Rövidebb a főszezon
További Magyar cikkek
Az ENSZ Turisztikai Világszervezet (Unitwo) becslése szerint a nemzetközi turizmus az idén 1-2 százalékkal csökken. Legjobban Amerikát és Európát érinti a csökkenés, mert a legfőbb küldő piacaik recesszióban vannak.
Jönnek és megyünk
Magyarországon egyelőre nem olyan drámai a helyzet, még mindig jönnek külföldi turisták, sőt a KSH adatai szerint az első negyedévben még nőtt is az idelátogatók száma. Ráadásul 23 százalékkal többet költöttek itt, mint tavaly ugyanebben az időszakban. De az is igaz, hogy a vizsgált időszakban a forint 14 százalékkal volt gyengébb, mint egy évvel korábban.
Kevésbé rózsás a helyzet, ha a magyarok utazásait vizsgáljuk. Az idei első negyedévben három százalékkal csökkent a magyarok külföldi utazásainak a száma. Ezt tapasztalják az utazási irodák is, de azt is, hogy ha a családok elmennek is nyaralni, alacsonyabb kategóriára fizetnek be és kevesebbet költenek a nyaralás alatt - mondta az Indexnek Molnár Judit, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége kommunikációs bizottságának vezetője.
Rövidebb főszezon
A leglényegesebb változás az előző évekhez képest, hogy rövidül a szezon. Korábban már május közepén elindult a főszezon és egészen október végéig tartott. Most azonban június közepétől beszélhetünk főszezonról, és valószínűleg jóval korábban végződik majd, mint az előző években.
Ennek több következménye lehet. A szállásokat az utazási irodáknak már jóval korábban le kellett foglalni, az előlegeket is ki kellett fizetni még januárban. A kereslet várható csökkenése miatt az irodák kevesebb szálláshelyet foglaltak le, de még így is kockázatos volt a tervezés. Így persze előfordulhat az is, hogy például októberi indulással nincs hely, mert az irodák kevesebb helyet foglaltak le az év eleji tervezésnél.
Molnár Judit szerint az a kérdés, hogy szakma mennyire képes rugalmasan reagálni a válságra és változó igényekre. Jellemző például, hogy az irodák óvatosságból összevonnak chartergépeket, tehát több iroda üzemeltet egy gépet, illetve kevesebb gépet üzemeltetnek egyes úticéloknál.
Az úticéloknál egyébként nincs nagy változás, továbbra is Tunézia, Törökország, Bulgária és Egyiptom a legnépszerűbb. Emellett népszerűbbek lettek a olcsóbb utak, például az észak-görögországi apartmanok. Mivel az utazás módja általában adott (Afrikába jellemzően csak repülővel lehet eljutni), a szállodák szolgáltatásai is adottak (Törökországban például a legtöbb szálloda all inclusive szolgáltatást nyúlt), ezen nem tudnak változtatni az utazók - nem választhatják például a buszos utazást, és csak ritkán van lehetőség fél panzióra vagy csak reggelire all inclusive helyett. A családok inkább azon spórolnak, hogy alacsonyabb kategóriájú szállodát választanak, a 4 csillagos helyett a 3 csillagosba mennek.
Belföld helyett
Az Unitwo jelentése is hasonló képet fest: népszerűbbek lesznek a közelebbi, illetve a belföldi úticélok. Ugyanakkor nem várják az utazások számának visszaesését, inkább az utazások hossza és költsége fog csökkenni.
Molnár Judit szerint az üdülési csekkek miatt nagyon sokan mentek belföldre nyaralni. Az azonban nem látszik, hogy a válság miatt többen terveznének belföldi nyaralást, mint külföldit. Aki eddig külföldön nyaralt, az nagy valószínűséggel most is megy, legfeljebb próbálja olcsóbban megúszni.
Külföldiek a Balaltonon
A legtöbb vendég (27 ezer) német volt, számuk azonban egytizedével csökkent, ugyanakkor a tavalyinál valamivel többen (21 ezren) érkeztek Ausztriából. Jelentősen visszaesett a vendégforgalom a nagyobb küldő országok közül Csehországból, Franciaországból és Hollandiából, míg Szlovákiából lényegesen többen érkeztek. Összességében az Európai Unió országaiból és Távol-Keletről 10 százaléknál nagyobb forgalomcsökkenés tapasztalható. Az Egyesült Államokból érkező vendégek csaknem teljes elmaradása miatt az Amerikából érkezők száma negyedére esett vissza.A KSH adataiból ugyanakkor az látszik, hogy éppen a belföldi utaknál van nagyobb visszaesés, azaz azok közül, akik az elmúlt években is csak belföldi pihenést engedhettek meg maguknak, sokan otthon maradnak. A legnépszerűbb magyar turisztikai régiónál, a Balatonnál például az év első öt hónapjában 289 ezer vendéget fogadtak, ez 14 százalékkal kevesebb az egy évvel ezelőttihez képest. A belföldi turisták száma 14, a külföldi turisták száma 15 százalékkal csökkent. A belföldi vendégéjszakák száma 11 százalékkal, a külföldieké 19 százalékkal csökkent.
