Domokos: Nem szeretnék etikai alapon pálcát törni

Ahogy jöttünk befelé, a Számvevőszék épületében sehol nem láttuk a nemzeti együttműködés nyilatkozatát.

Az intézkedés megtörtént, az Állami Számvevőszéknél kitesszük, több példányban, több helyre is. Ezt a nyilatkozatot a magyar országgyűlés fogadta el, és az ÁSZ státuszából fakadóan - az országgyűlésnek alárendelt szervezet vagyunk - minden országgyűlési határozat mértékadó a számunkra.

A bíróságok, az ügyészség, az Alkotmánybíróság, a köztársági elnök azt mondták, hogy ez egy politikai nyilatkozat, aminek nincs helye egy politikától független intézményben.

Nem egy párt döntéséről van szó, hanem, még egyszer mondom, a magyar országgyűlés határozatáról. Egy ugyanolyan határozatról, mint amilyennel például az ÁSZ vizsgálati anyagait fogadják el. Túlértékelése a helyzetnek az, ami most a nyilatkozat körül történik, egy országgyűlési határozat ismertetése nem ellentétes a Számvevőszék státuszával.

És akkor ezentúl az összes országgyűlési határozatot kilógatják nagy tacepaókon az ÁSZ falaira?

Ezt még senki nem javasolta, nem gondoltuk végig, hogy erre szükség lenne.

Ha már azt mondta, hogy a nyilatkozat ismertetése fontos, és mivel képviselőként még meg is szavazta ezt a nyilatkozatot, hadd kérjük már meg, segítsen megismerni. Mert elolvasva nem egészen világos, mi is ez a Nemzeti Együttműködés Rendszere.

Azért kell teljes szövegében megismertetni, hogy ne kommentárokból derüljön ki a tartalma. Az ÁSZ elnökeként pedig végképp nem szeretném ezt kommentálni.

De hát kiteszik a falra, pedig nekünk a teljes szöveget többször is elolvasva sem derült ki belőle, mi lesz ez a rendszer, aminek az építéséről szól.

Számomra egyértelmű: a nyilatkozat összefogást és együttműködést hirdet meg. Az ÁSZ-nak az együttműködésben része kell legyen. A legfőbb, általam is megfogalmazott célkitűzése a számvevőszéknek, hogy rend legyen, ami stabilitást teremt. Ebben nagyon komoly szerepünk van. Mert azt a bizalmi válságot, ami a magyar gazdasággal, a magyar állammal szemben kialakult, az ÁSZ hitelessége, bizalomteremtő képessége segíthet legyőzni, hozzájárulva az ország stabilitásához.

Ha megnézzük, hogyan fogadták a jelölését az elmúlt hetekben, az nem a bizalomról szólt.

De ez nem az ÁSZ-ról szólt...

Ez arról szólt, hogy hogyan lehet egy olyan ellenőrző intézmény iránt bizalma bárkinek, amely élén egy kormánypárti politikus, egy volt képviselő áll. Önnek ez nem okozott dilemmát?

Válasszuk kétfelé a dolgot. Van egyrészt egy jogi helyzet. Ha nem is tetszik mindenkinek, mégis van egy húsz éve érvényes szabály, amely rögzíti az ÁSZ elnökének, alelnökének jelölésével kapcsolatos előírásokat.

És ez azt mondja, hogy ÁSZ-elnök nem lehet olyan személy, aki a jelölését megelőző négy évben kormánytag volt vagy például egy párt országos szervezetében vezető szerepe volt. Az egész szelleme arról szól, hogy a politikában meghatározó szerepet betöltő szereplő ne kerülhessen a Számvevőszék élére.

