Bizonytalan a timföldgyár jövője

2010.10.09. 14:06
Hétfőn biztosan nem dönt a kormány a Mal Magyar Alumínium Zrt. ajkai timföldgyárának újraindításáról – jelentette be szombaton a miniszterelnök. A vörösiszap-katasztrófát okozó gyárat kedden záratták be. A cégnél állítólag még nem számolták ki, ezzel mennyit buknak. Ami biztos: az árbevétel átlagosan heti félmilliárd, és 1100 ember állása kerülhet veszélybe.

"A Mal Zrt. üzemének újraindítása kizárólag kormánydöntéssel lehetséges, ez a döntés egészen biztosan nem fog hétfőn megszületni" – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szombaton. A vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos felelősségrevonásról azt mondta: még nincs olyan információ, ami alapján az emberi felelősség voltát pontosan meg tudnák állapítani, de határozottan állítja, hogy emberi felelősséget kell keresni. "Ez az ügy nem úgy lesz elintézve, ahogy általában eddig szokás volt [...] Magyarországon néhány hónapja új időszámítás kezdődött". A kormányfő minderről azt követően beszélt, hogy megtekintette az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározóját, aminek hétfőn átszakadt gátja újabb helyen megrepedt.

A Mal Magyar Alumínium Zrt.-nek jelenleg az ajkai timföldgyár a legnagyobb termelőegysége, a társaságnak ezenkívül Halimbán, Várpalotán és Dudaron vannak fióktelepei. A Mal nagyjából 1100 alkalmazottjának többsége ebben az ajkai gyárban dolgozik.

Illés Zoltán környezetvédelmi miniszter a katasztrófa másnapján, október 5-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Mal termelői tevékenységére kiadott engedélyt, egyben utasította a céget a megsérült tározó helyreállítására. Az államtitkár döntése azt jelentette, hogy a gyárnak attól a naptól le kellett állnia. Néhány nappal később Pintér Sándor belügyminiszter arról beszélt, hogy a termelés felfüggesztéséről szóló döntés vasárnapig mindenképpen fennmarad – Orbán Viktor mostani szavaiból azt következik, hogy ennél jóval hosszabb lehet a kényszerszünet.

A Mal egyelőre nem készített számításokat arról, hogy az ajkai timföldgyár leállítása milyen bevételkiesést, ezáltal milyen anyagi veszteséget okozhat – válaszolták kérdésünkre a társaság sajtóosztályán. Ezért jobb híján becsléssel próbálkoztunk. A cég nyilvános mérlegéből kiderül, hogy a 2009-es árbevétel 28,28 milliárd forint volt – ehhez 238 milliós üzemi eredmény társult –, de két évvel korábban, mielőtt a válság megtépázta volna a magyar alumíniumipart is, még 56 milliárdos árbevételt értek el.

A rosszabb, tavalyi adatokból kiindulva is úgy lehet kalkulálni, hogy egy heti termeléskiesés – nagyon durva átlagszámítással – 543,8 millióval csökkenti az árbevételt. Vagyis már egyheti gyárbezárás is veszteségessé teheti a termelést, míg ha a felfüggeszés két hétig tart, az már egymilliárdot meghaladó kiesést okozhat a gyárnak, aminek kötelezettségei a múlt év végén már meghaladták a 18 milliárd forintot, miközben a saját tőkéje – a korábbi évek veszteségei miatt – két év alatt félmilliárddal csökkent.

Nem csoda, hogy meglehetősen pesszimistábban nyilatkozott Tolnay Lajos, a társaság elnöke és főtulajdonosa az államtitkári döntés másnapján a Népszabadságnak. Azt mondta, hogy ha hétvégéig nem indul újra a termelés a gyárban, napokon belül elveszítik megrendelőiket és piacaikat, ami a gyár csődjéhez vezethet. Ezzel nemcsak 1100 ember munkahelye szűnhet meg, tette hozzá, hanem – ha beigazolódik a felelősségük – a kártalanítás is nehezebb lenne.

A cég a gyár termelését felfüggesztő döntéssel kapcsolatban annyit közölt kérdésünkre: a kényszerű termelésleállítás ellenére szó sincs arról, hogy bárkit is fizetés nélküli szabadságra vagy rendelkezési állományba küldtek volna. "Ahány ember csak van, mindenki ott dolgozik a tározónál vagy a katasztrófa térségében" – mondták. Arra a kérdésünkre, hogy ott is vannak-e szakembereik, ahol az újabb repedéseket találták, annyit válaszoltak: "folyamatosan dolgozunk a tározónál".