Könnyen lehet, hogy még sincs meg a tavalyi hiánycél

A költségvetés tavaly 869,8 milliárd forintos hiánnyal zárt, szemben a 870,3 milliárdos előirányzattal. Ez a szám pedig „megerősíti azt”, hogy az uniós módszertan szerinti 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél „a várakozásoknak megfelelően teljesül” – kürtölte világgá január első napjaiban a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Most ugyanez, a költségvetésért felelős szaktárca adott ki egy közleményt, miszerint „meglepő önkormányzati hiány” jött létre tavaly, a tervezettnél és a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycélhoz passzoló adatnál csaknem 60 milliárd forinttal – a GDP 0,2-0,3 százalékával – nagyobb, 248 milliárdos deficitet hozhattak össze a helyhatóságok. A tárca most tehát azt sejteti, hogy lehet, hogy még sem lett meg a tavalyi hiánycél, hiába is jelentette be még az NGM-es adatközlés előtt egy nappal az év elején a kormányfő.

Óvatosak voltunk

Mi már a januári tárcaközleményt és az adatot elemezve azt írtuk, hogy akkor még felelőtlenség kijelenteni, hogy várhatóan teljesült az éves államháztartásideficit-terv, mert az önkormányzatok nagyon belengethetik a számot, és az önkormányzatok gazdálkodásáról csak februárban-márciusban lesz valamiféle képünk és lesz képe az NGM-nek is.

Az Eurostatnak, az EU statisztikai hivatalának április 1-jéig kell elküldeni első adatközlésként a tavalyi államháztartási és államadósság-számokat, de a végleges szám csak október-november tájékán, a második adatközlés utáni EU-jóváhagyás után lesz. Az elmúlt években számtalan példa volt arra, hogy a január elején közölt, első látásra szép szám semmit nem jelentett a végelszámolásnál, mert a tervnél pár tízmilliárddal bizony túllépte a hiány.

Már meg is van a hibás

Az NGM már meg is találta az elhamarkodott január eleji bejelentést aláaknázó hibát: nincsen jó, megbízható, időben elérhető adatszolgáltatás az önkormányzatok gazdálkodásáról. Ezt írják: „a tapasztalatok szerint a gyorsjelentésben foglaltaktól az önkormányzati elemi beszámolók rendre és lényegesen eltérnek. A kormánynak az önkormányzatok gazdálkodását mutató pénzforgalmi adatairól előzetesen nincsen pontos képe, mivel számláikat nem központilag a Magyar Államkincstárnál, hanem egyedi döntéseik alapján kereskedelmi bankoknál vezetik. Emellett a jelenlegi jogszabályok alapján a központi kormányzatnak alig van lehetősége arra, hogy a több mint 3000 önkormányzat gazdálkodására érdemi hatással legyen. Az önkormányzatok nem csak beruházásokra, hanem működésre is vehetnek fel hiteleket. A Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyek a helyi önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetének, és várható hiányának pontosabb előrejelzését szolgálná.”

Egy ma megjelent másik adat is a tavalyi hiánycél elvétésének valószínűségét növeli, de persze biztossá még nem teszi. Az MNB ma hozta nyilvánosságra a pénzügyi számlákat, amiből az derül ki, hogy tavaly az államháztartás finanszírozási igénye a GDP 4,7 százaléka volt. Ez nem feleltethető meg egy az egyben a 3,8 százalékos célnak, mert az más módszertan szerint készült, de nagyon jól közelíti az egyik metódus a másikat. Így aztán mivel ilyen nagy az eltérés a finanszírozási igény tényleges száma és a költségvetési tervszám között, ezért az tűnik esélyesnek, hogy a tényleges államháztartási szaldó is rosszabb képet mutat majd a 3,8 százalékos célnál.

A minap egyébként az IMF a hazánkról kiadott országjelentésében már jelezte, hogy a tervezetnél valamivel nagyobb, 4 százalékos lehetett a tavalyi deficit.

Annak egyébként, hogy most sem sikerült telibelőni a hiánycélt, a piaci befektetők szemében nincs sok jelentősége, ám kommunikációs szempontból mégiscsak kínos a kormányzatnak.