Krugman: Fáradt, nincstelen Magyarország

Magyarország egy végtelennek tűnő deficitcsökkentési programot folytat, és közben viszonylag magasan tartja a kamatlábakat annak érdekében, hogy támogassa a valutájának árfolyamát – írja a posztban Krugman, utalva a korábbi NY Times-cikkre. Mindkettő elengedhetetlen, jegyzi meg, mondván, egyérszt Magyarország csatlakozni kíván az eurózónához, másfelől nagy a félelem, hogy a forint leértékelése nagy adósságproblémát okozna, mert nagyon sok magyar adósodott el svájci frankban vagy euróban.

A poszt angol címe Give Me Your Tired, Your Poor, Your Hungary, ami egy Emma Lazarus vers egy részének az átirata. A Szabadság-szoborról írt Az új kolosszu című versben eredetileg az szerepel, hogy Give me your tired, your poor / your huddled masses yearning to breathe free – ez utóbbi, a szabadságot óhajtó tömegekről szóló rész helyett írta be a címbe Magyarországot Krugman.

A közgazdász szerint sokan aggódnak, hogy a fizetőeszköz leértékelődésével rendkívül megnehezedne a devizahitelesek élete, ezért a versenyképesség erősítése érdekében belső leértékelést javasolnak. Ez költségvetési takarékoskodást, a reálbérek csökkentését is jelenti, ezáltal csökkentve a reálárfolyamot. Paul Krugman szerint a hatás voltaképp ugyanaz, a devizahitelek törlesztése ezzel vagy azzal a módszerrel is problémás lehet.

Az euró bevezetésével kapcsolatban Krugman felteszi a kérdést: vajon milyen áron érdemes, kell ezt meglépni. Vagyis milyen áron kíván Magyarország csatlakozni az eurózónához. A forint leértékelődésével kapcsolatban pedig téves logikai következtetésről beszél.

Lettországban ugyancsak magas a lakosság devizában történt eladósodottsága, írja, hozzátéve: ezért többen tartottak attól egy ideig, hogy a válság idején nem tudja majd Lettország tartani az euróhoz rögzített lat árfolyamot és annak leértékelésére kényszerül. Ezzel ellehetetlenülhetett volna a devizaadósságot törlesztő lakosság helyzete. Ehelyett a belső leértékelést szokták ajánlani, vagyis a költségvetési megszorítások, a reálbérek csökkentésének lehetőségét, ami által ugyancsak javul az ország reálgazdaságának versenyképessége (például az exportmutatója)

Krugman szerint ez téves következtetés. Szerinte a nominális leértékelés és a belső reálárfolyam leértékelés hatása ugyanaz a devizahitelekre nézve - törlesztésük igen nehézzé válik. Nem csoda, ha Magyarország ki akar kerülni a mostani szorító helyzetből - vonja le a következtetést.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!