Én ezt másként gondolom. Olvassuk csak el a törvényt: egyik passzusa szerint a képviselői, polgármesteri, megyei közgyűlési elnöki tisztséget összeférhetetlenség miatt tíz napon belül kell megszüntetni az ÁSZ vezetőinek. Ha a jogalkotó szigorúbban akart volna szabályozni, akkor beemelhette volna ezen tisztségeket is kizáró feltételként, de ennél megengedőbb volt, hiszen csak a megválasztás utáni összeférhetetlenséget mondta ki. Ez alapján én egyébként július 4-i hatállyal természetesen minden választott politikai tisztségemről és a párttagságomról is lemondtam. De mondom, ez csak a jogi része a dolognak.

És mi a másik?

A másik az eddigi magyar gyakorlat. Az ÁSZ eddigi elnöke, Kovács Árpád a Horn-kormány idején az ÁPV elnök-vezérigazgatója volt, ami egy államtitkári státusznak felelt meg. Teljesen világos, hogy miniszterelnöki akarat nélkül oda nem kerülhetett valaki. Ő maga is többször elmondta egyébként, hogy baloldali érzelmű. De az ÁSZ-jelentések kapcsán soha senkiben nem kérdőjeleződött meg azok hitelessége. Szóval van egy előzmény, amit az Állami Számvevőszék eddig jól kezelt, és úgy gondolom, bennem is megvan ez a képesség. Engem a közéleti pályám első tíz évében egyébként is néha talán unalmas, szakmázgató technokratának tartottak, egyenesen meg kellett tanulnom politikusként élni.

És ez most jó lesz az ÁSZ-nak?

Nagyon fontosnak tartom, hogy a Számvevőszék ne üljön a maga elefántcsonttornyában, hanem - az állampolgárok érdeklődésének megfelelően - legyen a közpénzekkel kapcsolatos információk közérthető közlője, értelmezője. A szakmaiságra alapozva nem szabad merevnek sem lenni. Nem lehet nem észrevenni, hogy 2008-tól válsághelyzet van, kevesebb közpénz áll rendelkezésre. A kiadások szinten maradásának és a bevételek csökkenésének konfliktusát nem lehet azzal megoldani, hogy az ÁSZ csattogtatja az ostorát.

Ez a gyakorlatban milyen változásokat jelent?

Fontosnak tartom, hogy a számvevőszék javaslattevő szerepét megerősítsük. Ezt a változást már érzékelte az ÁSZ korábban, és növelte az úgynevezett teljesítmény típusú vizsgálatokat, de én szeretnék a vizsgálatok szélesebb körében új módszereket is bevonni.

A szabályosság kérdésére irányuló vizsgálatok mellett nagyobb szerepet kell szánni a célszerűségnek, hatékonyságnak: az ezekre irányuló ellenőrzésekből többet, nagyobb erőkkel kell végezni, hogy erősítsük a közpénzekkel való gazdálkodás képességét. Fontos továbbá, hogy ne csak a hibák felfedése esetén figyelmeztessünk, hanem a jó gyakorlatot is bemutassuk.

Arra is törekedni fogok, hogy a jelentések érthetően legyenek megírva, mert is ez kell ahhoz, hogy a jelentéseinknek súlya legyen. De ez több egy egyszerű stilisztikai problémánál. A számvevőszék brit módszertannal dolgozik, és a vizsgálati módszerei adnak egy bizonyos szövegkörnyezetet. Érthetőbb és egyszerűbb jelentések kellenek, én akár egy iskolai típusú, egytől-ötig osztályzást is elképzelhetőnek tartok. A cél az, hogy a jelentések szakmai értékének sértése nélkül a lehető legegyszerűbben, legérthetőbben fogalmazzunk. A módszertani váltás persze több időt vesz igénybe, hiszen itt ötszáz emberről, és hosszú évek alatt kialakult gyakorlatról van szó.

Visszatérve a korábban említett együttműködésre: ez mit jelent majd a kormány és az ÁSZ viszonyában? Mennyire lesz kritikus az ÁSZ? Gondolunk itt arra, hogy amikor Schmitt Pál a saját államfőségéről beszélt, azt mondta, nem a fékje, hanem a motorja lesz a változásoknak, a törvényhozási munkának. Ön hogyan viszonyul a függetlenség és a lojalitás kérdéséhez?

