GKI: Megáll a gazdaság visszaesése

A világ túljutott az elmúlt 70 év legnagyobb gazdasági válságának legfájdalmasabb szakaszán. Világszerte - így Magyarországon is - emelkednek a konjunktúra- és tőzsdeindexek, erősödik a befektetők kockázat-vállalási hajlandósága. Ez a reálfolyamatok javulását vetíti előre. Ugyanakkor ennek mértéke és tartóssága bizonytalan. Még nem látható, hogy nem fullad-e ki a készletfeltöltésnek is köszönhető, sok országban költségvetési forrásokkal megtámogatott kereslet-növekedés, mennyire indulnak be szerves növekedési folyamatok. A nemzetközi szervezetek a nyár végén hosszú idő óta először nem lefelé, hanem felfelé korrigálták gazdasági előrejelzéseiket.

Minden visszaesett

A visszaesés mértéke Magyarországon az átlagosnál magasabb: 2009 I. félévében az EU-ban 4,8 százalékkal, Magyarországon 6,4 százalékkal volt kisebb a GDP, mint egy évvel korábban. Eközben 15-20 százalékos visszaesést szenvednek el a balti államok, de a magyarnál nagyobb a visszaesés Romániában és Szlovéniában is. Németország - fő exportpiacunk - GDP-je csaknem 6 százalékkal csökkent. A magyar gazdaság 2009 őszén a visszaesés mélypontján van (a hazai számbavétel szerint az I. félévben a GDP 7,2 százalékkal esett). A IV. negyedévben ehhez képest már minimális növekedés várható, ami a tavalyi IV. negyedévhez képest még nagy, mintegy 4 százalékos csökkenést jelent. Éves átlagban mintegy 6,5 százalékos visszaesés valószínű. A szolgáltató szektor enyhíti a visszaesést, egyfajta stabilizátor szerepet tölt be.

A foglalkoztatási, bérezési és fogyasztási folyamatok fokozatosan alkalmazkodnak a recesszióhoz. Éves átlagban 9,8 százalékos, az év végén 10,3 százalék körüli munkanélküliség várható. A lakosság reálkeresete 2-3 százalékkal, reáljövedelme 4-5 százalékkal esik vissza (a munkanélküliség növekedése és a jóléti transzferek szigorítása miatt). Mivel a lakosság hitelfelvétele zuhan, fogyasztása 6,7 százalékkal csökken, megtakarítási hajlandósága viszont látványosan, a GDP közel 5 százalékára emelkedik. A fogyasztás a II. félévben az I. félévinél is erőteljesebben esik. A beruházások volumene mintegy 5 százalékkal mérséklődik. A visszaesést az EU-forrásokból finanszírozott, jórészt infrastrukturális beruházások fékezik. A külkereskedelemben az év egészében mintegy 4,5 milliárd euró aktívum várható. A folyó fizetési és tőkemérleg egyensúlyban lesz. A magyar gazdaság 2009-ben nem vesz igénybe külső nettó finanszírozási forrást (mert a felvett hiteleket vagy a devizatartalék növelésére, vagy korábbi hitelek visszafizetésére fordítja).

Kisebb állami bevételek

Éves átlagban 4,4 százalékos, az év végén 6 százalék közeli infláció várható. Éves átlagban inflációs hatású a tavalyinál 7-8 százalékkal gyengébb forint, a második félévben azonban az első félévinél (290 forint) lényegesen erősebb és kevésbé ingadozó, 270 forint körüli árfolyam várható. A jegybanki alapkamat a kedvezőtlen pénzpiaci hangulat idején magas szinten (9,5%) maradt. Az MNB csak a pénzpiaci kockázatvállalási kedv javulása és a jövő évi adótörvények elfogadása után mérsékelte a kamatot összesen 150 bázisponttal. Az év során folytatódhat a kamatcsökkentés, év végére 6,5-7 százalék közöttire.

