A Századvég szerint jól tette Orbán, hogy kiadta az IMF útját
További Magyar cikkek
A Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások hétvégén történt megszakadása és az IMF kitessékelése rövidtávon súlyos terheket ró az országra – ismeri el közleményében a Századvég Gazdaságkutató Zrt. A nemrég alakult, jobboldalra sorolt közgazdászok nevével fémjelzett gazdaságkutató cég kutatási igazgatója, Mellár Tamás által jegyzett anyagban az áll: éppen ezért a magyar kormánynak minden energiáját arra kell összpontosítania, hogy miként tudja pénzügyileg menedzselni a következő fél- egy esztendőt. Az eddig is igen szűkös mozgástér most még jobban beszűkül, tehát további egyensúlyjavító intézkedésekre van szükség a 29 ponton túl is. Továbbá új finanszírozási forrásokat kell keresni a világban, elsősorban a feltörekvő országokból.
A gazdaságkutató cég elemzői úgy vélik, nem állja meg a helyét a kormány tettét kritizálók azon érve, miszerint súlyos hiba befejezettnek nyilvánítani az IMF-fel való kapcsolatot, hiszen vissza is kell fizetnünk még a felvett hitelt, és folyamatosan külső forrásokra van szüksége az országnak, azokat pedig legkedvezőbben az IMF révén tudtuk elérni. Mellárék szerint az ország alapvető érdeke, hogy középtávon saját lábra állítsa a gazdaságot, hogy ne legyen szükség folyamatosan külső források bevonására. Ehhez elsősorban a költségvetés elsődleges szintű többletét kell elérni, hogy az adósságállomány csökkenthető legyen. E mellett a növekedés súlypontját a hazai tulajdontöbbségű vállalkozásokra kell helyezni, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya ne generáljon újabb adósságokat. Csak a pénzügyi stabilitás és önállóság bázisán képzelhető el sikeres gazdasági modernizáció és felzárkózás. Azt is mondhatjuk, hogy ezért a lehetőségért kell vállalnunk az első pontban jelzett rövidtávú költségeket.
Az IMF stabilizációs és modernizációs programjainak értékelése több ezer oldalra tehető. Sokan, sokféleképpen értékelték, többek között olyan Nobel-díjas közgazdászok is súlyos kritikával illették az IMF szakmai programjait, mint J. Stiglitz vagy P. Krugman. Érdemes azonban egy tényt hangsúlyozni: eddig még egyetlen ország sem hajtott végre sikeres stabilizációt és felzárkózást az IMF tanácsai és felügyelete mellett. A washingtoni konszenzus és a magánnyugdíj-pénztárak elhibázott koncepcióját maguk az érintettek is beismerték. Mindazonáltal a nagy elosztási rendszerek reformját haladéktalanul meg kell kezdenie a kormánynak, mert a hiányok további finanszírozására nincsen mód – áll a közleményben.
A bankadót ért kritikát is vitatják az elemzők. A bankadó lényegesen nem rontja a gazdasági növekedés esélyeit, mert a kereskedelmi bankok nem játszottak meghatározó szerepet a hazai kis- és középvállalkozások finanszírozásában. Bár a terhek áthárításával rövidtávon növelhetik a klienseik anyagi terheit, összességében nem tudják befolyásolni a növekedés trendjét. Ugyanakkor viszont eléggé nyilvánvaló, hogy a vállalkozások hitelhez juttatását a kormánynak meg kell oldania, országos bankhálózat kialakításával, hitelszövetkezetek létrehozásával és a magánnyugdíj-pénztárak megtakarításainak célirányos átirányításával.
Összességében tehát a helyzet úgy értékelhető, hogy a kormány elszánta magát a gazdasági talpra állás programjának megvalósítására. Ez a program rövidtávon komoly terheket és áldozatokat jelent, éppen ezért csábítónak tűnhet, hogy a biztonságos IMF-védőernyő alá bújjunk ismét. De ne felejtsük el az elmúlt negyven év tapasztalata arra figyelmezett bennünket, hogy a kívülről várt segítség és tanácsok újabb adósságokat okoztak és egy állandósult restrikciós spirálba torkoltak, amely ellehetetlenítette a felzárkózás és modernizáció célkitűzéseit. Az egyre erősödő nemzetközi pénzügyi nyomás egyben lehetőség is a gazdasági ügyeink tisztába tételére – írják Mellár Tamásék.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