Mi a törvények adta keretek között kívánunk dolgozni, és ezeknek a lehetőségével szeretnénk élni. Az ÁSZ a tények hivatala. Szerintem a magyar kormánynak is érdeke, hogy az ellenőrző szervezetek jól végezzék a munkájukat. Ez ugyanis rendezettebb környezetet teremt. Egy gyerekkel sem teszünk jót, ha mindig csak kényeztetjük. Az ÁSZ is hibát követne el, ha indokolt esetben nem lenne kritikus egy önkormányzattal, a kormánnyal vagy annak egy minisztériumával szemben. Nem is ez az igazi probléma.

Hanem mi?

Mondok néhány konkrét példát: az előző kormány az utolsó évi zárszámadási törvényben az ÁSZ ajánlásainak alig negyedét fogadta el. De a 2006-os zárszámadás kapcsán is számos súlyos kritikát fogalmaztak meg a számvevők, én ellenzékből javasoltam, és teljesen logikus is lett volna, hogy az országgyűlés legalább egy parlamenti határozatban fogadja el ezeket. A kormánytöbbség akkor ezt nem támogatta. Ezen kellene nagyon komolyan változtatni, hogy az ÁSZ jelentéseiben foglaltakat jobban megszívleljék az érintettek. Az előző időszak kormányai és parlamenti többsége nem kezelte az ÁSZ véleményét azok valós értéke szerint - noha az ÁSZ több ügyben nagyon komoly tényfeltárást végzett, mértékadó véleménye alapján az igazságszolgáltatásban ma is folynak vizsgálatok, esetenként már vádemelések is történtek.

Persze az ÁSZ önmagában nem tudja a költségvetési politikát befolyásolni, nincs jogalkotói hatáskörünk. Mi egy jelző, javaslattevő szervezet vagyunk, amelynek vizsgálatai adott esetben következményekkel járnak, akár úgy is, hogy mi magunk teszünk feljelentést. Az eredeti kérdésre visszatérve: szerintem a kormány számára akkor leszünk jó partnerek, ha a tényekre alapozva elfogadható javaslatsort tudunk letenni az asztalra.

Van néhány olyan törvényjavaslat a parlament előtt, ami jelentősen befolyásolná az államháztartási szabályokat, a költségvetési fegyelmet. Tervezik a státusztörvény hatályon kívül helyezését, lazítanák a költségvetési szabályokat, például a pótköltségvetés készítésével kapcsolatos előírásokat. Mi erről a véleménye?

Az Állami Számvevőszéknek nem dolga költségvetési részletszabályokat tartalmazó törvénytervezetek véleményezése, a számvevőszék elnökeként ezért már nem kívánok tervezetekről véleményt mondani. Ha majd a törvényt elfogadják, az ÁSZ kialakítja azzal kapcsolatos munkamódszerét. Az ÁSZ tudtommal korábban sem tette meg, hogy részletszabályokat előzetesen véleményezzen.

Azért a költségvetési vagy zárszámadási törvény véleményezésében a pótköltségvetéssel kapcsolatos ÁSZ-észrevételek rendre szerepeltek, részben javaslatok formájában, részben a korábbi szabályok kritikájaként. Nagyon nagy összeférhetetlenség lenne már most jelezni egy-egy tervezett szabályról a kormánynak, hogy az nem szolgálja például az átláthatóságot?

Én azt nem előlegezném meg, hogy mi mit szolgál. Például a státusztörvényt még senki nem alkalmazta. Mert az előző kormány idején megszületett ugyan, de csak a 2011-es költségvetésre vonatkozóan. Szóval én nem előlegezném meg, hogy mitől lesz jó vagy rossz valami.

A költségvetési tanács megtette, a testület szerint a javaslatok rontják az átláthatóságot, a költségvetési fegyelmet, szerintük nem kéne azokat elfogadni.

