Jolán
-1 °C
7 °C

Szabadesésben a forint és a BUX

2010.07.19. 09:41 Módosítva: 2010-07-19 15:47:44
A bankközi devizapiacon reggel hét óra előtt már a 290-es szint közelében jegyezték az eurót. Pénteken még 280 forint közelében volt az árfolyam.

Frissítés: Délután fél négykor az árfolyam - mely a reggeli gyengülés után 288 forint alá is visszament - átlépte a 290 forintot, 15:40-kor 290,51-nél járt, majd alig 7 perc alatt 291,30 fölé ugrott. A tőzsdén további korrekció zajlott délelőtt óta, a BUX 2,4, az OTP 4,4 százalékos mínuszt mutat.

Hétfőn reggel az euró árfolyama megközelítette a 290 forintos szintet:  288,98 forinton jegyezték az európai pénzt a nemzetközi bankközi kereskedelemben az előző esti 286,82 forint után. Péntek délután még 282 forintnál, péntek reggel 280 forintnál, a hét közepén pedig 278 forintnál járt az árfolyam.

A forint a péntek esti árfolyamához képest 2,5 százalékkal gyengébben nyitott, ilyen mértékű leértékelődésre nyitáskor soha nem volt még példa.

A forint gyengülése várható volt: a magyar kormány, valamint az IMF és az EU közötti budapesti tárgyalások hétvégi megszakadása annyit jelent, hogy egyelőre megszűnt a magyar gazdaság alatti védőháló, a nemzetközi szervezetek által nyújtott hitelcsomagot addig nem vehetjük igénybe, amíg nem sikerül megállapodni.

A küldöttség távozása figyelmeztetésül szolgál az összes európai ország számára, hogy az IMF és az EU nem hajlandó puhítani álláspontját, ragaszkodik a korábban kialkudott hiánycélokhoz.

A forint már a hét közepe óta gyengült a tárgyalásokon uralkodó nézetkülönbségekről megjelent hírek hatására. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa ma tart kamatdöntő ülést – elemzők korábban arra számítottak, hogy a testület nem változtat majd a kamatszinten, a forintgyengülés viszont egyes szakértők szerint akár kamatemelésre is bírhatja a Magyar Nemzeti Bankot.

A részvényektől is szabadulnak a befektetők

Orbán: Matolcsy az illetékes

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez irányította a forint gyengülése, illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU ügyében az újságírókat Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten a Fidesz-KDNP-frakcióülésére érkezőben. Arra a kérdésre, hogy a forint romlása ellen tesznek-e valamit, Orbán Viktor úgy válaszolt, "Matolcsy miniszter úrhoz forduljanak, legyenek kedvesek; ebben az ügyben a kormány részéről ő az illetékes". Egy másik kérdésre, miszerint melyek lesznek a következő lépések, amelyek már biztosan tudhatók a hétvége fényében, a miniszterelnök ugyancsak azt mondta: Matolcsy György örömmel áll rendelkezésre. (MTI)

A Budapesti Értéktőzsdén is zuhannak a részvényárak. A BUX nyitás után nem sokkal közel 5 százalékos mínuszban táncolt, azóta kicsit korrigált a részvényindex, nyitás után egy órával "csupán" 3,2 százalékos csökkenést mutatott a BUX. Az OTP-t ütik a legjobban a nagyobb papírok közül, a bankrészvényeket kis híján fel kellett függeszteni, 9,2 százalékos mínuszban is volt az ár. Azóta 5 százalék körüli veszteséggel forognak az OTP-részvények.

A hétvégi események hatására a BUX index az elmúlt tíz évben pontban mérve a második legnagyobb esést szenvedte el, de százalékos mértékben nézve is top10-es a mai lejtmenet - írja a Portfolio.hu. Tisztán országspecifikus zuhanásról beszélhetünk a hazai parketten. Bár a régióban is lefelé vették az irányt a részvényindexek (ahogy kisebb mértékben Európa nyugati felén is), a BUX mélyen alulteljesít.

Elemzői vélemények

A forintgyengülés teljes egészében hazai okokra vezethető vissza, itt új forgatókönyv pedig már nem fog beállni – véli Sarkadi Szabó Kornél. A Cashline vezető elemzője szerint a hazai fizetőeszköz sorsának további alakulása az amerikai gyorsjelentési szezontól függ, és a globális trendek befolyásolják majd. Ha folytatódik a korábbi negatív hangulat, a forint átlépheti akár a 290-es szintet is. A kamatemelés csak olaj lenne a tűzre, legfeljebb csak rövidtávon erősíthetné a forintot - hangsúlyozta az elemző, aki szerint az események hatására sem várható, hogy a jegybank hozzányúl az alapkamathoz.

A Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója, Forián Szabó Gergely szerint a kezdeti pánik teljesen érthető, a forintgyengülés hátterében egyértelműen a hazai események állnak, ami a régiós devizákat is gyengíti. A hét elején várhatóan az aggodalmak dominálhatnak a piacon, a kezdeti esetleges túlreagálás  is megszokottnak tekinthető. A későbbiekben valamelyest lenyugodhatnak a kedélyek és a forint is visszanyerheti az elszenvedett veszteségek egy részét. Ehhez azonban a kormánynak változtatni kellene az eddigi kommunikáción a befektetők felé, ugyanis, ha a piac továbbra sem kap megnyugtató üzeneteket, akkor nagyon könnyen kialakulhat egy önmagát gerjesztő pánik. A kormány továbbra is inkább a hazai választók felé próbálja demonstrálni az eltökéltségét, ami az ország befektetői megítélése szempontjából eddig nem sok jót hozott.

