A 2010. áprilisi, Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványban megjelent stresszteszt az MNB által várt alappályához képest sokkal nagyobb recessziót (2010-re és 2011-re összesen 6,5 százalékponttal kisebb növekedés) és tartósan gyengébb árfolyamot (315 forint/euró vagy 215 forint/svájci frank) tételezett fel. Ezen a stresszpályán sem várható jelentős (40-50 milliárd forintot meghaladó) tőkeigény a magyar bankrendszerben. A hitelezési veszteségek/kockázati költségek/értékvesztés-képzési igény 2011 végére a stresszpályán 3,5%-ra nőhet az alappályán várt 2,5%-kal szemben - nyilatkozta az Indexnek Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Hangsúlyozta: az euró és a frank árfolyama is lényeges a bankok szempontjából, de csak tartós elmozdulás esetén: az euró árfolyama a likviditásukra van hatással, míg a svájci frank a hitelek minőségét befolyásolja.
A bankadó bevezetése és különösen annak mértéke – a svájci frank erősödésétől függetlenül – mindenképpen csökkenti a bankok tőke- és likviditási tartalékait, és a tulajdonosok stratégiai döntéseinek újragondolását, fejlesztési terveik és a forrásaik rendelkezésre bocsátásának visszafogását eredményezheti - mondta Király Júlia azon felvetésünkre, hogy a bankadó bevezetésének időzítése lehet-e különösen szerencsétlen a bankok szempontjából pusztán a frank erősödése és ezzel összefüggésben a bedőlő hitelek kockázatának emelkedése miatt. Az alelnök szerint a külföldi források esetleges csökkenése, illetve megdrágulása felveti azt a kérdést, hogy mindez nem korlátozza-e a bankok jövőbeni hitelezési lehetőségeit; ez utóbbi a gazdasági növekedési lehetőségek romlásához vezethetne.
A monetáris politika továbbra is az inflációs kilátásokra és Magyarország nemzetközi kockázati megítélésére figyel - mondta az alelnök azzal kapcsolatban, hogy a jegybanknak van-e bármilyen mozgástere vagy tennivalója az árfolyamok alakulásával kapcsolatban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
