Kivágattam az összes szőlőt, csak borom van – mondta a Csongrád megyei lapnak Somodi, hozzátéve: nemcsak Ásotthalom, az egész ágazat vergődik. "A probléma gyökerei húsz évre nyúlnak vissza; akkoriban 130 ezer hektárról szüretelt az ország, ez mostanra 60 ezerre apadt. Azt hittük, amikor a nagyüzemek megszűntek, és tőke nélkül, de felvettük a kesztyűt a több száz éves francia és portugál nagybirtokokkal, hogy a jó bor is kell. Nem így lett azonban, az ipari mennyiségű bor felé ment a világ" – mondta a borász a lapnak.
A helyzetet csak rontotta az uniós belépés, miután Brüsszel kvótát szabott, hogy úgy lehet szőlőterületet telepíteni, ha előtte ugyanennyit kivágnak. De szabály sem kellett, lecsökkent a termőterület, nem éri meg szőlő termeszteni. Vegyes a kép, ami a technológiát illeti. Aki nem lett sok pénzből vagy hitelből, pályázatból sztárborász, oda jutott, ahová mi .
Somodi Sándor volt az első, aki az Alföldről elsőként kiérdemelte a boros szakma legnagyobb elismerését, a Pannon Bormíves Céh tagságát, tavaly pedig a fogyasztók tüntették ki, a megye alkotói díját vette át. Jövőre lesz húszéves a családi borászata. Családi ültetvényére a 2002-es télifagy mért döntő csapást, azóta csak a veszteséget termelte. 44 éves borászmúlttal a háta mögött a 63 esztendős szakember nem kesereg, borász marad, szőlő nélkül.
Több szőlész kollégájával közösen termelik meg a szükséges szőlőmennyiséget. Eddig is vásárolt szőlőt a Mátrából, Badacsonyból és a csongrádi borvidék különböző helyeiről. Azt mondja, ezekből készít a szőlő természetes szépségére, a tájra, a fajtára, az évjáratra jellemző borokat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