A vállalkozások üzleti eredménye várhatóan több mint 10 százalékkal mérséklődik és ezen felül jelentkezik a pénzügyi eredmények már 2008-ban bekövetkezett drámai romlásának hatása. A költségvetés nyereség- és különadó-bevételei jelentősen visszaesnek. A fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek csak megközelítik a tavalyi szintet, a foglalkoztatás közterhei pedig elmaradnak az előző évitől. 2009-ben az államháztartás adó- és járulékbevételei mintegy 750 milliárd forinttal lesznek kisebbek a költségvetés tervezésekor feltételezettnél. Az államháztartás kiadásainál a költségvetési törvényhez képest összességében 400 milliárd forint megtakarítás várható. Ennek két legjelentősebb tétele a nyugdíjkiadások visszafogása és a költségvetési fejezetek nettó személyi kiadásainak a mérséklése. Végeredményben az államháztartási egyensúly pénzforgalmilag közel 350 milliárd forinttal lesz kedvezőtlenebb az eredetileg tervezettnél. Ez 3,9 százalékos hiányt jelent.

A konjunktúraciklust figyelembe véve ez gyakorlatilag kiegyensúlyozott államháztartást mutat. A magyar gazdaság javuló nemzetközi megítélését jelzi az eurókötvény-kibocsátás sikere, a kamatvágások után is viszonylag erős forint. Az IMF-megállapodás meghosszabbítása előremutató: az adósságfinanszírozás a pénzpiacokról megoldhatónak látszik, s a következő kormány új szerződés nélkül igénybe veheti (ha akarja, vagy ha kell) a hátralévő összeget.

A magyar gazdaság 2010. évi fejlődése főleg a világméretű kilábalási-konszolidációs folyamat függvénye. A gazdaságra természetesen hat a jelenlegi kormányzat ismert (egyensúlyvédő és hitelességet építő), illetve az országgyűlési választásokat követően felálló kormány egyelőre ismeretlen gazdaságpolitikája is. Mivel azonban a pénzpiac világossá tette, hogy csökkenő államadósság-rátát, illetve mérséklődő külföldi adósságot, vagyis összességében legfeljebb nagyon mérsékelt külföldi forrásbevonást hajlandó finanszírozni, a jelenlegitől makrogazdasági hatásaiban lényegileg eltérő gazdaságpolitika tartósan aligha valósítható meg, miközben a részletek változtatásában az új kormány lehetőségei szinte végtelenek.

Stagnálunk

2010-ben az adócentralizáció 1 százalékponttal mérséklődik. Az államháztartás bevételei csak megközelítik az előző évi szintet. Nominálisan az államháztartás kiadásai is csökkennek, főleg a foglalkoztatottakat is érintő közteher-csökkenés és a 13. havi juttatások megszűnése következtében. Bár a választások utáni kormány - akár új, akár pótköltségvetés keretében - jelentősen módosíthatja a 2010. évi költségvetést, ez feltehetőleg érdemben nem változtat a most tervezett 3,8 százalékos hiánycélon. A bruttó államadósság a GDP százalékában a 2008 végi 73 százalékról 2009 végére 80 százalék körüli értékre emelkedik, és 2010 végén is hasonlóan alakul. Az idei romlás főleg a GDP csökkenésével függ össze. Az MNB-nél betétként elhelyezett, fel nem használt IMF-hitellel nettósítva az adósság 2008 végén 67,4 százalék volt, ez 2009 végére kb. 75 százalékra nőhet, majd 2010 végére mérséklődhet a két mutató közötti eltérés. Ez az eladósodottsági szint egyáltalán nem lesz kiugró Európában.

A magyar gazdaság 2010-ben az EU egészéhez hasonlóan stagnálni fog, nálunk azonban a negatív stagnálásnak valamivel nagyobb az esélye. Az előző év azonos időszakához képest a II. félévtől várható (szerény) növekedés.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!