A Balatonnál visszatért a szocializmus

2009.08.31. 06:53 Módosítva: 2009.08.31. 07:02
A balatoni szállodáknál némileg hosszabb a szezonális időszak. Az eddigi tendencia azonban ezen a téren is hasonló volt: a nívós szállodák vesztették a legtöbbet, igazán a kemping és a "zimmer frei" tudott virágozni.

A Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság (BRIB) gyorsjelentése szerint a vendégek 89 százaléka belföldi volt, amire csak a szocializmus éveiben, a szakszervezeti üdülők virágkorában volt példa. Valamennyi szállástípusnál csökkent a tartózkodási idő - ez átlagosan a 4 napot sem éri már el. Emellett a becslések szerint drasztikusan, mintegy 20-25 százalékkal mérséklődött a költés is.

A BRIB az év első hét hónapját értékelő gyorsjelentése szerint a 15 meghatározó tóparti szállodában mintegy 10 százalékos visszaesést regisztráltak az elmúlt év azonos időszakához képest. Egy-két százalékos eltéréssel nagyjából ilyen mértékű forgalomcsökkenésről számoltak be a Napi Gazdaság által megkérdezett legnagyobb balatonföldvári, siófoki, balatonfüredi és keszthelyi szállodák is.

Tegyük hozzá, az utószezon foglaltsági adatai sem túl jók. A legoptimistábbak is szeptember végéig, október közepéig maximum "félházban" reménykednek, ám ehhez jó idő is kell.

Mindössze 3-5 százalékos csökkenésről beszélnek a 2-3 csillagos vendéglátóhelyek, illetve a panziótulajdonosok. Nem volt jelentős forgalomcsökkenés viszont a nívós hévízi termálszállodákban, s ezekben egyelőre az utószezon sem tűnik annyira rossznak.

A kempingek nem panaszkodhatnak

A legnagyobb hazai kempingüzemeltető cégnél, az SCD Group Zrt.-nél összességében mintegy 4-5 százalékos forgalomcsökkenésről beszélnek, de hozzáteszik, július közepétől szinte mostanáig - még a tavalyi évvel összehasonlítva is - jó volt a forgalom. Ha nincs a két számjegyű visszaesést produkáló nyárelő, akár "rekord" is születhetett volna, hiszen tavasszal a foglaltsági adatok még 5-7 százalékkal jobbak voltak, mint 2008 hasonló időszakában.

Az idén azonban szinte teljesen átalakult a kempingekbe érkező, elsősorban külföldi turisták köre. Míg például Hollandiából 33 százalékkal kevesebben, Lengyelországból 29, Csehországból pedig 27 százalékkal többen jöttek, mint tavaly. Ráadásul a hazai vendégek száma több mint 13 százalékkal nőtt. A vendégéjszakák száma egyébként idén nagyjából azonos a 2007. évivel, ami a gazdasági válságot figyelembe véve nem rossz eredmény. A két kempinget és egy szállodát működtető Balatoni Hajózási (BH) Zrt.-nél ennél is jobb eredményekről, az év első hét hónapját tekintve is 12 százalékos forgalomnövekedésről számoltak be. Ráadásul az előzetes adatok szerint augusztusban további 1-2 százalékos javulás várható.

A tóparti önkormányzatok idegenforgalmi adóbevételei is azt mutatják, idén a legjobb évet a ház- és szobakiadók zárták. Két évtizede nem volt példa arra, hogy még a kevésbé nívós, a Balatontól távolabb lévő nyaralókba, családi házakba is könnyen lehetett szerezni egy-két turnus vendéget.

Csabai Csilla, a szálláshely-értékesítéssel foglalkozó Napfény Kft. értékesítési igazgatója elmondta, az elmúlt közel másfél évtized során mindig több kiadó ingatlanjuk volt, mint amennyit meg tudtak volna tölteni. Idén először fordult elő, hogy július végén újabb házakat, illetve szállásadókat kellett felkutatni. A forgalmuk az elmúlt évhez képest is csaknem 30 százalékkal nőtt. Ugyanakkor az is igaz, hogy míg a korábbi években mindössze 20-25 százalék volt a 3-4 napra érkező vendégek aránya, idén nyáron meghaladta a 60 százalékot. Vendégeik csaknem kétharmada pedig előre meghatározta, hogy mennyit hajlandó fizetni a szállásért. Csabai hozzátette, idén jó néhány olyan, cseh, lengyel és a volt NDK területéről érkezett ügyfelük volt, aki húsz-huszonöt év után tért vissza a Balatonra.