Perek kísérik az állami milliárdok sorsát

„A Higi Papírsoft az új MFB-menedzsment egyik nehéz öröksége, az új vezetés keresi a módját, hogy minél kisebb veszteséggel fejezhesse be ezt az ügyet” – ezt a szűkszavú választ adta a Magyar Fejlesztési Bank a szolnoki papírgyár ügyével kapcsolatos kérdésünkre.

Egyebek mellett azt szerettük volna megtudni, hogy a tavalyi kormányváltás után lecserélt MFB-menedzsment foglalkozott-e a Higi-szerződéssel, hogy a kölcsön törlesztőjét rendben fizeti-e a papíripari vállalkozás, hogy milyen fedezettel és milyen feltétellel adták a több milliárdos hitelt, hogy mi lehet az állami milliárdok sorsa, ha a cég – amely ellen jelenleg is van benyújtott felszámolási kérelem – csődbe megy. És noha a kérdéseinkre üzleti és banktitokra hivatkozva nem kaptunk az idézett rövid válasznál részletesebb tájékoztatást, abból úgy tűnik: a hitelügylet aligha az MFB előzetes várakozásai szerint zajlik.

Lassan épült, lassan fizették

Mint arról korábban több cikkben beszámoltunk – a Higi-történet fontosabb dátumai pedig keretes írásban cikkünk végén is elolvashatók –, az előző kormányzati ciklusban az állami fejlesztési bank több mint hétmilliárdos hitelt adott a gyár építésére a részben offshore-tulajdonban lévő cégnek. (Az eredeti hitelszerződés tudomásunk szerint 9 milliárdról szólt, de az MFB banktitokra hivatkozva ezt sem árulta el.) A gyár a tervezettnél sokkal később elkészült ugyan – a termelés 2009 végén indult el –, azonban a Higi helyzete ma bonyolultabbnak tűnik, mint korábban volt.

A Fővárosi Bíróság már egy korábbi érdeklődésünkre közölte: „2007 óta több felszámolási eljárást kezdeményeztek a Higi Papírsoft Zrt.-vel szemben”. A céget többek között a papírgyár építésén résztvevő, ám ki nem fizetett cégek számoltatták volna fel. 2009 nyarán azonban, mint megírtuk, ezeket a kérelmeket visszavonták, miután az MFB akkor azt vállalta: a hitel aktuális részletének folyósításakor „elsődlegesen a szállítói követelések kerülnek teljes összegben kifizetésre, biztosítva ezzel a felszámolási eljárás veszélyének elhárítását”.

Ebből az írásba is foglalt ígéretből azonban semmi nem lett – az MFB később már azzal érvelt, hogy a lejárt követelések ügyében semmilyen felelőssége nincs –, így a gyárépítésen résztvevő egyik cég, a Mavacsa Bt. 2009. szeptember 23-án ismét felszámolási, hivatalos néven fizetésképtelenségi eljárást indított a Higi ellen. A tavaly május 28-án pontosított kérelemben kamatok nélkül nagyjából 165 millió forint megfizetését követelte a Mavacsa, amely 2006 áprilisában szerződött a Higivel a gyárépítésre, és két 2007-es, valamint egy 2008-as számla után járó pénzére várt. Pontosabban vár, még ma is.

Százmilliós vita feljelentéssel

A háromból legnagyobb összegű, 2008-as számla értéke 135 728 000 forint, ennek jogosságát azonban a Higi Papirsoft – fél évvel annak benyújtása után – vitatni kezdte, mondván: a számlát a Mavacsa kétszer állította ki. A papírgyár építésének fővállalkozója, a ma már felszámolás alatt álló N+N Kft. – amellyel a Mavacsa szintén kötött vállalkozói szerződést – ugyanis 2008 nyarán szintén fizetett 135 728 000 forintot a Mavacsának; összeg szerint tehát pont annyit, amennyit a Mavacsa a Higitől követelt.

A Higi szerint a Mavacsa megpróbálta őt megtéveszteni, ugyanazt a munkát kétszer akarta kifizettetni. Ezért a cég akkori vezérigazgatója, Tóth Miklós 2010. május 10-én feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen különösen nagy értékre elkövetett csalás bűntettének alapos gyanúja miatt. Magánokirat-hamisítással is megvádolta őket, miután az N+N és a Mavacsa 2010 februárjában azt állította: a 135 728 000 forintot egy 2007-es – a feljelentés szerint addig soha nem látott – megállapodás alapján fizették ki, ezért az nincs összefüggésben a Mavacsa és a Higi közötti szerződéssel.