Akkor ez az ő véleményük. Mi, mint Állami Számvevőszék, megírtuk a meglévő állapotokkal kapcsolatos kritikánkat és a javaslatainkat. Ezt a magyar országgyűlés képviselői ismerik, ez alapján megfogalmazhatnak módosító javaslatokat. De nem lenne szerencsés a törvényalkotás feladatait összemosni a mi ellenőrzési feladatainkkal.

A költségvetési tanáccsal milyen viszonyt képzel el?

A tanács az ÁSZ korábbi munkájából vett át feladatokat és az ÁSZ elnökének van is egy delegáltja ott. Még nem találkoztam vele, de tájékozódni fogok, hogyan látja a költségvetési tanács működését, szerepét. Ezt követően tudok erről részletesebben beszélni, de a mai helyzet valójában duplikációnak tűnik, hiszen az ÁSZ-nak is megvannak a költségvetéssel kapcsolatos feladatai.

Igen, de ezeknek az elmúlt években eléggé szellősen tett eleget. Az ÁSZ jellemzően nem mondott konkrétumokat, általában annyit mondott egy költségvetésről, hogy lát kockázatokat, kisebbeket vagy nagyobbakat, de igazán konkrét tételekbe nem ment bele. Ezzel szemben a költségvetési tanács a jelentésében konkrétan megjelölt pontokat, mondott összegeket, legalább nagyságrendeket az általa kockázatosnak ítélt tervszámok lehetséges eltéréséről.  Ez lehet minta az ÁSZ-nak is?

A tanácsnak most lesz az első teljes éve, a tavalyi év egy köztes időszak volt. Én nem minősíteném az ő működésüket sem negatívan, sem pozitívan. Meg kell találnunk valamilyen együttműködést velük, a költségvetés mai súlyos helyzetében mindenkinek nagyon komoly felelőssége van.

Hogy mentsük is kicsit az előbbi kérdésben foglalt kritikát: a költségvetés kapcsán az ÁSZ rendre panaszkodott arra, hogy az utolsó pillanatokban kapta meg az előterjesztést.

Igen, kollégáim mondták, hogy tíz-tizenkét napot szoktak kapni a véleményük elkészítésére, ami nem teszi egyszerűvé a dolgot. És nagyon rövid idő ez annak fényében is, hogy a parlament utána közel két hónapig tárgyalja a büdzsét.

És ebben lesz változás?

Nem egyeztettem még erről a kormánnyal vagy a nemzetgazdasági miniszterrel. Szeretném, ha minél több napunk lenne, de csak annyit tudok mondani, hogy minden nappal, amit nyerünk, jobb lesz a jelentés.

Mikorra várja az első olyan jelentést, amire azt mondhatja, hogy nemcsak aláírta, hanem az már szellemiségében is Domokos Lászlóé?

Az év végéig valószínűleg már csak a folyamatban lévő vizsgálatokról szóló jelentéseink jelennek meg. Én azt várom, hogy a jövő évi ellenőrzési tervünk elfogadása után lesz nagyobb súlya a jelentésekben az általam elvárt elveknek.

Mik lesznek a következő hónapokban legnagyobb figyelemmel kísért ÁSZ-anyagok? Már persze a költségvetés véleményezésén kívül.

Az első igazán komoly jelentés a tavalyi zárszámadás véleményezése, ez még a nyáron ki fog jönni. A másik nagyobb téma, ami legkésőbb szeptemberben jelenik meg, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. előző évi működéséről szóló jelentés, onnan már eddigi is elég csiklandós ügyek kerültek elő. Külön fejezetben jelenik meg a 4-es metró építésének ellenőrzése, ez is valamikor az ősszel jelenik majd meg. Utána pedig valóban, ahogy említette, a 2011-es költségvetés véleményezése következik, bár ebben nagyobb súlya ugyebár a költségvetési tanácsnak van.

A választási kampányban felhasznált pártpénzekről mikor készül el a jelentés?

