Óránként változott, lesz-e lex Járai

Tudják Önök, mi a megfejtése a következő találós kérdésnek: Mi az? Kedd estig úgy tűnt lesz, szerdán reggel úgy tűnt, nem lesz, szerda este úgy tűnt, mégis lesz, csütörtök reggel nem változott a helyzet, csütörtök kora délután azonban már úgy látszott, mégsem lesz, aztán csütörtök este ténnyé vált, hogy nem lesz. A megfejtés: a kiérlelt gazdaságpolitika és döntéshozatal jó példája, a lex Járai.

Maguk felé hajlott a kezük

Az nagyjából minden adószakértő előtt világos volt már a lex Járaiként elhíresült passzusok parlament elé való benyújtásakor, hogy abból komoly baja lehet Magyarországnak. Mint ismert, előbb Rogán Antal fideszes képviselő által benyújtott, majd visszavont, de a kormány által sajátjaként átvett törvénymódosítás mentesítette volna a 2007 júliusa óta piacra lépő biztosítókat a bankadónak becézett extraadó alól. A javaslat csak pár biztosítónak jelentett volna könnyebbséget, leginkább a Fidesz-közeli személyek, Járai Zsigmond, Martonyi János, Szapáry György által fémjelzett CIG Pannónia Életbiztosító Zrt., valamint a kormánnyal szintén jó kapcsolatot ápoló Wáberer Györgyhöz köthető Wabard Biztosító profitált volna belőle. Mint lapunk beszámolt róla szűk két hete, egy kínos brüsszeli vizsgálat elé állhatott volna Magyarország, ugyanis könnyen tiltott állami támogatásnak minősülhetett volna a szóban forgó rendelkezés.

A kormány azonban mit sem törődött a veszéllyel, a kabinet támogatásával a kormánypárti honatyák múlt héten simán átengedték az adócsomag első szavazásán a lex Járait. A hétvégén azonban az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap is – mások mellett – kikelt az ominózus paragrafusok ellen, felhozva azt, hogy azok valószínűleg uniós jogba ütköznek, nem versenysemlegesek.

Szerdán reggel fordulat látszott beállni a történetben, a Napi Gazdaság úgy értesült, hogy a kabinet meghajol és kiveszi a kifogásolt részt az adó-salátatörvényből. Mi több, az MTI-t aznap kormányzati források ugyanígy tájékoztatták. Szerdán késő délután azonban jött a csavar, a Berlinbe látogató Orbán Viktor már úgy nyilatkozott, a kormány kiáll a lex Járai mellett, meghagyja az adócsomagban. A kormányfő tett egy kitételt: hacsak nem lesz nagy nemzetközi nyomás.

Csütörtök reggel a Népszabadság is a lex Járai törvénybe iktatását valószínűsítette, sőt mi több, Orbán szóvivője, Szijjártó Péter is így nyilatkozott aznap reggel az MTI-nek. Aztán rá néhány órára a Matolcsy György által vezetett nemzetgazdasági tárca egy módosító csomagot adott be az esti zárószavazásra váró adócsomaghoz, amelyben kivenni javasolta a törvényből az inkriminált részt. Végül így is lett, a honatyák úgy döntöttek, megtisztítják a lex Járaitól a bankadót. (A Nemzetgazdasági Minisztérium az Index szerda reggeli megkeresésére máig nem válaszolt: a kérdés, hogy lesz-e lex Járai ugyan végül eldőlt azóta, azt viszont most sem tudjuk, milyen számítások készültek, ha egyáltalán készültek a módosítás költségvetési hatásairól. Piaci forrásaink 400 millió forintra tették azt az összeget, amit a tegnapi döntés nyomán végül már nem spórolhat meg a CIG, a Wabard terhe pedig 300 millió forint körül lehet - a CIG többszöri megkeresésünkre szintén elzárkózott attól, hogy számokat közöljön.)

Két ügyben még elbírnak Brüsszellel, háromban nem, vélték

Az Index információi szerint a lex Járai kidolgozásáról mit sem sejtő nemzetgazdasági tárca apparátusa – miután felmérték, hogy valóban uniós vizsgálat elé nézhet az ország a szóban forgó törvényhelyek miatt – ellenezte a javaslatot. A tárca adóügyi államtitkára, Kármán András múlt héten Brüsszelben tapogatózott, és ott vált egyértelművé a minisztérium számára, nem lesz mentség, ha az Országgyűlés törvénybe iktatja a lex Járait.

A kormány azonban csak az utolsó pillanatban döntött az ügyben, megváltoztatva korábbi álláspontját. A csütörtöki parlamenti ülés kezdete előtt nem sokkal, még Orbán horvát kollégájával való találkozását megelőzően összerántottak egy kormányülést, amelyen terítékre került a lex Járai is. Lapunk információi szerint ott határozta úgy, hogy a lex Járait mégsem vállalják be, de a bankadó alól a pénzügyi közvetítőket, beleértve a Magyar Postát, kiveszik, valamint a takarékszövetkezeteknek is kedveskednek az adókulcs differenciálásával. A kabinet értesüléseink szerint, úgy vélte, hogy „három fronton nehéz megvívni a harcot, elég lesz kettő ügyet is kézben tartani.”

Még belénk köthet Brüsszel

Könnyen megeshet azonban, hogy a kormány még így is kínos pillanatokat fog átélni a jövőben. A csomagban ugyanis benne maradt még pár passzus, amelyek – az Európai Bizottság szerint is –  sérthetik az uniós jogot. Így a későbbiekben a pálinkát bizonyos mennyiségig jövedékiadó-mentessé tevő paragrafusokat, a devizahitelnél a jelzálogjog bejegyzésének tilalmát magánszemély lakásvásárlása esetén, a jegybankelnök fizetésének mostani korlátozását elkaszálhatja Brüsszel.