Kockázatos, gazdaságtalan, jogszerűtlen
További Magyar cikkek
A magyar állam összesen 35 milliárd forintot bocsátana a Balatonring gyorsasági motorversenypályát építő cég, a spanyol Grupo Milton cégcsoporthoz köthető Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. részére egy tavaly őszi kormánydöntés alapján. A kormányhatározat beruházási kölcsönről, és az ahhoz kapcsolódó költségvetési készfizetőkezesség-vállalásról szól. Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a magyarországi MotoGP-futamok megrendezéséhez és a sávolyi Balatonring motorversenypálya megépítéséhez nyújtott nagyvonalú állami támogatást a KPMG tanácsadócég az MFB megbízásából készült tanulmányára alapozták, ami azonban banktitkot képez az illetékesek szerint, ezért sem a kormány, sem az MFB nem hajlandó nyilvánosságra hozni. Tehát az állami bank által kifizetendő állami pénz újtát nem ismerhetik meg az állampolgárok.
A megvalósíthatósági tanulmány nyilvánosságáért a Társaság a Szabadságjogokért civil jogvédő szervezet segítségével az Index újságírója pert indított az MFB Zrt. ellen. A TASZ arra buzdítja az "aktív polgárokat", hogy küldjenek ők is e-mailt a miniszterelnöknek, hogy hozza nyilvánosságra a tanulmányt.
Az Index birtokába került, belső használatra készült pénzügyminisztériumi szakértői anyag tanúsága szerint Oszkó Péter pénzügyminiszter azért nem írta alá a Motorcentrum hitelgaranciájáról és állami támogatásáról szóló kormány-előterjesztést, mert a PM szakértői túl kockázatosnak, gazdaságtalannak és jogszerűtlennek tartják az egész elképzelést. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott anyag eredetiségét egy neve elhallgatását kérő, magas rangú pénzügyminisztériumi tisztségviselő megerősítette.
A szakértői anyagban többek között az áll, hogy „kockázatos a bevételek alakulása, s ennek következtében a hitel törlesztését nem látjuk biztosítottnak. A működtetetés során olyan jelentős összegű költségvetési támogatást vesznek figyelembe, amelyek nem szerepelnek a középtávú költségvetési tervekben, ezért ennek biztosítása csak az államháztartási hiány – nemzetközi vállalásainkkal ellenkező – növelésével lenne lehetséges. Az ÖM fejezete nem tartalmazza az éves 1,5 Mrd Ft-ot kitevő jogdíjat”.
A pénzügyminisztérium szakértői szerint „nem számszerűsíti az anyag a projekt megvalósításának és működtetésének költségvetésre gyakorolt pozitív hatását (munkahelyteremtés, adóbevételek, stb.), és ennek hiányában nehéz alátámasztani bármiféle állami szerepvállalást”. Azt is írják, hogy „a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben, amikor a vállalkozások nehezen jutnak finanszírozási forráshoz, nem tartjuk elfogadhatónak az MFB forrásait ilyen célra és ilyen kockázatos projektre allokálni”. Összehasonlításképpen: a Balatonring projekt finanszírozására szánt 35 milliárd ugyanolyan nagyságrendű, mint az ingatlanadó kiesése miatt keletkezett költségvetési lyuk (kábé 50 milliárd forint).
Jogszerűtlen kormánydöntés született
De ennél nagyobb gond is van a tavaly október 26-án elfogadott kormányhatározattal. Egy törvényerejű kormányrendelet szerint ugyanis az állami kezességvállalás esetén meghatározott mértékű fedezetet kell kikötni, amely ebben az esetben nem áll rendelkezésre a hitel folyósításakor, csupán a beruházás megvalósulása utánra ígérik. A pénzügyminisztérium szakértőinek belső használatra készült, az Index birtokába került szakvéleménye szerint ezért a konstrukció ebben a formában egész egyszerűen törvénybe ütközik.
További jelentős kockázatot jelent, hogy amennyiben az állami kezességvállalással biztosított hitel megtérülése jelentős kockázattal bír, úgy annak összegét, azaz a 15 milliárd forintos tételt a kezességvállalás évében kiadásként el kell könyvelni a költségvetésben.
A PM szakértői anyaga arra is felhívja a figyelmet, hogy „megalapozott veszélyét érezzük annak, hogy az Európai Bizottság az ügy esetleges vizsgálata során nem fogadja el azon érvelésünket, amely szerint az ügylet piaci feltételek mellett kerül végrehajtásra, és ezért nem tartalmaz állami támogatást. A piaci érvelést gyengítik különösen: kereskedelmi bank nem vesz részt a finanszírozásban vélhetőleg a pénzügyi válság miatt, a futamidő hossza (25év), az állami kezességen kívüli biztosítékok értéke, a kezesség készfizető típusa”.
