Rettegj, Kína, jönnek a magyarok!

Duoluo Kaidi - ha nem két és fél évvel ezelőtt, hanem mondjuk tavaly kérdezték volna meg kínai szomszédaink, mi volt az a finom édesség, amit kaptak tőlünk, akkor tudtuk volna, hogy ezt válaszoljuk. De két és fél évvel ezelőtt kérdeztek, így csak azt tudtuk nekik mondani - szerény angoltudásunk miatt maradva a magyar névnél -, hogy túró rudi. Olia és unokahúga azóta már otthon is ehettek, ahogyan ők kiejteni tudják, tújójudit, pontosabban túró kittyt, még pontosabban Duoluo Kaidit, hiszen kínaiul így hívják az ottani piacra szánt csokiöntetes túrórudat.

Napi százezer rudi

A 2007 augusztusában alapított, jelenleg öt magyarországi lakcímű magánszemély – Káplár Kálmán, Tóthfalusy Péterné, Kovács Árpád László, Pusztai Dezső és Peng Hsziao-tian – tulajdonában lévő EU-Milk Technologies Kft. még 2007 őszén állapodott meg egy csunghszingi agráripari vállalkozással, a Dzsong Hszing Ltd-vel különböző tejtermékek gyártásáról. A tíz évre szóló szerződés értelmében 2008 januárjában kezdődött a gyárépítés, az EU-Milk kínai terjeszkedését az Eximbank megközelítőleg kétmillió eurós hitellel segítette.

A Pekingtől mintegy kétszáz kilométerre lévő Fengningben végül nagyjából ötmillió eurós beruházással készült el az üzem. A gyárban az idén tavaszi próbatermelés kezdetekor úgy számoltak, hogy napi százezer csokoládébevonatú túródesszertet tudnak készíteni, de a tervekben a kedvező piaci fogadtatás esetére a kapacitás megháromszorozása szerepelt. A cég magyarországi telefonszámain egyetlen nyilatkozattételre jogosult vezetővel sem tudtunk beszélni, így egyelőre nem tudunk arról, milyen a termék kínai fogadtatása.

Ami viszont biztos: a 2007-es évet a cégadatok szerint 321 milliós árbevétellel és elenyésző, 4,3 milliós adózás előtti eredménnyel záró EU-Milk – amely 2008-as gazdálkodásának adatai nem elérhetők az Opten cégtárában – sok szempontból úttörőnek számított. Egyfelől az első magyar cégek egyike volt, amely kínai partnerrel vegyesvállalatot hozott létre, és ott gyárat épített (bár már korábban is beszámoltunk magyar cég sikeres távol-keleti terjeszkedéséről: a sírkőbizniszben utazó Ceste Kínából és Indiából hozatja a megmunkált gránitot). Másfelől az első olyan cég, amely egy hungaricum kínai gyártását valósítja meg.

Élő víztisztítás

Az élelmiszeriparban egyelőre nem is nagyon akadt követőre az EU-Milk, több ágazatban azonban már felfedezték Kínát a magyar vállalkozások. Huszty András magyar-kínai kapcsolatokért felelős kormánymegbízott egy korábbi előadása szerint a jellemző iparágak között van a textilipar, ezen belül is a lakástextil, a műanyag- és a fémipar (ez utóbbin belül alkatrészek, kötőelemek, szerelvények gyárttatása). Az állami befektetési ügynökség, az ITD Hungary adatai szerint ezek mellett egyre nagyobb súlya van a környezetvédelmi beruházásoknak is.

Az úgynevezett élőgépes vagy ökoszisztémás szennyvíztisztítás technológiáját alkalmazó Organica Zrt. – amelynek a honlapja az angol mellett már kínaiul is elérhető – két éve azt jelentette be, hogy öt év alatt kétszáz szennyvíztisztítót épít Kínában. Az első szennyvíztisztítót idén márciusban adták át, a 13 millió lakosú, Hong-Kong közelében lévő dél-kínai Sencsenben félmillió euróból épült meg a lakossági szennyvíztisztítóként működő létesítmény. A sencseni önkormányzattal közös cég két újabb megrendelést kapott, ezeknek az üzleteknek az összértéke kétmillió euró lehet.Sikereiket azonban ők sem akarják hirdetni: megkeresésünkre úgy reagáltak, majd a jövő évben számolnának be eredményeikről.

