Jövőre jön az egykulcsos adó

16 százalékos, egykulcsos szja – ez a legmarkánsabb eleme az akciótervnek, amelyet Orbán Viktor ismertetett a kormánypárti frakció tagjainak. Pénz azonban csak jövőre van erre, ezért 2011. január 1-jével indul az egykulcsos szja, ezt választotta a politika az elé rakott, lapunk által ismertetett étlapról. Visszatérnek a régi adóalapra, a bruttó bér után fogják kivetni a 16 százalékot egységesen. (Most a bruttó bért felszorozzák 1,27-tel, és ezen magasabb összeg után szednek be 17, illetve 32 százalékot.) Nagy eséllyel visszahozzák azt, hogy már az első gyerek után is járjon adókedvezmény, a többi adókedvezménynek azonban meg vannak számlálva a napjai. Az adójóváírást jövőre fenntartják, ezzel érik el, hogy az alacsony keresetűeknek az adóterhelése ne nagyon változzon, azonban két év alatt teljesen kivezetik a rendszerből.

Idén nagy dolgokra nincs fedezet, mert a magánnyugdíjpénztári trükköt nem merik megjátszani, ahogyan megírtuk. Ezért az adórendszerben könnyítéseket ugyan elindítanak idén is, de azok szimbolikus jelentőségűek. A társasági adónál a kedvezményes, 10 százalékos kulcsot magasabb adóalapig lehet majd igénybe venni a mostani 50 millió forinthoz képest, akár félmilliárd forintnál is meghúzhatják a plafont. A kisadók közül párat eltörölnek.

Mivel tartani kell az idei költségvetésihiány-célt, ehhez pedig kiigazítást kell végrehajtani, ezért pótadót vetnek ki a bankokra, biztosítókra és más pénzügyi vállalkozásokra. Értesülésünk szerint 200 milliárd forint hangzott el a frakcióülésen, ennyi bevételt remélnek ebből az extra elvonásból. Azonban szakértők szerint ez erősen túlzó, ennyit – a 19 százalékos társasági adó mellett – képtelenség beszedni az évi 300-400 milliárd forint profitot termelő pénzügyi szektortól.

A nadrágszíjhúzás a közszolgákat is érinti. Valamilyen módon csökkentenék az állami bértömeget, fizetéscsökkentés vagy elbocsátások jöhetnek szóba az intézményrendszer megrostálásával párhuzamosan.

Költségvetésileg rendben lehet

Idén az intézkedésekkel első ránézésre becslésünk szerint az idei költségvetésihiány-cél rendben lehet. A jövő éviért viszont még nagyon küzdeni kell. Jövőre az eddig rendre a legjobb államháztartási prognózist adó MNB szakértői 3,9 százalékos GDP-arányos deficitet valószínűsítettek egy hete, az adótervek ismerete nélkül, vagyis elég messze vagyunk az IMF és az EU felé vállalt, és gyakorlatilag kőbe vésett 3 százalékos céltól. Ráadásul a jövő évi adótábla úgy nézett volna ki a még éppen fennálló törvény szerint, hogy voltaképpen egykulcsos lett volna az is, 15 millió forintos adóalapig 17 százalékos adót vetettek volna ki, igaz, magasabb, a szuperbruttó-alapra, és 15 millió forint felett jött volna be a 32 százalékos kulcs. Ehhez képest - sok információ hiányában, az adójóváírás mértékét és igénybevételi határát nem ismerve, feltételezve az adókedvezmények megszüntetését - a 16 százalékos, régi, kisebb adóalapra kivetett szja ehhez képest még 70-90 milliárd forintot vihet el.

Vagyis összességében van durván 300 milliárd forintos lyuk, amit be kell tömni a közszférában való takarékossággal és a bankadóval. Az állami bértömeg 2700 milliárd forint körüli összeg, ebben benne van a munkáltató által fizetendő járulék is. Utóbbit egyik zsebéből a másikba teszi az állam, vagyis enélkül marad 2100 milliárd forint. Ebből 10 százalékos spórolásnál máris megvan 200 milliárd forint, a pénzügyi szektorra rótt pluszteher pedig kiadhatja a fennmaradó 100 milliárdot lapunk kalkulációi szerint.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!