A Költségvetési Tanács kiosztotta a képviselőket

Nyáron állt fel a Költségvetési Tanács, amelyet többek között azzal a céllal hoztak létre, hogy rákényszerítse a mindenkori kormányt a felelős, józan költségvetési politika vitelére, és őrködjön az ezt szolgáló, a közpénzügyi csomagban szereplő rendelkezések felett. Az intézmény stábja átnézte és értékelte a parlamenti tárgyalás alatt levő jövő évi büdzséhez benyújtott közel másfélezer módosító javaslatot, ezek közül pedig szinte minden negyediket elfogadásra alkalmatlannak találta.

Szakmai tévedések

Mint beszámoltunk róla, főként a Fidesz-KDNP pártszövetség képviselői árasztották el egyéni módosító indítványaikkal a parlamentet, de van több, szocialista honatya kézjegyével ellátott javaslat is. A kifogásolt indítványok legnagyobb része, közel kettőszáz javaslat csak látszólag ügyel arra, hogy az átcsoportosítással ne rontsa a költségvetési egyenleget, valójában azonban növeli a hiányt. Ezek különféle személyi kiadásokból vonnának el pénzt, és ezt az összeget dologi kiadásokra – főként útépítésre, óvodafelújításra, iskolaszépítésre – fordítanák. Az indítványt aláíró képviselők azonban rendre figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy noha amennyivel csökken a kiadás az egyik tételnél az átcsoportosítás nyomán, annyival nő a másik helyen, ám a bérkiadásoknak magasabb az adótartalma, mint a dologiaknak. A bért terhelő járulékok és a személyi jövedelemadó összege messze felülmúlja az áfáét, így azon hányadot, amekkora valójában az adott tételből az állam zsebében marad, ezért valójában az átcsoportosítás nem bevételsemleges, és növelné a jövő évi deficitet.

A módosítók közül háromtucatnyi még a látszatra sem törekszik, kevesebbet vesz el egyik helyről, mint amennyivel egy másik kiadási tételt növel, vagyis még inkább rontja az államháztartási szaldót.

Van egy sor módosító indítvány, amely hasraütésszerűen növel valamilyen kiadást: valódi indoklás nincs mellékelve, hatásvizsgálat pedig még úgy sem, így pedig nemcsak hogy a költségvetési kockázat nőne, de még a jogalkotásról szóló törvényt – amely előírja, hogy minden törvénymódosító javaslat mellé hatásvizsgálat dukál – sem tartja be a képviselő.

Abszurd számok

Teljesen felelőtlen képviselői magatartásról tanúskodnak azok a módosító indítványok, amelyek a különféle tartalékokat kívánják megcsapolni, és ebből a pénzből növelnének bizonyos kiadásokat. A Költségvetési Tanács nemrég a kormány költségvetési tervéről is elmondta már, hogy annak betartását, a hiánycél teljesülését jelentős kockázatok övezik, a büdzséhez benyújtott fideszes és szocialista módosítók ezt az ingatag lábakon álló költségvetést tennék még kockázatosabbá.

Ennek egyik legplasztikusabb példája a Fidesznek az a javaslata, amely a gazdaságélénkítési csomagot azzal teremtené meg, hogy a stabilitási tartalékot és a céltartalékot csaknem lenullázná. Ráadásul az 1200 milliárd körüli kamatkiadásoknál is látnak még 300 milliárd forintnyi megtakarítási lehetőséget – utóbbi indoka lényegében ugyanaz, mint Gyurcsány idején, vagyis hogy a szocialista kormány megléte ennyivel emeli a kockázati felárat. Magyarán, egy új kormány ennyi megtakarítással járna. (Nem árt felidézni, a Fidesz alelnöke a minap 900 milliáros lyukat látott a jövő évi költségvetésben alapból.) Ahhoz, hogy ekkora kamatmegtakarítás bekövetkezzen a májusban felálló új kormány esetén, az kell, hogy az állampapírhozamok minden lejáratra a kormányváltás után szinte azonnal a mai 6-6,2 százalék körüli szintről 1,4-1,6 százalékra csökkenjenek – világít rá a Költségvetési Tanács. Ennek abszurditását az is jelzi, hogy ezzel a 3 százalék feletti infláció miatt negatív reálhozam lenne az állampapírokon, vagyis ember nem lenne a Földön, aki magyar állampapírt vásárolna, tartana.

De lesújtó a véleménye a Költségvetési Tanács stábjának arról a szocialista képviselők által közösen jegyezett indítványról is, amely az egészségügynek juttatna az eredetihez képest 38 milliárd forintot annak árán, hogy 16 milliárdot elvonna a céltartalékból, és 22 milliárd forint pluszbevételt remél az „egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételekből”, bármit is takarjon ez a kifejezés. A 16 milliárdos céltartalékcsökkentés nemcsak hogy önmagában kockázatossá teszi a büdzsét, de az egyenleget is rontja az adóvonzatok miatt. A 22 milliárdos bevételnövekmény pedig csak fikció, a javaslat ezért két csatornán keresztül is növelné a hiányt – érvel a Költségvetési Tanács.

A szakértők felemelik hangjukat az ellen a szocialista javaslattal szemben is, amely 2010-ig kitolná a 270 milliárdos banksegítő csomag felhasználását. A probléma ezzel az indítvánnyal, hogy nem épít be tartalékokat a büdzsébe, tehát ha valamiért mégis meg kellene segíteni hitelintézeteket jövőre, akkor az az államháztartási egyenleg rontaná, ezt pedig nincs mi ellensúlyozza, mivel ezt a kockázatot kivédő puffert nem képez meg a módosító javaslat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!