Az iskolapadban van a csodafegyver

Óriási növekedéstől esnek el azok az országok, amelyekben a diákok gyengébben teljesítenek az elsősorban kompetenciáikat mérő nemzetközi PISA-felmérésén. A kutatások szerint nagyon erős összefüggés van a tanulók így mért eredményei és a gazdaság növekedése között, mondja Fazekas Károly, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója.

Ha javul egy ország oktatása, akkor a versenyképesebb munkaerő miatt növekszik a foglalkoztatás, emelkednek az adóbevételek, az egészségesebb társadalom és a nagyobb foglalkoztatottság csökkenti a bűnüldözés költségeit. Szoros az összefüggés az iskolázottság és az egészségben töltött várható élettartam között is, tehát a jobb oktatás csökkenti a jóléti és egészségügyi kiadásokat is. Amerikában a hasznok és a ráfordítások aránya két és félszeres, és a kutató szerint ez az arány Magyarországon sem kisebb.

Az ábrán látható, hogy egyes országok gazdasága egészen hihetetlen növekedési ütemet produkálna, ha diákjaik utolérnék a legjobban teljesítő finn társaikat. Az OECD számításai szerint, ha a vizsgálatban etalonnak tekintett Finnország oktatásához való felzárkóztatás elindulna, és ha – a reformok átfutásához ésszerűen szükséges idő múlva – az újabb generációk már jobb képzést kapnának, minden egyéb tényező módosítása nélkül is a sokszorosára nőhetne egyes országok GDP-je. A 2090-re vonatkozó számítások szerint csak a minőségi oktatásnak köszönhetően a tizenkétszeresére nőhetne Mexikó és Törökország nominális GDP-je.

A lehetőség Magyarországon is óriási 2090-re mai kibocsátásunk hatszorosát érhetnénk el. (Összehasonlításképpen: ha sikerül elérnünk jövőre a megcélzott háromszázalékos növekedést – amit most egyebek között az adócsökkentés, az államigazgatás kurtítása és például exportpiacaink várt fellendülése hivatott támogatni –, majd ezt az ütemet tartanánk, akkor nyolcvan év alatt a mostani 1064 százalékára nőne a GDP. Az oktatás minőségének hatását célzó vizsgálat lényege azonban az volt, hogy pusztán ezt az tényezőt figyelembe véve, minden más külső és belső hatást mellőzve, mennyivel nőhet a kibocsátás, így a hatszáz százalék elérését ilyen időtávon sem lehet lebecsülni.)

Nálunk még fontosabb a tanulás

A jobb oktatás eredményezte növekedést az is alig befolyásolja, ha egyéb fejlődést befolyásoló tényezőket is bevonunk a vizsgálatba. A tapasztalatok szerint a kevés mégis ható tényezők egyike a gazdaság nyitottsága, ami erőteljesen befolyásolja az oktatás hatását. Mivel a magyar gazdaság nagyon nyitott, a régiónál képzettebb és versenyképesebb munkaerő – a több idetelepülő vállalat által gerjesztett növekedésen keresztül – még erősíti is az oktatás élénkítő szerepét. Az alábbi ábrán látható adatokat negyven év tapasztalataiból számolták ki, és azt mutatja, hogy a diákoknak a kompetenciateszteken nyújtott teljesítménye milyen szorosan függ össze a gazdaság hosszú távú növekedésével.

A rossz tanuló drágább, mint a válság

Persze a jobb oktatás költségekkel jár, és csak hosszabb távon érezzük a hatását, ezért általában más érdekek felülírják az egy évre szóló költségvetéseket. Egy oktatási reform hatásai tíz-tizenkét év alatt éreztetik hatásukat, míg a ráfordítások azonnal rontják az egyensúlyt. Amikor azonban ezek az intézkedések elkezdik kifejteni hatásukat a gazdaságra, akkor többszörösen megtérülnek. Az USA például többet veszít a hátrányos helyzetű diákjai gyenge teljesítménye miatt, mint az egész gazdasági válságon, idézte Fazekas Károly a McKinsey&Company elemzését a Magyar Közgazdasági Társaság szegedi vándorgyűlésén.

A lengyelek már belehúztak

Néhány közelebbi példa is azt bizonyítja, hogy nem elrugaszkodott gondolat a gazdasági növekedés és az oktatásfejlesztés párhuzamba állítása. A régóta sikeres Finnország mellett a fejlettségét tekintve hozzánk közelebb álló Lengyelország is sikeresen hajtott végre oktatási reformot. Ők 1999-ben azon az elven nyúltak bele az oktatásba, hogy minden diák kapja meg ugyanazt a jó színvonalú képzést az iskolában, növelték az egységes rendszerű képzésben eltöltött iskolaévek számát.

A reform kiterjedt a bölcsődéktől a doktori iskolákig a képzési rendszer minden szakaszára. Az intézkedések hatására már öt-hat év múlva javult a diákok teljesítménye. 2000 és 2006 között Lengyelország érte el az OECD-országok közül a leggyorsabb javulást a PISA-tesztek által mért szövegértésben, és tény az is, hogy az utóbbi években Lengyelország a régió egyik legjobban teljesítő gazdasága lett.

A reform a védőnőknél kezdődik

Ugyanakkor arra sincs garancia, hogy a több pénz színvonalasabb oktatással jár. A legtöbb országban nincs szoros összefüggés az oktatásra költött összeg és annak minősége között. Fazekas Károly szerint ez jelzés arra, hogy nem lehet pusztán több pénzzel jobb oktatást elérni, jó helyen, és jól kell belenyúlni a rendszer működésébe. A magyar oktatás legnagyobb problémája, hogy óriási különbségek vannak a tanárok és az iskolák minőségében. Az iskola nem tudja kiegyenlíteni a kisgyermekkorban elszenvedett hátrányokat.

A legjobb iskolákban tanulók nemzetközi szinten is kiemelkednek a mezőnyből, a gyengébb intézmények diákjai az átlagtól is jelentősen el vannak maradva. Ráadásul sok minden már a kisgyermekkorban eldől, ezért az oktatás újragondolását a védőnői rendszernél és a hátrányos helyzetű gyermekek támogatásánál kell kezdeni.

Egy ország sikeressége szempontjából fontos az is, hogy mennyire vagyunk képesek felkészíteni a gyerekeket arra a jövőre, amit még nem is ismerünk. Ezt a kutató szerint a folyamatos tanulás, a problémamegoldás képességének kifejlesztésével lehet segíteni. Az új, ma még nem is látható követelmények kielégítése és az innovatív munkára való képesség egész életen át való tanulást igényel. Erre valók a felnőttképzések vagy akár a munkahelyi tréningek is. Magyarországon ugyanakkor az aktív korú népesség ebben a tekintetben lényegesen le van maradva az OECD-országok átlagától, mi élünk legkevésbé az egy életen át tanulás lehetőségével.