A belföldi turizmus visszaesése látszik több másik régióban is: Veszprém megyében több mint 10 százalékkal kevesebb hazai vendég érkezett az év első öt hónapjában, Komárom-Esztergomban is csak a tavalyi vendégszám 96,3 százalékát regisztrálták. A nyugat-dunántúli régió három megyéjében (Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron) a tavalyinál 5,7 százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a hazai turisták az idei első öt hónapban.
A belföldi turizmusra a jövőben nagy hatással lesznek az üdülési csekk körüli változások. Júliustól az üdülési csekk után 25 százalékos adót kell fizetni a munkaadónak az eddigi gyakorlattal szemben, amikor a munkáltató csak kezelési díjat fizetett az utalványok értéke után, ami nagyjából 1-1,7 százalék plusz áfa lehetett.
Akciók és csődök
Az irodák persze az áraikkal is reagáltak a válságra, ugyanakkor az akciók nem az idei év termékei. Magyarországon évek óta túlkínálat van utakban, az irodák pedig akciókkal próbálják magukhoz csábítani az utazni vágyókat. Évek óta vannak last minute ajánlatok, Magyarországon pedig ki is használják ezt. Molnár Judit szerint nagyon sokan az utazás előtti héten, vagy akár néhány nappal az utazás előtt foglalják le az utat.
Ennek azonban van hátulütője is: az irodák hosszútávon nem tudják finanszírozni, hogy veszteséggel utaztatnak és végső esetben akár csődbe is mehetnek. Mint ahogy erre voltak példák az elmúlt években, sokszor nemcsak kicsi, hanem nagy irodák sem tudták elkerülni a csődöt.
Magyarországon 1100-1200 cég foglalkozik utazásokkal, ez a szám nem változott jelentősen a kilencvenes évek eleje óta. Az idén két iroda jelentett csődöt eddig, az év elején az Ariandé Travel, június közepén pedig az 5 Kontinens irodát törölték a nyilvántartásból. Molnár Judit szerint a nehézségek ellenére nem várható irodák tömeges csődje. Nem lehet persze megjósolni, de annyi kijelenthető, hogy a nagyobb tőkével rendelkező irodák könnyebben átvészelik a nehéz időszakot.
A forint sem segített
Gondot okozott a forint árfolyamának rendkívüli ingadozása is. Az idén 270 és 320 forint közötti értéken kereskedtek az euróval, így nagyon nehéz volt tervezni az irodáknak. Az irodáknak már év elején ki kell találni, milyen árfolyammal kalkulálnak, és azon az áron kell meghirdetni az utakat. Ha túl alacsony az árfolyam, akkor a forint gyengülésénél veszthetnek nagyot az irodák. Ha túl magas árfolyammal kalkulálnak, akkor viszont drágábban tudják adni az utakat, a turisták pedig a konkurens irodát választják, ahol ugyanazt olcsóbban kaphatják meg.
Próbálnak tehát olyan árfolyamot belőni, mely túlzott kockázatot sem jelent a forint gyengülése miatt. Az utazási irodák árfolyamingadozásra hivatkozva az utazás megkezdése előtt nyolc százalékkal növelheti az árat, és ennek befizetésére kérhetik az utast. Molnár Judit szerint volt már olyan iroda, mely kérte a nyolc százalék befizetését.
Még egy tétellel drágulhatnak a közeljövőben az utazások. A Világgazdaság szerint az utazási irodák fontolgatják, hogy a reptéri illetékek után kezelési költséget számolnak fel, amit az utasoknak kellene fizetniük. Az indok, hogy az utóbbi időben a reptéri illeték a repülőjegyek árának a 30-40 százalékát is elérheti. Az illetékek kiszámolása, beszedése és előzetes meghitelezése többletköltséget jelent az irodáknak, amit az utasnak kell majd megfizetnie, mert a repülőterek, légitársaságok nem hajlandók átvállalni ezt a költséget. Becslések szerint 1-2000 forinttal növeli meg az új díj a nyaralás költségeit.