Rekordszinten a munkanélküliség

2009. december–2010. február időszakban a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 726 ezer, a munkanélkülieké 479 ezer fő volt, ami 11,4%-os munkanélküliségi rátát jelentett.1994 első negyedévében volt utoljára ennél magasabb, akkor 11,5 százalékon állt a mutató.

A 15–74 éves munkanélküliek létszáma 479 ezer fő volt, 101 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 11,4 százalékos értéke 2,3 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A férfiak munkanélkülisége 2,6 százalékponttal, a nőké 2 százalékponttal nőtt.

A munkanélküliek 17,2%-a a munkaerőpiacon csak a kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 27,5%-os munkanélküliségi ráta 4,4 százalékponttal meghaladta az egy évvel ezelőttit. (Az előző három hónapi – 2009. november–2010. januári – időszakhoz viszonyítva ebben a korosztályban némileg nőtt a foglalkoztatottak létszáma és csökkent a munkanélkülieké, ez a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékpontos csökkenése mellett a foglalkoztatási ráta stagnálását eredményezte.) A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,7% volt, 2,5 százalékponttal magasabb, mint 2008. december–2009. februári időszakban. A munkanélküliek 44,9%-a egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,3 hónap, 1,1 hónappal rövidebb az egy évvel korábbinál.

A háromhavi átlag (december-február) jelentősen meghaladja az egy hónappal korábbi (novemberi-januári) eredményt, amikor még "csak" 10,8 százalékon állt a mutató. A háromhavi mozgóátlag egyetlen hónap alatt ilyen jelentős mértékben nagyon ritkán ugrik meg, de érdekes módon tavaly is ugyanebben az időszakban volt jelentős az emelkedés - írja a Portfolio.hu. Akkor is hasonló okok mozgathatták a rátát: egyrészt a tél végén szezonális tényezőkre visszavezethetően 0,2-0,3 százalékpontos emelkedés hagyományosan "benne van a pakliban", másrészt a globális válság tartósan nyomást gyakorol a munkaerőpiacra.

Ennél pontosabbat nem is nagyon tudhatunk a ráta megugrásának okairól, a KSH gyorstájékoztatójának hagyományos egyenszövege ugyanis nem tér ki arra, milyen tényezők felelnek azért, hogy a munkanélküliség a rendszerváltás korabeli szintre ugrott. Mindenesetre annyi látható, hogy hiába indult erősen az év az ipar számára, a gyenge belső kereslet mellett még várni kell arra, hogy a munkapiacon is beinduljanak a kedvező folyamatok. Az elmúlt két évben 130-140 ezer ember veszítette el a munkáját Magyarországon.

Továbbra is kitart az a kedvező tendencia, hogy a munkájukat elveszítők nem vonulnak inaktivitásba, hanem a munkapiacon várják a kedvező lehetőséget. Ez annyit tesz, hogy az elmúlt egy évben még kissé emelkedett is az aktivitási ráta Magyarországon. A tél folyamán a 15-74 éves, 7,7 milliós népességből 3,7 millióan dolgoztak, 480 ezren munkanélküliek voltak 3,5 millióan pedig inaktívak voltak.