A magyar foglalkoztatottság az egyik legalacsonyabb az EU-ban

Az uniós tagországok közül jelenleg csak Málta 54,9 százalékos foglalkoztatottsági szintje alacsonyabb a magyarnál, míg Olaszország 57,9 százalékos, illetve Románia 59,2 százalékos értéke áll hozzá a legközelebb. Magyarországon 2009-ben a 15–64 éves férfiak 61,1 százaléka, a nőknek a fele volt foglalkoztatott, azonban így is a férfiak foglalkoztatottsága mutatott nagyobb elmaradást az uniós átlagtól.

A vizsgált időszakban a 15–74 éves foglalkoztatottak száma éves átlagban 3,78 millió fő volt, 98000-rel kevesebb az egy évvel korábbinál. A 15–64 éves korosztályba 3,75 millió foglalkoztatott tartozott, az erre a korcsoportra számított foglalkoztatási ráta így 55,4 százaléknak felelt meg. Ez 9,4 százalékponttal maradt el az Európai Unió 27 tagországára publikált átlagtól.

Az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak, vagyis a 25–54 évesek 72,9 százaléka volt foglalkoztatott 2009-ben, ami azonos az egy évvel korábbival, és 5,4 százalékponttal maradt el az Európai Unió (EU) 27 tagországának átlagától.

A kedvezőtlen magyar foglalkoztatási ráta egyik oka az alapfokú iskolai végzettségűek rendkívül alacsony munkaerőpiaci jelenléte. Magyarországon a 15–64 éves alapfokú iskolai végzettségűeknek csak 25,7 százaléka minősült foglalkoztatottnak 2009-ben, míg az EU-27 átlaga 46,2 százalék volt.

Tavaly a legnagyobb létszámveszteséget a feldolgozóipar szenvedte el, ahol egy év alatt 58 ezer fővel - 6,8 százalékkal - csökkent a foglalkoztatottak száma. A nagyobb létszámleadó gazdasági ágak közé tartozott még az építőipar (6 százalékkal) és a kereskedelem (5 százalékkal).

A részmunkaidős foglalkoztatottak létszáma 17,3 százalékkal - 31 ezer fővel - nőtt, jórészt a gazdasági okokból bekövetkező rövidített munkaidős foglalkoztatás elterjedése miatt. A 15–64 éves foglalkoztatottak 5,2 százaléka - közel kétharmaduk nő - dolgozott 2009-ben ilyen módon, míg az EU-27 átlaga 18,2 százalék volt.

Tavaly a munkaerő-felmérés alapján a 15–64 éves munkanélküliek száma éves átlagban már 420 ezer volt, 92 ezerrel - 27,8 százalékkal - több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta a 2008. évi 7,9 százalékról 10,1 százalékra emelkedett az elmúlt évben, ami 1995 óta a legmagasabb érték.

A KSH legfrissebb adatai szerint a 2009. november-2010. januári időszakban a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 750 ezer, a munkanélkülieké 456 ezer fő volt, ami 10,8 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett.

Magyarország a 2009 második negyedévi adatok alapján az uniós átlagnál magasabb munkanélküliség jellemezte országok közé tartozik. Hasonló szintű a munkanélküliség Svédországban, Portugáliában és Finnországban. A friss munkanélküliek - azaz azok aránya, akik kevesebb mint egy éve kerestek állást, 51,6 százalékról 57 százalék nőtt tavaly, míg a tartósan, legalább 1 éve állást keresők aránya 48,4 százalékról 43 százalékra csökkent.

A KSH adatai szerint a 15–64 éves magyar népesség 38,5 százaléka volt inaktív 2009 második negyedévében, ami 9,6 százalékponttal magasabb, mint az EU-27 átlaga.