Árral szemben úszik a Lipóti Pékség

A cég mérleg szerinti eredménye 2006-ban még csak 50 millió forint volt, tavaly viszont már 131 millióra rúgott. Az értékesítés nettó árbevétele 2008-ban pedig túlszárnyalta az 1 milliárdot, míg 2006-ban csak 700 millió forint volt ez az adat. A pékség jövedelmének befektetéseiből az alapító-vezető Tóth Péter az ezredfordulón wellness szállodát épített Lipóton, a Hotel Orchidea és a pékségek pedig közvetlenül több mint 300 embernek adnak munkát.

A Lipóti Pékség úgy döntött, nem hagyja, hogy a multik őket is ellehetítlenítsék, mint számos kis-és középvállalkozást a sütőiparban, akik egyrészt nem tudják felvenni velük a versenyt, másrészt egy multi cég beszállítójaként fennmaradni sem egyszerű a szigorú feltételek, és az ebből adódó kiszolgáltatottság miatt.

Dinamikus növekedés

Így az 1992-ben Tóth Péter József által alapított cég 2006-ban megnyitotta első három mintaboltját Győrben. Azóta dinamikusan növekednek, 2007 tavaszán Győr-Moson-Sopron megyében már 25 mintabolttal volt jelen a Lipóti Pékség, 2007 nyarán átvették a Tatabányai Sütőipari Vállalatot, és ennek a kapacitásbővítésnek köszönhetően sorra nyíltak a mintaboltok Tatabányán, Székesfehérváron, Érden, Százhalombattán, Esztergomban, és Budapesten. 2008. év végén már 60 mintaboltot látott el a Lipóti Pékség, és megvetette a lábát Szlovákiában is, mivel Dunaszerdahelyen, és Észak-Komáromban (Komarno) is megnyitotta üzleteit.

Jelenleg országszerte összesen már 80 mintaboltjuk van. Pontosabban az Észak-Nyugat Dunántúlon, amelyből 3 bolt saját üzemeltetésű – kettő Győrben, egy Budapesten, az Astoriánál – a többi pedig franchise rendszerben működik. Pesten összesen 27 Lipóti Pékség található. A mintaboltok mellett továbbra is szállítanak még 200, Győr-Moson-Sopron megyei kisboltba.

„Minél több jó magyar kenyér sül ebben az országban, annál jobb. Nem zavar minket a konkurencia, ha jó magyar lisztből jó magyar kenyeret sütnek magyar pékségek – mi ennek örülünk. Növekszünk, erősödünk, a multikkal sem törődünk, hiszen amilyen kenyeret ők gyártanak, mi olyat soha nem fogunk, és amilyen kenyeret mi sütünk, olyat meg ők nem fognak soha gyártani.” – fejtette ki Tóth Péter, a Lipóti Pékség tulajdonosa.

Tömött és puha

Ahogy a cég szlogenje is mondja: úgy készítik a kenyeret, „mint rég volt…”, vagyis - amennyire csak lehet – kézi munkával, körkörös hőleadású kemencében, adalék-és tartósítószer nélkül. Teljes kiőrlésű pékárut is állítanak elő, de az ezt fogyasztó réteg alig 1-2 százalékkal nőtt az elmúlt években és a cégnél is azt tapasztalják, hogy a magyar ember még mindig hagyományos, tömött, puha kenyérre éhezik. A cég egyik legnépszerűbb terméke, a három kilogrammos parasztkenyér, pont ilyen.

A pékség legtöbb termékének az ára 5-15 százalékkal magasabb a szuper-és hipermarketekben kapható sütőipari termékek áránál a jobb minőség miatt, de a kiflit és a zsemlét átlagos piaci áron adják. Áraik pedig a hálózat minden boltjában megegyeznek.

A Lipóti Pékség boltjaiban a kapuvári Cserpes Sajtműhely szintén kézzel, adalék-és tartósítószer nélkül készített termékeit is árulják, de további kisiparos termékekkel csak nagyon korlátozottan akarják bővíteni a termékpalettát boltjaikban.

Mostanában leginkább blogokon lehet olvasni a Lipóti Pékségről, illetve szájról szájra terjed a cég jóhíre, így megkérdeztük, hogy mennyire tudatos ez a fajta marketing.„Ha megjelenik egy-egy új termékünk, akkor költünk leginkább reklámra. Ha nincs éppen új termék, akkor alapvetően keveset költünk marketingre, mivel a média felkapta a Lipóti Pékséget, sokat beszélnek róla, nincs igazán szükségünk rá. A legjobb reklám pedig amúgy is az elégedett vevő.” – mondta Tóth Péter József.

A kereskedő az úr

A Magyarországon forgalmazott sütőipari termékekből 55-56 százalék a szuper- és hipermarket láncok által összesen forgalmazott sütőipari termékek piaci részesedése. A hipermarketek saját, helyben előállított sütőipari termékei 15-16 százalékot hasítanak ki a piacból. A négy fő hipermarketlánc – Auchan, Tesco, Cora, Interspar – által forgalmazott összes sütőipari termkéből 80 százalékot tesznek ki a láncok helyben előállított termékeik, mondta el Verli József, a Magyar Pékszövetség főtitkára.

Kérdésünkre, hogy a multik ellehetítlenítik-e a magyar sütőipart, elmondta a főtitkár, hogy a vertikumban képződő nyereség nagy része természetesen a kereskedőknél csapódik le, egyrészt mivel a saját előállítású termékeiket önköltségi áron adják mint vevőcsalógató termékeket, mivel az itt keletkező veszteség megtérül az egyéb, a hiperkarketben forgalmazott termékeknél, amelyek esetében nagyobb árréssel dolgoznak. Másrészt pedig a hazai beszállítóknál lenyomják az átvételi árakat, így a mezőgazdasági termelők, a malmok és a sütőipar hátrányba kerül a kereskedőkkel szemben.