Political Capital: Ficót követheti Orbán

2009.07.27. 17:15 Módosítva: 2009.07.27. 21:34
Nem hoz gazdaságpolitikai fordulatot a Fidesz választási győzelme, legyen bármilyen is a retorikájuk. A szociális-populista ígéretek teljesítése maximum szimbolikus intézkedésekben merülhet ki, úgymint az ingatlanadó eltörlése, vagy a családtámogatás visszaállítása, írja a Political Capital legfrissebb elemzésében.

„Nem hinném, hogy az új kormány mindent visszacsinál” – idézte a Fidesz várható gazdaságpolitikájáról szóló, legfrisebb elemzésében a Political Capital Szapáry Györgynek, a Fidesz gazdaságpolitikai tanácsadójának a napokban a HVG-ben megjelent interjúját. „Biztos vagyok benne, hogy a 7 százalékos hiányt sem az IMF, sem az EU nem fogadna el” – jelentette ki az interjúban Szapáry, az MNB volt alelnöke, utalva arra, hogy a következő kormánynak is szűk lesz a gazdaságpolitikai és költségvetési mozgástere. Szapáryt Orbán Viktor éppen arra kérte fel egy évvel ezelőtt, hogy javítsa a Fidesz nemzetközi elismertségét, és segítse a pártot egy olyan nemzetközi kapcsolatrendszer megteremtésében, amely a legkisebbre csökkenti a tőkekivonás kockázatát a következő kormány hivatalba lépésekor. Bár a Fidesz több politikusa, sőt Orbán Viktor magas is utalt arra, hogy a növekedés érdekében a költségvetési hiányt el lehetne engedni, a nemzetközi intézmények és a piacok elvárásai alighanem a jövőben is kikényszerítik majd a költségvetési szigort. A párt költekezési ígéretei ellenére a Fidesz kormányon nem kezdhet féktelen osztogatásba és nem vonhatja majd vissza a Bajnai-kormány minden intézkedését. De ez nem is állna érdekében. Vagyis a Szapáry- vonal bevetése nyilvánvalóan a befektetők bizalmának megnyerését szolgálja.

Ők is felveszik az IMF hitelt

A Szapáry-interjú realizmusa a körülmények alapján indokoltnak tűnik, a kormányzat fiskális lehetőségei 2010-ben még várhatóan nem fognak bővülni: a legtöbb kutatóintézet 2010-re nézve még recessziót valószínűsít, az általánosan javuló gazdasági kilátások ellenére is, így rövid távon nem valószínű, hogy a Fidesz-kormány tervei szerint „kinőhető” a hiány. Ezzel összefüggésben az új kormány várhatóan 2010-ben újabb, 10-15 milliárd eurós IMF-hitelért folyamodik majd, amire egyértelműen utalt Orbán Viktor és Varga Mihály is. Annak ellenére ugyanis, hogy az utóbbi időben felélénkült a magyar állampapírok iránti kereslet és az eurókötvény-kibocsátás is sikeres volt, az IMF-től a kormány várhatóan kedvezőbb feltételekkel juthat majd kölcsönhöz, és egy „biztonsági puffert” fenntarthat a piaci hitelek mellett is.

A PC elemzése szerint Varga Mihály közelmúltban tett nyilatkozata is azt jelzi, hogy a Fidesz kormányzása nem jelent majd éles fordulatot a Bajnai-kormány gazdaságpolitikájához képest. Nyilatkozatában úgy fogalmazott a volt pénzügyminiszter, hogy a kormány adóintézkedéseinek irányát és a módszereket helyesnek tartja, csak éppen az intézkedések mértékét kevesli. Míg korábban jellemző volt, hogy a Fidesz politikusai a kormány intézkedéseinek általános visszavonásáról beszéltek, az utóbbi időben csak egy-két intézkedés (főleg a családtámogatások és a vagyonadó) eltörléséről beszélnek, és ezen felül csak általánosságban fogalmazzák meg az új gazdaságpolitika igényét, míg a korábban védelmezett 13. havi nyugdíj visszaadásától már kategorikusan elzárkóznak - írja a PC elemzése.

Szlovák példa

Orbán a gazdaságpolitikában akár Robert Fico kormányfő példáját is követheti, aki bár az előző kormányzat intézkedéseivel való szembefordulást hirdetett, majd az előző kormány eredményeire „ráülve”, azoktól néhány területen szimbolikusan elrugaszkodva, illetve a nemzeti öntudat megerősítésével olyan módon tudott népszerű maradni belföldön, hogy közben nem veszítette el a befektetők bizalmát sem - emlékeztet a szlovák példára az elemzés.

Szimbolikus intézkedések, adócsökentés, közigazgatási reform

Tekintetbe véve a Fidesz politikusainak utóbbi időben tett nyilatkozatait és a gazdasági lehetőségeket, a 2010-ben esetlegesen megalakuló Fidesz-kormány várhatóan a vagyonadó eltörlésére, a szocális támogatások visszaállítására, illetve középtávon az adóreformra helyezi a hangsúlyt. A vagyonadó eltörlésével viszonylag csekély (korábbi számítások szerint kb. 50 milliárdos) költségvetési bevételtől. A családtámogatások átalakítása a kormány számításai szerint is csak hosszabb távon hozhat nem is túlzottan jelentős költségvetési megtakarítást (a GYES idejének csökkentése előzetes kormányzati számítások szerint 2012-ben 3,6 milliárd, 2013-tól 14 milliárd forint többletbevételt hozna az államkasszának), így a korábbi rendszer visszaállítása rövidtávon viszonylag fájdalommentesen megvalósítható. A PC szerint ezen szimbolikus intézkedésekkel akar majd a Fidesz új korszakot nyitni a gazdaságpolitikában, amivel párhuzamosan más, költségvetési szempontból jóval jelentősebb intézkedéseket érintetlenül hagyhat.

Harmadik fontos intézkedésük lehet a PC szerint az adórendszer módosítása. A Fidesz gazdaságpolitikusai rendszerint a jelenlegi adóátalakítások irányának folytatásaként a munkára rakódó adók, és köztük a személyi jövedelemadó jelentős mérséklését tűzték ki. Erre az intézkedésre várhatóan csak középtávon kerülhet sor, és még pontosan nem tudni, milyen adórendszert vezetne be a Fidesz, gazdaságpolitikusainak egy része ugyanis egykulcsos, másik része pedig többkulcsos, ún. családi adózást javasol – utóbbinak ráadásul több formája is létezhet, attól függően, hogy a „családi” elvet az adókedvezményeknél- és jóváírásoknál, vagy pedig az szja kiszámításánál érvényesíti a rendszer. Az adórendszer átalakításának mikéntjében Orbán is elismerte, hogy nincs konszenzus a párton belül, a Fidesz szimbolikus céljainak mindenképpen jobban megfelelne a „családi adózás” bizonyos formája.

Nagy valószínűséggel végrehajtják a közigazgatási reformot is, ami a Fidesz politikusainak és dokumentumainak konszenzusos eleme, vagyis ami ezen a területen valódi átalakítási szándékra utal. A vonatkozó nyilatkozatok egybehangzóan a háttérintézmények felszámolását is előirányzó, jelentős leépítést vetítenek előre. Ezen intézkedéssel strukturális jellege miatt hosszabb távon is tartós megtakarítás érhető el, ugyanakkor ennek kapcsán komoly társadalmi-politikai konfliktusok is kialakulhatnak, vetíti előre a Political Capital.