Nem lesz gáz, ha nem lesz gáz
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Keleten Ukrajnában, nyugaton Németországban, kapunk választ arra a kérdésre, hogy Kelet-Közép-Európa legnagyobb földgáztárolójánál hol van nagyobb a kontinensen. A zsanai pusztában, a község északkeleti határában lévő hatalmas mezők alatt több 2,2 milliárd köbméter gázt tudnak tárolni, miután a korábbi tárolót hatszázmillió köbméterrel kibővítették. Hogy mennyi lehet kétmilliárd köbméter gáz, azt elképzelni sem lehet; amikor a telep kerítésénél megkérdeztük, hogy és akkor ez a rengeteg gáz itt van a lábunk alatt, akkor azt válaszolták, hogy igen, itt, és még arra, és arra, és arra, mutattak a szélrózsa minden irányába.
Kút, kompresszor, cső
Négy új kút, két új kompresszor és kétezer-ötszáz tonnányi, nagyjából száznegyven kilométernyi új gázvezeték – többek között ezek megépítését is jelentette a tároló bővítése. A beruházás előkészítése 2007-ben indult, az építkezés 2008 nyarán kezdődött. Az építkezés egyes fázisaiban ez volt a világ legsűrűbben darusított területe, úgy nézett ki a környék, mint Shanghaj – büszkélkedtek vendéglátóink –, és volt időszak, amikor egyszerre ötszázan dolgoztak a területen.
Az áram ára nőni fog
Ha az állami Magyar Villamos Művek tulajdonában álló Mavir, mint központi "áramszállító" költségeinek emelkedése miatt növeli a lakossági számla 40 százalékát kitevő rendszerhasználati díjat, akkor emelkedhet az áram fogyasztói ára - mondta Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter az MTI-nek kedden Zsanán. Ha a villamosenergia szállításának az ára emelkedik, akkor emelkedni fog az áramszámla, de a számításokat még meg kell nézni - mondta az MTI kérdésére a miniszter. Hónig Péter hangsúlyozta, pártolja, hogy valóságos költségek jelenjenek meg az energiaárakban. A miniszter emlékeztetett arra, hogy az Energia Hivatal hatáskörébe tartozik az árak kiszámítása. Elképzelhetőnek tartotta azt, ha a villamosenergia ára csökken, akkor is csak kismértékű áremelés lesz. (MTI)
„Az EO.n elkötelezett a további magyarországi fejlesztések iránt” – hangsúlyozták többször is a cégvezetők, a vállalat tervei szerint Magyarország lesz a régió elosztóközpontja. Erre már az év eleji, legutóbbi orosz–ukrán gázválság idején láthattunk példát. Ahogyan az avatón is felidézték, be tudtak segíteni a gáz nélkül maradt balkáni országok közül Boszniának, Horvátországnak, Szerbiának – a szerb energiaügyi államtitkár részt is vett a zsanai átadáson –, de Szlovákiának is jutott a németek gázából.
Elosztóközpont leszünk
„Amint kiépülnek a Magyarországot Szlovákiával, Horvátországgal és Romániával összekötő vezetékek, tárolóink révén Magyarország gázelosztó központtá válhat” – mondta Hans-Peter Floren, az E.On Gas Storage vezérigazgatója. Emellett a cég nemrég állapodott meg a szerb Srbijagasszal kétszázmillió köbméter földgáz szállításáról, ennek a hátterét is a magyar kereskedelmi tárolók adják.
A bővítés után a zsanaival együtt az E.Onnak 4,3 milliárd köbméter a magyarországi tárolókapacitása, ebből akár napi ötvenötmillió köbmétert is ki tudnak venni, csak a zsanaiból napi huszonnyolcmillió köbméter juttatható a gázvezetékekbe. A tározókból kinyerhető mennyiség így már bőven több, mint az ország átlagos fogyasztásának kétharmada egy átlagos téli napon, és még ott a hazai kitermelés és a stratégiai tároló is. A cég öt kereskedelmi tárolójából hármat még lehetne bővíteni, Hans-Peter Floren erről azt mondta, hogy a bővítésben komoly kereskedelmi lehetőségek is vannak, bár újabb beruházások csak akkor kezdődnek, ha olyan lesz a piaci környezet.
Ettől nem lesz gázáremelés
A tároló bővítése harmincöt milliárd forintba került, ez a pénz azonban nem terheli a gázárat, szögezte le az avatáson Hónig Péter energetikai miniszter. Kérdésünkre ezt később úgy magyarázta, hogy a tárolóbővítésbe fektetett pénzt az E.On úgy szerezheti vissza a legkönnyebben, ha gázt vásárol bele, amikor az olcsó, és akkor értékesíti, amikor kellően megdrágul. A zsanai létesítmény ugyanis, szemben az algyői, jelenleg feltöltés alatt álló stratégiai tárolóval, kereskedelmi tároló. Az algyői tárolót kifejezetten válsághelyzetekre hozták létre, bár annak 1,2 milliárd köbméteres stratégiai kapacitása mellett ott is lesz 700 millió köbméternyi kereskedelmi tároló is.
Persze a zsanai bővítés is fontos az ország ellátásbiztonsága miatt – ez a szó az ünnepi beszédek mindegyikében visszaköszönt. Ahogyan a korábbi évek januári gázválságainak az emléke is. Az idei gázháború idején az E.On tárolóiból hétszázmillió köbméternyi gázt szivattyúztak a hazai rendszerbe, a tárolók tíz napig csúcson működtek. A bővített tárolóban kialakított rugalmas technológia egyébként lehetővé teszi, hogy huszonnégy óra alatt megfordítsák a gáz áramlásának irányát a rendszerben, vagyis ha szükséges, egy nap alatt át tudnak állni betáplálásról kivételre, ez is növeli az ellátásbiztonságot.
Raktár ezehétszáz méter mélyen
A Bács-Kiskun és Csongrád megye határán lévő Zsana község szélén 1978-ban kezdődött a szénhidrogén-bányászat. A gázmezőről – amelynek északi kettes kútján a hetvenes évek végén a hazai szénhidrogénipar egyik legnagyobb üzemzavarát jelentő kútkitörés volt – 1992-ig folyt földgázkitermelés, tizennégy év alatt körülbelül négymilliárd köbméter fökdgázt termeltek ki itt.
A kitermelés leállítása után kezdődött a kiürült földgázmező földalatti tárolóvá alakítása, ma itt van az ország egyetlen mészkőalapú földgáztárolója. A több mint kétmilliárd köbméter gázt 1695–1780 méterrel a tenger szintje alatt, négy különböző kőzetrétegben tárolják.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