Ősszel indulnak a vizsgálatok, a jelentések várhatóan télen és tavasszal fokozatosan jelennek meg, ahogy az az elfogadott munkatervben szerepel.

Mint a politikából érkezett személy, aki végigcsinált négy választási kampányt, mennyire tudja majd megállni kacagás nélkül a 386 milliós kampányköltésekről szóló tájékoztatásokat?

Egy picit tegyük helyre a dolgokat: az ÁSZ vizsgálata csak a benyújtott elszámolások szabályosságra irányulhat. Az nem része a vizsgálatának, hogy ki mennyit és mire költött, bár tudom, ezt az álláspontot sokan nem fogadják el, és a számvevőszéknek évről évre le is kell folytatnia az ezzel kapcsolatos vitákat. Ha azt szeretnék, hogy az ÁSZ-nak joga legyen további, az összegszerűség betartására vonatkozó vizsgálatokat végezni, akkor törvénymódosítások kellenek. Ezek tervezetei készen állnak, már csak az kell, hogy a magyar országgyűlés pártjai egyezzenek meg erről, és akkor a pártok pénzköltésének további területeire is kiterjedhet a számvevőszéki vizsgálat.

És akkor majd elmondhatjuk, hogy rablóból lesz a legjobb pandúr? Hiszen itt van Ön, 1998 óta eltelt tizenkét év, és mégis mindig ugyanakkora összegből tudta megcsinálni mind a négy kampányát...

A kampányt sosem a mezei képviselők intézik, ezt minden pártban, az újakban is, egy kampányigazgató teszi.

Azért vannak helyi kampánypénzek is.

Igen, de ebbe a képviselők többnyire nem látnak bele, nem is foglalkoznak ilyen jellegű pénzügyi kérdésekkel. Tehát én ezt az állítást magamra nézve nem tekintem elfogadhatónak. Másrészről pedig a jelenlegi szabályozásról tudni kell, hogy ez egy kompromisszumos törvény volt, annak minden előnyével és hátrányával. Nem volt mögötte szakmai összhang, politikusi érdekek és megfontolások voltak benne. És valóban, a jelenlegi szabályozás nem minden elemében segíti az átláthatóságot. Szavak szintjén ezt mindenki hangoztatta, de a törvények mégsem változtak, mert a pártok nem voltak ebben érdekeltek. Szeretném, ha a számvevőszék ebben aktívabban lépne fel. A tizenkét éves képviselői tapasztalatom abban segíthet, hogy elősegítsem egy szakmai döntés politikai elfogadtatását.

Mikor lesz második alelnöke az ÁSZ-nak?

Még harmadik is lehetne, a törvény alelnökökről beszél. Én a korábbi munkahelyemen egy alelnökkel dolgoztam, ez működő modell volt, de nem zárkózom el a több alelnök lehetőségétől sem, korai még ebben állást foglalni.

Tudja kik voltak a konkurensei a jelölését megelőző egyeztetési folyamatban? Egyáltalán, mikor tudta meg, hogy Önt jelölnék?

Azt, hogy az ÁSZ-nak nincs elnöke, mindenki tudta, így a poszt betöltésén nyilván folyt egyfajta gondolkodás. Nem tudom kiknek a neve merült fel, sose voltam tagja a párt felső vezetésének, szakpolitikus voltam. Engem a választások után Lázár János frakcióvezető keresett meg az elnökség döntését tolmácsolva, és egy hónap gondolkodás után mondtam igent.

Szervezeti átalakítást, vezetői pozíciókban jelentős személyi változásokat tervez-e?

Mindig a feladatokhoz szeretem igazítani a szervezetet, ezért én először a feladatokkal szeretnék tisztában lenni. Most csináljuk a négyévente kötelezően elkészítendő stratégiát, ami őszre lesz kész. Ez alapján kialakul egy feladatstruktúra, akkor fogom megnézni, hogy szervezetileg indokolt-e változtatni. Nem is olyan régen volt egy váltás, a hat igazgatóságos modellről két főigazgatóságra és egy főtitkárságra váltott az ÁSZ, tehát ez nem egy kőbe vésett szervezet, de nem hiszem, hogy azonnal el kell kezdeni átszervezni.

