A törvényjavaslatot heteken belül benyújthatják a parlamentnek és június végén megtarthatják a zárószavazást.

Az adó alapja nagy valószínűséggel nem az ingatlan értéke lesz, hanem az ingatlan értékét korrigálni lehet majd különböző tényezőkkel, mint például a fekvés, építés éve, társasházi lakás esetén van-e lift, felújítás volt-e. A törvény vélhetően értékövezeteket fog megállapítani, az önkormányzatok pedig eldönthetik, hogy az adott intervallumon belül milyen négyzetméterárat állapítanak meg. Aki vitatja az adó alapját, az ellenbizonyítással élhet.

Az így kialakult érték lehet az ingatlanadó alapja (ahogyan az a luxusadónál volt). A Népszabadság értesülése szerint 2 milliós értékig nulla kulcs lehet, a 2 millió forint feletti, de 10 millió forint alatti értékrésznél 0,25, a 10 és 30 millió közötti értékrésznél 0,35, a 30 millió forint feletti értékrésznél pedig 0,5 százalékos lenne az adókulcs. Vagyis egy például 15 millió forintos adóalappal rendelkező lakás után a 2 és 10 millió közötti részre 0,25 százalékos kulccsal számolva 20 ezer forintot, és még a 10 millió forint feletti 5 milliós adóalap után pedig 17500 forintot kellene leróni, így összességében egy évben 37500 forint lenne az ingatlanadó összege.

A lap úgy tudja, hogy a termőföldön kívül más ingatlan után egységesen 1 százalékos adót kellene befizetni.

Igazságtalan a mai rendszer

A mai kormányülést követő sajtótájékoztatón Oszkó Péter pénzügyminiszter konkrét számok ismertetése nélkül több indokot felhozott az általános érték alapú ingatlanadó jövő évre tervezett bevezetése mellett. Ma is van ingatlanadó, éspedig a kommunális, a telek- és az építményadó, de ma csak az ingatlanok 45 százaléka után vetnek ki ingatlanadót az önkormányzatok. Így lényegében a lakosság egyik fele fizet, a másik fele pedig nem fizet ingatlanadót. Ráadásul az ingatlanok alapterülete után kell fizetni, így egy faluban levő 100 négyzetméteres házat ugyanakkora összegű adó terheli ma, mint egy 100 négyzetméteres rózsadombi ingatlant.

Az általános érték alapú ingatlanadó behozásának célja az, hogy ezt az igazságtalanságot megszüntesse. Lesznek olyanok, akik ha csak az ingatlanadót nézzük, a mainál kevesebbet fizetnek majd. De a nagy értékű ingatlannak rendelkezők a mainál magasabb teherrel lesznek kénytelenek szembenézni. Az ingatlanadó bevezetésével párhuzamosan a személyi jövedelemadó rendszerét jelentősen átszabná a kormány (például 5 millió forintig 17 százalékos szja-t kellene fizetni a mai rendszerrel szemben, ahol évi 1,9 millió forintig 18, az afeletti jövedelemrész után pedig 36 százalékos szja-t kell fizetni – igaz, jövőre az szja alapja magasabb lesz, az alapba a munkáltatók által fizetendő 27 százalékos járulék is beletartozik majd), ez pedig azt eredményezi, hogy az átlagbér környékén az szja-átalakítás miatt az éves nettó kereset egy-másfél havi nettó keresettel emelkedik. Vagyis akár havonta 15-20 ezer forinttal is emelkedhet csupán az szja-módosítás miatt a nettó bér az átlagkeresetűeknél. Az alkalmazottak döntő részénél az szja-csökkentéssel jóval több marad a zsebben, mint amennyit az ingatlanadó elvisz – érzékeltette a pénzügyminiszter.

Az ingatlanadó szabályait úgy alkotja meg a kabinet, hogy figyelembe veszik a nagycsaládosok, a nyugdíjasok érdekét is, vagyis hogy ezeket a csoportokat lehetőség szerint ne terhelje az ingatlanadó, illetve vegye figyelembe speciális helyzetüket. Még dolgoznak azon, hogy a rászorultak helyzetét kezeljék az ingatlanadóban, mondta Oszkó. Az szja-csökkentéssel párhuzamos ingatlanadó-bevezetés azoknak jelent hátrányt, akik eddig eltitkolták, és most is eltitkolják jövedelmüket vagy annak egy részét és így szereztek akár nagyobb értékű ingatlant, hiszen nekik az szja-csökkentés nem hagy több pénzt, viszont az eddig adózatlan pénzből szerzett ingatlan után adót kell fizetniük.

Nyitott kérdés az, hogy az ingatlanadóból vagyonadó lesz-e, vagyis hogy ne csak az ingatlant terhelje adó, hanem más vagyontárgyat is bevonjanak-e az adókötelezettség alá, mondta Oszkó. Az üzleti célú ingatlanok esetén ma is van ingatlanadóztatás, ezt a rendszert egy év alatt nem lehet átalakítani – mondta még a pénzügyminiszter.

Szocialista attak

Közben megindult a szocialista támadás. Az ingatlanadó-tervezet szabályaival és annak nevével is gondja van a szocialista frakció és az elnökségi tagok jelentős részének – tudta meg az MTI. A szocialisták vagyonadóvá bővítenék az ingatlanadót. Az MTI információi szerint ez volt a fő téma a képviselőcsoport és az elnökség keddi ülésén is.

