Mielőbb kéne az euró

Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke kiemelte: a pénzügyi-gazdasági válság is megmutatta, hogy nagyon jelentős költséggel jár, ha egy ország, mint Magyarország, kívül van az eurózónán. Saját intézményére utalva elmondta: " az euróövezetben a felügyelet nyugodtabban alszik majd," az egész gazdaság finanszírozása olcsóbbá válik. Az euróövezetbe való belépés elsősorban gazdaságpolitikai kérdés, az nem vitatható, hogy egy kis, nyitott ország számára kedvező, ha egy valutaövezethez csatlakozik - emelte ki. Az euróövezetben azonban a régiós, illetve a magyarországi bankokra költségoldalról a mostaninál nagyobb nyomás nehezedik majd abban a tekintetben, hogy hatékonyabban működjenek, a méretarányos nyereséges gazdálkodás fog előtérbe kerülni.

Papp Edit, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója  elmondta: mivel az ország lakossága jelentős mértékben devizában adósodott el, ha Magyarország minél gyorsabban belépne az euróövezetbe, ennek az adósságállománynak az árfolyam- és más típusú kockázatai nagymértékben csökkennének. Nagy Mohácsi Piroska, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közgazdásza aláhúzta: az ország sebezhetőségéhez nagymértékben hozzájárul a lakosság igen jelentős devizaadóssága.

Papp Edit a válság folyamatát elemezve megjegyezte: a magyar bankrendszer a pénzügyi krízis alatt stabil maradt, ehhez nagyban hozzájárult az, hogy a hazai leánypénzintézetek mögött az anyabankok mindvégig ott álltak, biztosították a szükséges forrásokat. Hangsúlyozta: most már nem a szűkös likviditás a gátja a hitelezés felfutásának, hanem az, hogy kevés a biztonságosan finanszírozható, megfelelő piaci potenciállal rendelkező, hitelképes vállalkozás.

Elrántották az országot az államcsődtől

A jelenlegi átmeneti kormány a válságkezelés terén "jó munkát végzett, mert elrántotta Magyarországot az államcsődtől", de "ezt a helyzetet el lehet rontani 5 percen belül" - jelentette ki előadásában Bokros Lajos. A CEU tanára, európai parlamenti képviselő azonban hozzátette, fontos különbséget tenni a válságkezelés és a reformok között, és rámutatott, hogy az államháztartásban szerkezeti reformokra továbbra sem került sor, továbbra is túl nagy az államháztartás mérete, rossz annak bevételi és kiadási szerkezete. A következő kormánynak ezzel a problémával kell megküzdenie.

Bokros szerint az ukrán, litván és lengyel tapasztalatai alapján Magyarországon "van okunk óvatos optimizmusra" a gazdasági válság eddigi fejleményei, következményei láttán. Szavai szerint "ha nem ment volna el 300-ig a forint, akkor nem 7, hanem 10 százalékos lehetett volna a magyar gazdasági visszaesés". Utalt rá, hogy a balti országokban azért nagyon mély most a visszaesés, mert a fixált árfolyamrendszer nem engedte a leértékelődést.

Miközben az államcsőd veszélyét valóban sikeresen elhárította a jelenlegi kormány, aközben intézkedéseivel szociális szempontból komoly károkat okozott - mondta Stumpf István. A Századvég Alapítvány elnöke, volt kancelláriaminiszter szerint most az a fontos, hogy a kormány milyen állapotban adja át az országot a következő politikai erőnek, amely adott esetben hiába szerez akár kétharmados többséget is, ez önmagában nem elég.

Stumpf megjegyezte: az egyik nézet szerint a válságkezelő kormány munkája nyomán elmúlt a csődveszély, stabilan erősebb a forint, megindult a jegybanki kamatcsökkentési sorozat, javulnak a magyar gazdaság fundamentumai. Van egy másik nézet is, amely szerint "számos pontos alá van aknázva a (2010-es) költségvetés", nincsen benne az állami vállalatok adóssága, és "ezer apró trükkel" igyekszik javítani a kormány az idei államháztartási egyenleget.

Veres a populista ígéretektől fél

A volt kancenlláriaminiszter jelezte: el akarom hinni, hogy nincsenek csontvázak a 2010-es költségvetésben, de sok jel mutat arra, hogy ez nem így van. Az elmúlt két évben mintegy 100 ezer fővel csökkent a magyar közszféra létszáma és leépítésre került az állami ártámogatási rendszer - hangsúlyozta a pozitív államháztartási példákat a panelbeszélgetés keretében Veres János. A volt pénzügyminiszter szerint azonban vannak olyan jelek is, amelyek ismét a rossz gyakorlathoz, a választási ígérgetésekhez való visszatérésre utalnak. Ilyen jeleket más volt pénzügyminiszterek is megjegyeztek.

Veres szerint a populista ígérgetések egyik példája az, hogy az ellenzék 7 százalék körüli GDP-arányos államháztartási hiány kialakulásáról beszél, miközben a kormány - a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel egyetértésben - 3,8 százalékos célt fogalmazott meg. A volt pénzügyminiszter szerint "azért beszél valaki 7 százalékos hiányról, mert így teremti meg az üres ígérgetésnek a feltételét, azaz hogy pénzt fog adni". A tárcavezető szerint mindez "nagyon olcsó populizmust" jelent.

A fedezet nélküli ígérgetésre utalt László Csaba volt pénzügyminiszter azzal, amikor úgy fogalmazott: nem látom, hogy hogyan bírná ki az államháztartás (egyensúlyi szempontból) a 2011-től 15 millió forintra emelkedő szja alsó szja-kulcs jelentette bevétel-kiesést. Meglátása szerint a következő kormánynak ezzel a potenciális veszéllyel kezdenie kell valamit.

A politikai populizmusra utalt Békesi László volt pénzügyminiszter a panelbeszélgetés keretében akkor, amikor azt a megoldási javaslatot bírálta, hogy előbb adó- és járulékcsökkentést hajtson végre a gazdaságpolitika, majd az ezáltal generált gazdasági növekedésből később állítja helyre az államháztartás egyensúlyát. Békesi szerint csak az az egyetlen megoldási sorrend, hogy az állami újraelosztás régiós szinten rendkívül magas rátáját (a GDP 52%-a körül) kell előbb csökkenteni reformokkal, és ez majd teremt fedezetet az adócsökkentésekre is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!