Ha már többször beszéltünk az átláthatóságról, egy kicsit turkálnánk az ön zsebében is. Tudja már, hogy mennyi lesz a havi betevője? A kétmilliós bérplafon ugye önre is kiterjed?

Természetesen, ezt egy törvény szabályozza, de az elnök fizetését az ÁSZ minden évben a jelentésében be is mutatja, ez nem változott évek óta.

Korábbi járandóságaihoz képest ez a bérplafonos fizetés érvágást jelent majd, nem? A Magyar Narancs néhány korábbi cikke az egyik legjobban kereső közéleti szereplőként mutatta be.

Nem, nem jelent érvágást.

Amit a Narancs írt, az nem volt igaz?

A lapnak ezekkel az állításaival én azért nem foglalkoztam, mert tizenkét éve mindig nyilvános a vagyonbevallásom és a jövedelmi adataim, meg lehet nézni, össze lehet számolni.

Ők ezt megtették, összeadták. Több mint 200 millió forintos bruttó bérrel kalkuláltak “alsó hangon” alig több mint 10 év alatt.

Ha jól adták össze, akkor biztos igazuk van, én ezt hadd ne véleményezzem. A vagyonbevalláson keresztül én mindig megteremtettem annak feltételeit, hogy a vagyon- és jövedelemváltozásomról képet lehessen kapni. Teljesítettem minden jogszabályi kötelezettségemet.

Volt egy olyan jövedelme, amivel többször is kikezdték...

A lakhatási támogatásra gondol?

Nem, hanem arra, hogy még Békés megyei elnökként az 1998-2002 közötti  időszakban negyedévente 4,5 millió forintos jutalmat vett fel.

Jogilag nem volt ezzel semmi probléma. Nem is én döntöttem róla, hanem a közgyűlés, amely egy igazi koalíciós testület volt, még azt sem lehet mondani, hogy csak a polgári pártok szavazták volna meg.

De azt elismeri, hogy a mostani, közpénzőri tisztsége fényében furcsán mutat az az évi 18 millió közpénzből fizetett prémium, ami akkor igen szép jövedelem volt - pláne a képviselői és a megyei közgyűlési elnöki fizetés mellé? Etikai szempontból nem tartja aggályosnak? Esetleg utólag már inkább bánja, úgy gondolja, hogy talán ezt nem kellett volna?

Én azt gondolom, hogy az elvégzett munkával kapcsolatos értékelést mindig az ember munkáltatója teszi meg. És ha a munkáltató úgy ítéli meg, hogy a munkát anyagilag is elismeri, akkor az ember azt elfogadja. Utólag azon dilemmázni, hogy mi lett volna a helyesebb, szerintem az nem vezet messze. Ha valaki elvégzi a munkáját, az úgy helyes, ha azért a megfelelő fizetését is megkapja. Másrészt, és ez nagyon fontos, hogy 1998-ban – de 2006-ban is – egy nagyon nehéz helyzetű megyei önkormányzatot vezettem, és csináltunk belőle egy eredményes, pénzügyi tartalékkal bíró megyét. Az ezért járó elismerésnek minden kolléga részese volt, nemcsak a megyei elnök. Nem erkölcsi kérdés, hanem egy szomorú helyzet, hogy most úgy általában rosszabbul él mindenki, ezt nemcsak magamra vonatkoztatom.

És ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy mit szólna ÁSZ-elnökként, ha azzal szembesülne, hogy egy megyei elnök jutalomként negyedévente hatmillió forintot kap? Az inflációval felszorozva nagyjából ennyit jelent az akkori négy és félmillió.

A mai törvényi szabályozás szerint egy önkormányzati vezető jutalomként évente legfeljebb hathavi jövedelmét kaphatja meg, erről a testületének kell dönteni.