A pénzügyminisztériumi szakértők szerint „amennyiben a piaci jellegre való utalást a Bizottság nem fogadná el, az intézkedés közösségi támogatási szabályokkal való összeegyeztethetőségét kellene bizonyítanunk, ami (mivel a konstrukció nem a vonatkozó szabályok alapján került kialakításra) meglehetősen nehéz lenne. Az állami támogatási eljárás kockázata a Bizottság negatív határozata, ami alapján a kedvezményezettnek a hitelt idő előtt kamatostul vissza kellene fizetnie, ezáltal a projekt bedőlne”.
A kormány viszont a Pénzügyminisztérium különvéleménye ellenére elfogadta az előterjesztést, amely taglalja ugyan a nagyszabású ügyletben rejlő „jelentős kockázatokat”, de végül arra a következtetésre jut, hogy az üzleti dokumentáció alátámasztja a beruházás megtérülését.
Bajnaihoz fordultak a civilek
Szerdán nyílt levélben fordult Bajnai Gordon miniszterelnökhöz három civil szervezet, amelyben az MFB által a Sávoly Motorcentrum Kft. részére nyújtandó 15,3 milliárd forint összegű kölcsönre és a mintegy 20 milliárd forint költségvetési támogatásra vonatkozó szerződéskötés és a kapcsolódó kifizetések felfüggesztését kérik.
A levelet a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország jegyzi. A KPMG tanulmánya ugyan titkos, de a rendelkezésre álló adatokból a három szervezet szerint az tűnik ki, hogy az állami támogatás és hitel mértéke nem áll arányban a bevételekkel, az esetleges nyereségből történő közvetlen részesedés pedig messze elmarad az állam által vállalt kockázattól.
Kizárhatják a pátyi fideszeseket
A pátyi képviselő-testület fideszes tagjainak kizárását kezdeményezi a pártból Gulyás Dénes, a térség fideszes országgyűlési képviselője, mert szavazatukkal hétfőn ők is hozzájárultak a Grupo Milton által jegyzett helyi golfpálya-beruházás lakóparkká és kereskedelmi központtá bővítéséhez. Gulyás Dénes szerint ezzel „semmibe vették Páty lakosságának többségi akaratát, valamint a környező települések kérését”. Pátyon február 14-én helyi népszavazás volt a beruházásról, amely 43 százalékos részvétel mellett érvénytelenül zárult, bár a szavazók kétharmada a beruházás ellen foglalt állást. Gulyás kampánykiadványában az áll, hogy a beruházás támogatói életveszélyesen megfenyegették az ügyben történt parlamenti felszólalása miatt. A képviselő nem nyilatkozik a fenyegetésről.
A civil szervezetek szerint kétséges, hogy a sávolyi beruházásnak köszönhető adóbevételek egyáltalán elérhetik-e az állam által vállalt licencdíj mértékét. A K-Monitor, a TASZ és a Transparency utalnak az Index cikkére is, amely szerint a projekt menedzsmentjével megbízott Grupo Milton csoport tulajdonosa csalás és közokirat-hamisítás bűntettéért jogerősen elítélt személy, aki azóta a büntetett előélet hátrányai alól ugyan már mentesült, de ez a körülmény semmiképppen sem alkalmas arra, hogy az egyébként is átláthattalan hátterű spanyol cégcsoport iránti bizalmat erősítse. Ilyen hatalmas hitelösszeg (és támogatás) odaítélésekor illene a legnagyobb gondossággal eljárni, minden kockázati tényezőt figyelembe venni.
A kormánynak van arra lehetősége, hogy a beruházás kockázatával kapcsolatos aggályokat a megvalósíthatósági tanulmány haladéktalan nyilvánosságra hozatalával eloszlassa, egyidejűleg a szerződéskötést és a kifizetéseket felfüggessze - hangsúlyozza a Bajnainak írt nyílt levelében a három korrupcióellenes civil szervezet.
Az MFB szerint nincs semmi gond
Megkeresésünkre, miszerint a Grupo Milton elnökének az Index által bemutatott kétes háttere miatt változott-e a Balatonring hitelkérelmének megítélése az állami banknál, az MFB kommunikációs vezetője, Őry Kovács Katalin úgy válaszolt, hogy „a projekt a hitelszerződés megkötése előtt áll. Az ügyfél tájékoztatása szerint napokon belül teljesítésre kerülnek a döntésben előírt szerződéskötési feltételek, így a szerződés aláírására sor kerülhet. Az MFB Zrt. minden ügylete kapcsán nagyon alaposan és körültekintően megvizsgálja a tudomására jutott és a kockázatvállalás szempontjából relevánsnak tekinthető tényeket és információkat”.
Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért civil jogvédő szervezet elnöke viszont úgy véli, hogy "a jelek szerint az állam az MFB-n keresztül egy olyan kockázatos üzletben készül elkölteni, illetve kihelyezni az adófizetők 35 milliárd forintját, amit látva magánbankok vagy magánbefektetők sírva vagy nevetve menekülnének".
A cikket itt lehet kommentálni