Az elemző hozzátette, a kudarcba fulladt tárgyalások után az irányadó ráta csökkentése szóba sem kerülhet a Magyar Nemzeti Bank hétfői kamatdöntő ülésén, és egy jó ideig elfelejthetjük a kamatvágásokat. Egyelőre a kamatemelés kérdése nem aktuális, de amennyiben a helyzet fokozódik, a jegybanknak is be kellene avatkoznia a hazai fizetőeszköz védelmében. Erre csak olyan esetben kerülhetne sor, ha tartósabb pánikhangulat alakulna ki a magyar piacon. A befektetési igazgató kiemelte: a kormány lépéskényszerben van, a sok százezer devizahiteles miatt a forint magára hagyása óriási felelőtlenség lenne. A nemzetközi szervezetekkel egyébként amúgy is hamarosan meg kell állapodni, hiszen a jelenlegi szerződés idén októberben lejár, Magyarország pedig várhatóan még hosszabb ideig rá lesz szorulva a külső mentőövre. Aggasztó, hogy a hazai államkötvények a magas forinthozamok ellenére sem kellenek a külföldieknek, márpedig az EU és IMF hiteleit előbb-utóbb célszerű lenne forintkötvényekre cserélni. A mostani hírek ebben biztosan nem segítenek.

Ismét bekerültünk a nemzetközi sajtóba

A nemzetközi sajtóban is jelentős visszhangot kaptak a magyar események, foglalkozik az esettel a Financial Times, és a régiós napilapok is tárgyalják a kialakult helyzetet. A Financial Times-nak nyilatkozó Peter Attard Montalto, a Nomura pénzügyi csoport elemzője szerint nagyon ritkán fordul elő a hasonló jellegű tárgyalások elakadása, mivel az egyes országok vezetői általában nagy igyekezetet fejtenek ki a nemzetközi szervezetek megelégedése érdekében. Az elemző a következő időszakban magyar szempontból egy erőteljesen negatív, a biztonságosabb pénzügyi eszközökbe menekülő kereskedést tart valószínűnek.

Az osztrák lapok is kiemelten kezelték a magyar fejleményeket, a Der Standard című liberális napilap szerint a bankadó és a jegybankkal folytatott vita állhattak a kudarc hátterében. A Die Presse úgy látja, a pénzügyi lobbi hatással lehetett a tárgyalásokra, és úgy néz ki itt részsikert ért el. A lap adatai szerint a Magyarországon tevékenykedő osztrák bankoknak rossz esetben akár 150 millió euró bankadót kell befizetnie.

A szlovák sajtó szerint számukra is rossz hír a Nemzetközi Valutaalap idő előtti távozása, ugyanis a két ország gazdasága nagyon össze van fonódva, és a magyar válság Szlovákia számára is veszteséget jelent. A független Pravda szerint Orbán Viktort a „Magyarország totális Orbánlanddá való átalakításáról álmodott álmából talán felébreszti a Nemzetközi Valutaalap világos üzenete: nagyobb mértékben kell takarékoskodnotok, mert különben nem fizetjük ki a hitel hátramaradó részét"

Piaci finanszírozás, IMF-mentőcsomag

Magyarország hosszabb ideje, tavaly nyár óta már kizárólag a piacról finanszírozza államadósságát, nincs szükség arra, hogy az IMF hitelét ténylegesen igénybe vegye. Az, hogy a nemzetközi szervezet azonban fenntartja, eddig biztosította a keret rendelkezésre állását, megnyugtatóan hatott a piacok számára, azt jelezte, hogy nyugodtan lehet vásárolni a magyar állampapírokat.

A keret, mint mögöttes biztosíték kiesésének viszont az az üzenete a piacok számára - hiába nem változnak egy csapásra sem a gazdasági mutatók, sem a kilátások -, hogy a nemzetközi szervezetek már nem biztosak abban, hogy Magyarország biztosan tartani fogja a korábban ígért hiánypályát. Ez egyszerűbben szólva azt jelenti, hogy piac kockázatosabbnak érezheti majd a magyar állampapírokat, így kevesebben, illetve nagyobb hozamelvárással vásárolhatják meg azokat, drágulhat az államadósság finanszírozása.

Ezzel összefüggésben gyengülhet a forint - ahogyan ma is a szemünk előtt zajlik -, illetve gyorsan emelkedhet az úgynevezett országkockázati felár. Az úgynevezett CDS-sek valójában egy állampapír biztosítási értékét jelzik: az, hogy adott összegű állampapírt annak hány százalékán biztosítanak államcsőd esetére, egyértelmű jelzőszáma egy ország megítélésének. Magyarország esetében ez a mutató már régen visszatért a válság előtti, 2 százalékpont alatti-körüli szintre, míg 2008-2009 fordulója környékén bőven 6 százalékpont felett döntött rekordot. Ha a CDS-felár emelkedik, az azonnal meglátszik az államadósság-finanszírozás mellett a devizahitelesek terheiben is: ez a mutató ugyanis nagyban meghatározza, hogy a magyar bankok mennyivel az adott deviza piaci kamata felett kapnak hitelt, refinanszírozást, ennek plusz terheit pedig eddig is az ügyfeleknek kellett végső soron megfizetni.