MIlliárdokat várnak Kínából

Szintén a kínai, méghozzá a dél-kínai vízügyek hozták lázba az Aquaprofit Zrt.-t, amely idén nyáron állapodott meg kínai megjelenéséről. Az Aquaprofit is Sencsenbe menne, a Sencseni Környezetvédelmi Műszaki Központ nevű intézménnyel működik együtt. "Kína legnagyobb környezetvédelmi és vízgazdálkodási tanácsadó vállalatát hozzák létre állami tulajdonban álló ázsiai partnerükkel" – mondta Nádasi Tamás, az Aquaprofit elnöke. A tervek szerint 300 millió forintos alaptőkével létrehozandó vállalkozásba a magyar cég kezdetben a szakmai tudást, valamint a tervezési és építésmenedzselési munkálatokat adja.

Az Aquaprofit úgy tervezi, hogy a magyarországihoz hasonló munkákat végez majd Kínában is, ahonnan öt év múlva – ennyi időn belül tervezik az első kivitelezési munkálatok elkezdését – már akár évi kétmilliárd forintnyi árbevételük lehet. A magyar és kínai fél által 50-50 százalékban tulajdonolt, kínai bejegyzésű vegyesvállalat négy mintaprojekttel kezdi a munkáját. Első lépésként átvilágítják a mára Kína egyik legdinamikusabban fejlődő városának számító metropolisz teljes jelenlegi vízellátási rendszerét - közölte a cég a szerződés aláírásakor.

Busz, tudás, technológia

A magyar cégek kínai megjelenésének jellemzően ugyanazok a közös vonásai. Így – a kínai előírásoknak megfelelően – egy helyi állami partnerrel hoznak létre közös vállalatot, amelyben általában fele-fele , vagy nagyjából fele-fele arányban tulajdonos a két fél (az Organica a sencseni cégben 51 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik).

A magyar vállalat a legtöbb ágazatban a tőke mellett általában a szaktudást adja az üzletbe, vagy egy szabadalmat, kialakított és bejáratott gyártási technológiát. Alkalmanként, jellemzően bérmunkák esetén a külföldi felvevőpiacot biztosítja a magyar partner. Így van ez nemcsak a környezetvédelmi beruházásoknál vagy a turórudigyárban, hanem az egyik legfrissebb, november közepén bejelentett kínai-magyar üzlet, a pacsoui buszgyár esetében is.

A Pekingtől mintegy hetven kilométerre lévő városban a debreceni székhelyű Magyar Járműtechnikai (MJ) Zrt. fog buszokat gyártani, a magyar cég korábbi tájékoztatása szerint 12 méteres szóló és 18 méteres csuklós buszokat (a linkek a cég honlapján közzétett jelenlegi modellekre visznek). Természetesen a jövő őszre elkészülő buszgyárat is vegyesvállalat, a Magyar Járműtechnikai Zrt. és a kínai Jing Long Automotive megállapodásával létrejött cég építi és üzemelteti majd. A kínai gyárban a magyarok szaktudását használják majd fel.

A technológiatranszfer értéke hatmillió euró, a gyár húszmillió euróból készül el, vagyis eddig ez számít a magyarok legnagyobb egyedi beruházásnak Kínában. A gyárból jövő ősszel kezdődhet meg a buszok gyártása, az üzem kapacitása a csúcson évi 5000-6000 busz lehet. Az MJ jelenleg a magyar mellett német, török, román és szerb piacra gyárt buszokat, a kínai gyáralapításról szóló tájékoztatásból az nem derül ki, hogy a pancsoui buszokat hol fogják üzembe helyezni.

Kínai túlsúly

Noha az elmúlt években a magyar vállalkozások közül egyre több fedezi fel Kínát – a kínai befektetési ügynökség májusban jelentette be, hogy irodát is nyit Budapesten – , a két ország közötti gazdasági kapcsolatokban még mindig a kínai vállalkozások magyarországi megjelenése dominál.

Az ITD Hungary adatai szerint Kínában idáig húsz-harminc magyar kis- és középvállalkozás tudott jelentősebb eredményeket elérni, többségük a környezetvédelem területén érdekelt. Az ázsiai ország ugyanakkor ötezer vállalkozással van jelen Magyarországon, ezek két-háromezer munkahely létrehozásához járultak hozzá, és 600-800 millió dollár tőkét hoztak Magyarországra.

A két ország közötti külkereskedelemben is jellemző az asszimetria: 2008-ban a magyar export 1,2 milliárd dollár volt, míg a Kínából ide behozott áruk értéke 6,3 milliárd dollárra rúgott. Huszty András korábbi tájékoztatása szerint tavaly 21 millió dollár érkezett Magyarországról Kínába, a jelenlegi projektek értéke viszont már 50 millió euró. Igaz, ebben nemcsak a magyar tulajdonban lévő magyarországi cégek vannak benne, Huszty tájékoztatása szerint a Kínában létrehozott magyar befektetések esetén a befektetők között nagyon sok a Magyarországon már működő kínai vállalat

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!