736 milliárd a hiány
Az államháztartás május havi hiánya 99,2 milliárd forintra teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 79 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 12 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 8,2 milliárd forintos deficittel zártak.
A központi költségvetés tervezett éves bevételének eddig 41 százaléka folyt be, mintegy 3267 milliárd forint. A kiadások a 2010-re tervezett összeg 45,6 százalékát érik el, itt többek között az egyedi és normatív támogatásokra, a fogyasztói árkiegészítésekre, a lakásépítési támogatásokra, kötöttünk idén többet. A bevételi oldalon pedig az előző év azonos hónapjához képest a központi költségvetési támogatások alakultak nagyobb összegben.
A kormány mozgástere ugyanakkor szűkül: az eddigi 736,2 milliárd forintos hiány az egész éves előirányzat 84,6 százaléka. A tavalyi év azonos időszakában az államháztartási hiány az éves előirányzat 61,3 százalékát tette ki.
Közismert a magyar államháztartás szezonalitása, így semmi különös nincs abban, hogy az első öt hónap után az éves tervezett deficit közel 85 százaléka már összejön - mondta Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője szerint nyilvánvaló hogy a társasági nyereségadó befizetések az első öt hónapban alacsonyak, s várhatóan el is maradnak a tavalyi évitől, ugyanakkor az első négyhavi béradatok meghaladják a tavalyit, így azokból több szja és tb-járulék érkezik be a költségvetésbe.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Ádám Zoltán, a Takarékbank elemzési központjának vezetője, aki szerint a költségvetés az előző kormány által elképzelt mederben zajlik, miközben mindenki számára nyilvánvaló kockázatokat tartalmaz. Mindkét elemző osztja a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentésében foglaltakat, miszerint a költségvetés tartalékainak felhasználása esetén a GDP arányos deficit 4,5 százalék, a tartalékok befagyasztása esetén 4,3 százalék lehet. Ugyanakkor a kormányzó párt egyes tagjainak "múltheti kommunikációs ámokfutása után", már kisebb az új kormány mozgástere, így nyilvánvalóan a 3,8 százalékos hiánycél kommunikációja kerül előtérbe - mondta Ádám Zoltán, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság vezetése is ragaszkodhat ehhez.
Kondrát Zsolt is úgy véli, hogy a 3,8-4,5 százalék közötti deficit tartása elsősorban politikai akarat kérdése, azaz, ha az év vége felé ennél nagyobb hiány alakulna ki, akkor intézkedéseket kell hoznia az Orbán-kormánynak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
