Huba
16 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Eldőlt, az állam viszi tovább a Malt

2010.10.11. 20:39
Nagy többséggel és rekordsebességgel fogadta el a parlament azt a hétfőn benyújtott törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy katasztrófahelyzetekben az állam irányítást szerezzen magántulajdonú cégekben; az első ilyen a világ alumíniumpiacának huszadát birtokló Mal Zrt. lesz. A jogszabály szakértők szerint alkotmányossági aggályokat vet fel, ráadásul korántsem biztos, hogy ez a kárenyhítés legjobb módja.

Hétfő este 336 igennel, egyetlen ellenszavazattal, tizenhárom tartózkodás mellett elfogadta a parlament azt a törvényjavaslatot, amely a honvédelmi törvény módosításával megteremtette a jogi lehetőségét annak, hogy az állam átvegye a vörösiszap-katasztrófát okozó Mal Magyar Alumínium Zrt. felett az irányítást. Nemmel a kereszténydemokrata Rubovszky György szavazott, az LMP-frakció tagjai tartózkodtak. Nem szavazott Gyurcsány Ferenc, aki előbb támogatta, majd elutasította a kormány javaslatát.

Irányítás és vagyonzár

A törvénytervezetet hétfőn nyújtották be a parlamentben, amely rekordsebességgel fogadta azt el. Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy a Malt állami irányítás és állami vagyonzár alá kell vonni. A törvényjavaslat (pdf) indoklása szerint a módosítás célja „az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenységével összefüggésben felmerült katasztrófák elleni hatékony fellépéshez, illetve azok káros következményeinek enyhítéséhez az eddigieknél hatékonyabb kormányzati beavatkozás lehetőségének megteremtése”.

Ha egy "gazdálkodó szervezetet" – ez a törvény megfogalmazása – állami irányítás alá vonnak, akkor annak élére az államháztartásért felelős miniszter – ez most Matolcsy György – vagy kormánybiztos kerülhet. A kormánybiztos Bakondi György, a katasztófavédelem főigazgatója lesz.

A cég irányítására jogosult miniszternek vagy kormánybiztosnak joga van arra, hogy áttekintse a cég vagyoni helyzetét és gazdálkodását, jóváhagyja, ellenjegyezze a társaság kötelezettségvállalásait, döntsön „a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, illetve követkeményeinek enyhítésével” kapcsolatos ügyekben.

Az európai alumíniumpiac nyolcada

Az új törvény – aminek sürgősségi kihirdetésére kérték fel Schmitt Pál köztársasági elnököt – kimondja, hogy az abban szereplő rendelkezéseket „a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell”. Ez megteremti a jogi lehetőséget arra, hogy az állam átvehesse a kilencvenes években több lépésben privatizált magyar alumíniumipar mára legjelentősebbé vált vállalkozását, ami a vagyonosok toplistájának élén szereplő magyar magánszemélyek érdekeltségébe tartozik. Az egyfajta ideiglenes államosításnak tekinthető intézkedés elsődleges célja, hogy a Malnak, mint teljes cégcsoportnak a teljes vagyona lehessen a kártérítés alapja, ne csak a tározót közvetlenül üzemeltető, kft.-ként működő timföldgyár eszközei.

A Mal Zrt. az ország egyik legnagyobb iparvállalata, éves árbevétele 2007-ben – a válság előtt – meghaladta az ötvenmilliárd forintot, de még 2009-ben is több mint 28 milliárd volt (ez a teljes magyar GDP 0,1 százaléka). Az ajkai timföldgyárban 1100-an dolgoznak, a cég nyolcvan százalékban exportra termel, vagyis az exportteljesítmény is tízmilliárdos nagyságrendben befolyásolja a működése.

A vállalat az európai piacon tizenkét, a világpiacon négyszázalékos részesedéssel rendelkezik, átlagos heti árbevétele még tavaly is meghaladta a félmilliárd forintot – vagyis a múlt kedd óta tartó termeléskiesés legalább ennyivel csökkentette a bevételét –, de az eddigi előrejelzésekben a tavalyinál jobbnak ígérkezett.

Bajok lehetnek vele

A törvény kihirdetése aligha kérdéses, ám a szakértők szerint nem lenne meglepő, ha azt a hatályba lépése után megtámadnák az Alkotmánybíróságon. Egyebek mellett épp ez utóbbi, visszamenőleges hatályú passzusa miatt lehetnek vele alkotmányossági aggályok, bár a jogászok több más kifogást is felsoroltak lapunknak.

Hídasi Gábor ügyvéd például úgy érzi, hogy "ez a módosítás annyira alkotmánysértő, hogy kizárt, hogy jogállami körülmények között kiállná az alkotmányossági próbát". Szerinte az állami vagyonzárat nem a cégvagyonra, hanem a tulajdonosok vagyonára kellene rátenni. Erről azonban a módosítás nem szól (egyébként nem is szólhatna és visszamenőlegesen ez sem érvényesülhetne).

Többen azt tartják aggályosnak, hogy a törvény nem fogalmaz kellően pontosan. A Közjó és Kapitalizmus Intézet ügyvivője, Balázs Zoltán azt mondta, hogy a törvényben említett „rendkívüli intézkedés” fogalmát pontosítani kell, az ugyanis illegitimmé válik, ha a cég életébe történő beavatkozás állandósul. Aggályosnak érzi azt is, hogy ennyire gyorsan nyújtottak be az ügyben törvénymódosítást, mert ilyen helyzetben sok kiskapu és megválaszolatlan kérdés rejtőzhet a sorok között.

Fölveti a jogbiztonság megsértésének kérdését is a törvény elfogadása. A Magyar Tudományos Akadémia közgazdász kutatója, Pogátsa Zoltán azt mondta: az, hogy egy államosításról szóló törvényt rögtön, ráadásul visszamenőleges hatállyal fogadnak el, az érintett felek meghallgatása nélkül, sértheti a jogbiztonságot.