Legutóbbi inflációs jelentésében három hónappal ezelőtt még 0,2 százalékos GDP-csökkenést várt a jegybank, a ma publikált jelentésben azonban már 0,9 százalékos növekedéssel kalkulálnak. Ezzel párhuzamosan rontották a jövő évi kilátásokat, 3,4-ről 3,2 százalékra mérsékelve a 2011-es növekedést, 2012-ben 3,9 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság.
A legfrissebb adatok szerint a vártnál erőteljesebben indult meg a magyar gazdaság fellendülése, 2010 elején valószínűleg Magyarország is túljutott a recesszió időszakán - írja a monetáris tanács mai kamadöntő ülését követő jegyzőkönyvében. A gazdaságban ennek ellenére jelentős kihasználatlan kapacitások maradtak, amelyek korlátozzák a vállalatok áremelési törekvéseit. A belső kereslet árleszorító hatása következtében a maginfláció számottevően az inflációs cél alatt maradhat. Ugyanakkor az energiaárak globális eredetű inflációja következtében a fogyasztóiár-index a monetáris politika számára releváns horizonton korábbi előrejelzéseinknél magasabban, a 3 százalékos cél közelében alakulhat. A globális fejlemények nyomán az elmúlt hónapban romlott Magyarország kockázati megítélése, a jövőbeli kilátásokat pedig jelentős bizonytalanság övezi.
A fentiek egyben indoklását is jelentik, minek köszönhető, hogy ma - egyébként a piaci várakozásoknak megfelelően - befejezte tavaly július óta tartó kamatcsökkentési ciklusát a jegybank, 5,25 százalékon hagyva az alapkamatot. A közlemény szerint további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha azt az inflációs kilátások és a kockázati megítélés is lehetővé teszik.
Az inflációval kapcsolatban romlott a helyzet: februárban még idénre 4,4, jövőre 2,3 százalékos éves pénzromlási ütemmel kalkulált az MNB, a mai jelentésben az adatok 4,9 illetve kerek 3 százalékra módosultak. Az inflációs kilátásokat is az élénkülő külső konjunktúra és az ezzel összefüggésben emelkedő energiaárak, valamint a lassan felívelő belső kereslet kettőssége határozza meg. A gyenge belső kereslet a következő másfél évben is számottevő árleszorító hatást fejt ki, így a maginfláció számottevően az inflációs cél alatt maradhat. E hatást azonban tompítják a globális konjunktúra miatt emelkedő energiaárak, az euro gyengülése, valamint a szabályozott árak emelése. 2012-ben a belső kereslet élénkülése már a maginfláció emelkedését is előidézheti. Mindezek eredőjeként az infláció 2010 második félévében, az áfa emelés hatásának kifutását követően 4 százalék körül alakulhat, és csak 2011 első felében kerülhet a cél közelébe - írják a jegybank szakértői.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