Ez a törvény akkor még nem élt?

Nem, akkor még nem volt felső határ. Szóval ezen a felső határon belül egyetlen dolgot vizsgálhatna az Állami Számvevőszék, hogy a jogi előírásokat betartották-e.

Nem is vitatjuk a négy és félmillió jogi alapját.

De erről beszélünk.

Nem, nem, mi az etikai alapjáról beszélünk.

De én senki fölött nem szeretnék etikai alapon pálcát törni. Én úgy gondolom, az a feladata az Állami Számvevőszéknek, hogy a jogszabályoknak való megfelelést vizsgálja, és az azoktól való esetleges eltérést tegye szóvá. Ez lehet az egyetlen mérce.

Összegezhetjük akkor úgy az álláspontját erről a premizálásáról, hogy az jogszerű volt, megérdemelten kapta a pénzt a közgyűléstől, és a juttatás etikailag sem kifogásolható, mert a munkát ön elvégezte és jól végezte el?

Az első részét elfogadom, az etikai kérdésről már mondtam, hogy nem kívánok állást foglalni.

Mindenesetre nem bánja?

Mondom, nem foglalok ebben állást.

Van itt még egy ügy, amit, mint már Ön is említette, mostanában több cikkben is a szemére hánynak. Ön az előző ciklusban havi 115 ezer forint lakhatási támogatást kapott országgyűlési képviselőként, noha Budapesten egy ingatlannak tulajdonosa, egy másiknak haszonélvezője, de van otthona Békés megyében is. A közpénzzel való jó elszámolással milyen viszonyban van Ön szerint a képviselők költségtérítése?

Ketté kell választani a kérdést. Ez a térítés a képviselőknek törvény szerint jár.

Akkor jár, ha szükség van rá.

Igen, és szükség van rá, hiszen egy vidéki képviselőnek például meg kell osztania magát a választókörzete és a főváros között. Az én szarvasi választókörzetem nyolc települést jelent, de nyilván szükség van arra, hogy Békéscsabán illetve Budapesten is dolgozzak. Péntek-szombaton általában a választókerületben vagyok, hétfőn és kedden inkább parlamenti ügyek vannak, a hét többi részében a megyei hivatal ügyeit kell ellátni. Ezt a budapestiek aligha értik, hiszen itt nem kell máshol lakni. Van amikor szállodában kell laknom, van amikor meg lehet szervezni, hogy magánszemélyeknél, ez mindig változik. Egy piaci cégnél is, ha a munka több helyhez kötődik, a cég fedezi ennek a költségeit, ez történik a képviselők esetében is. Mind erkölcsileg, mind jogilag tiszta ügyről van szó, minden évben a vagyonbevallásomban is szerepelt az összeg, és pontosan arra költöttem, amire szolgált.

Azt sem tartja hiányosságnak, hogy ezt nem kell számlákkal igazolniuk a képviselőknek?

Nem. Ez egy biztonsági kérdés is, nem mindig kell mindenkinek tudnia, hogy egy képviselő éppen kikkel és hol tárgyal. Lehetne olyan megoldás, hogy minden költséget számlával kell igazolni, de a magyar Országgyűlés, szerintem helyesen, úgy döntött, hogy biztosít egy keretet. És nem terheli az Országgyűlés hivatalát sem azzal, hogy elszámoltassa a képviselőket, óriási adminisztratív munkával adott esetben megkérdőjelezze, hogy ez a számla indokolt, egy másik meg valamiért nem. Van aki úgy dönt, hogy inkább éjjel utazik, van aki úgy, hogy szállodát vesz ki - ezt a legjobban a képviselő tudja eldönteni. Szerintem az egész felvetés arról szól, hogy az ÁSZ-elnök jelöltségem miatt kreálni akartak valamit, ami jól érthető az átlagembernek, noha semmi újdonság és semmi tisztességtelen nincs benne.