Az MTI értesülései szerint az eredeti javaslathoz képest lényeges változtatásokkal tartják csak elfogadhatónak az ingatlanadó bevezetését szocialista frakció-, és elnökségi tagok. Az elnökség kedd esti ülésén felvetődött, hogy az ingatlanadót ki kellene terjeszteni más, nagy értékű vagyontárgyakra is, például repülőgépekre, helikopterekre, hajókra és műkincsekre, hiszen ezeknek az ára meghaladja egy átlagos lakás értékét. Szintén ebbe a körbe tartozik, hogy kiemelten magas súlyadót kellene fizetni a luxusautók után. Felvetődött az is, hogy a 100 millió forint feletti ingatlanokra is egészen más kulcsnak kellene vonatkoznia.

Az MSZP elnökségének kedd esti ülésén többen is felvetették, hogy nem kellene használni az ingatlanadó kifejezést a továbbiakban, mert Magyarországon ma ettől már mindenkinek "összerándul a gyomra". Többen is választ vártak arra, hogy mi lesz az átlagos lakásban lakó kiskeresetűekkel, vagy nyugdíjasokkal.

A problémát többek szerint az okozza, hogy az MSZP-nek baloldali pártként - a válságkezelés mellett - pontosan be kellene mérnie, hogy az új adóval ne okozzon elviselhetetlen terheket. Többen felvetették, hogy Magyarországon a legtöbb embernek az ingatlan az egyetlen vagyona, amelyért egész életében dolgozott.

Bajnai Gordon miniszterelnök szerdán délelőtt - amikor pontosította az ingatlanadóval kapcsolatban tett korábbi nyilatkozatát - már többször is a vagyonadó szót használta. Azt mondta, hogy a vagyonadó része egy olyan adóátalakítási koncepciónak, amely éppen a munka becsületét szeretné helyreállítani Magyarországon. Hozzátette: jövő évtől olyan változást szeretnének, hogy azoknak a munkavállalóknak, "akik a hátukon viszik az országot előre", több mint egy hónapnyi összeggel legyen több a nettó jövedelmük.

Bajnai Gordon kiemelte: emellett szeretnének vagyonadót bevezetni, amelynek az ingatlanadó a legfontosabb eleme. Ez számos méltányosságot, kedvezményt tartalmazna azok számára, akik méltán kérik ezt. Ide sorolta a nyugdíjasokat, a nagycsaládosokat, a munkanélkülivé vált embereket, és azokat, akik az önkormányzatok szerint valóban nehéz helyzetben vannak.

Szanyi is aktivizálta magát

A kormány egy hosszú távú folyamat részeként szeretné az ingatlanadót pontosítani, de sokkal jobb, ha ezt vagyonadóként kezeljük – fogalmazott Szanyi Tibor, az MSZP országgyűlési képviselője mai sajtótájékoztatóján, reagálva az ingatlanadóval kapcsolatos, napokban megjelent sajtóhírekre.

Szanyi szerint az ingatlanadónál többféle szempontot is figyelembe vennének: a négyzetmétert, az elhelyezkedést, a minőséget, a jövedelmi helyzetet, az ingatlannal kapcsolatos közüzemi kiadásokat, illetve az összvagyont is, amelynek felbecslése elképzelhető, hogy önkéntes vagyonbevallás alapján történne. Kérdésre válaszolva a politikus az úgynevezett skandináv modellre hívta fel a figyelmet, amely szerint a polgárok minden évben vagyonbevallást tesznek: a dokumentumban fel kell sorolniuk a hajót, a műkincset és minden egyéb értéket.

A jövedelmi helyzettel kapcsolatban megjegyezte: ha valaki nyugdíjasként él, az nem feltétlenül jellemzi jövedelmi helyzetét, hiszen nagyon sok nyugdíjasnak van egyéb jövedelme.

A politikus azt mondta, mentességeket nagyon nehezen tud elképzelni. Szavai szerint egy nagyon enyhe, négyzetméteralapon kivetett adót bárki "méltányosan bevállalhat" még akkor is, ha nincs számot tevő jövedelme.

Szanyi Tibor többször is hangsúlyozta, hogy a kormány az ingatlanadóval kapcsolatos javaslatát még nem terjesztette be az Országgyűlésnek, hanem egy munkaanyagot tett le a frakció elé. A következő hetek szakmai vitáiban alakul ki a végleges javaslat – fűzte hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon jelenleg is szednek ingatlanadót, amelynek kivetéséről az önkormányzat dönthet, amelyek fele ki is veti. A kabinet célja ezeknek a szabályoknak az egységesítése – hangoztatta.

Szanyi Tibor szerint "nem ördögtől való" annak felvetése sem, hogy az állam is fizessen ingatlanadót. Mint mondta, ez jótékony hatással lehetne egyes állami intézményekre, amelyek megfontolhatnák, hogy megfelelő ingatlanban vannak-e. Utalt arra, hogy a MÁV ingatlanvagyona 90 százalékát nem, vagy messze rossz hatékonysággal használja ki.

Szanyi Tibor szerint "kamu a köbön" a Fidesz azon kijelentése, hogy kormányra kerülve eltörölnék az ingatlanadót, hiszen a költségvetéshez szükséges forrásokat elő kell teremteni.

"Abszolút valószerűtlennek tartom, hogy a Fidesz a mai ismert adónemek közül bármit is különösebben megszüntetne, annál is inkább, mert az ő programjában is szerepel egyébként a vagyonadónak valamiféle kiterjesztése" - fogalmazott.

Bajnai Gordon miniszterelnök korábbi kijelentését nem túl szerencsés elszólásnak nevezte a politikus, aki szerint a kormányfő bocsánatkérést az MSZP-frakció jó néven vette. Bajnai Gordon szerdán elnézést kért az ingatlanadó kapcsán tett hétfői kijelentéséért, amikor azt mondta: el lehet adni azt az ingatlant, amelyet nem tudnak fenntartani.