A BRFK gazdaságvédelmi főosztálya 2010. szeptember 6-án zárta le a nyomozást azzal, hogy „a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése”. A rendőrség arra jutott, hogy a Mavacsa „által kiállított számla benyújtására a feljelentésben foglaltakkal ellentétben nem jogosulatlan anyagi haszonszerzés végett került sor, hanem a szerződésben foglalt maradványtartozás kifizetésére irányult”.

Elsőfokon nincs felszámolás

Nem sokkal a nyomozás lezárását követően a Fővárosi Bíróságon első fokon véget ért a felszámolási eljárás is. A bíróság a 2010. november 30-i első fokú, fellebbezés miatt jogerőre nem emelkedett határozatával elutasította a felszámolási kérelmet. A döntés indoklása szerint a Mavacsa „nem rendelkezett a 135 728 000 forint összegű tartozásra a csődtörvénynek megfelelő fizetési felszólítással”, míg a másik két tartozásról azt állapította meg, hogy „az adós e tartozásra kiterjedően nem kapott fizetési felszólítást”.

Vagyis a bíróság szerint a Mavacsa nem tudta igazolni, hogy az előírásoknak megfelelő fizetési felszólítást küldött a felszámolási kérelem benyújtása előtt. Ez azért különös, mert a dokumentumok szerint Tóth Miklós, a cég vezérigazgatója egy 2010. augusztus 11-i nyilatkozatban leírta: a három Mavacsa-számlát a Higi befogadta, „de azokat nem egyenlítette ki, és az alábbiakban meghatározott időpontban a számlák tekintetében a Higi Papírsoft Zrt. részére küldött felszólító leveleket átvette”.

Egy fedezetlen offshore-váltó

A Mavacsa még a felszámolási eljárás megindítása előtt megpróbálta a követeléseit érvényesíteni, miután a Higi egyik tulajdonosa, az offshore-paradicsomnak számító Brit Virgin szigeteken  bejegyzett Challenger Consultancy Services Ltd. az ominózus 2007-es és 2008-as számlák fedezetére még 2008-ban letétbe helyezett három, összesen 135 millió forintnyi váltót.

Ezeket a váltókat a Mavacsa 2008 végén vette fel a letétből, azonban nem volt fedezetük. Ezért a már említett két fizetési felszólítást követően 2009 elején váltópert is indított, nem sokkal azt követően, hogy a Higi vezetői 2009 januárjában a váltók visszaadását és a vitatott 2008-as számla sztornózását kérték. A váltóperben tudomásunk szerint még első fokú döntés sem született.

Közgyűlési vita közgyűlés után

Pereskednek emellett egymással a Higi tulajdonosai is. Pontosabban az olasz Over Meccanica S.p.a. nevű cég indított pert a közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezésére még 2009 júliusában. A szolnoki papírgyárba gépet szállító Over 2004 decemberétől 2009. május 28-ig volt a Higi résztulajdonosa – ez utóbbi időpontban, a május 28-i, és az azt megelőző, 2009. április 7-i közgyűlésen születtek olyan döntések tőkeemelésről és a tulajdonosi szerkezet megváltozásáról, amiket az Over sérelmesnek tart. Az olasz cég arra hivatkozik, hogy a közgyűlésre nem kapott szabályszerű meghívót, és nem tájékoztatták arról sem, hogy az egyik tulajdonostárs kiszáll a cégből – erre később még visszatérünk –, így élhetne részvény-elővételi jogával.

A Higi akkori menedzsmentjének tagjai közül Tóth Endre, a cég egyik igazgatója egy tavaly október 27-i bírósági tárgyaláson azt állította: ő hívta össze a közgyűlést, és arra ő küldte ki a meghívókat. Ugyanezen a tárgyaláson Tóth Miklós azt mondta, ő nem tud ilyen közgyűlésről, és azt Tóth Endre egyébként sem hívhatta volna össze, arra ugyanis csak a vezérigazgatónak volt joga. Igaz, Tóth Miklós a bírósági tárgyalás időpontjában már nem volt Higi-dolgozó, a cégnyilvántartás szerint 2010. május 27-én szűnt meg a vezetői megbízatása (míg az említett tárgyalás jegyzőkönyve szerint október 23-án szűnt meg a munkaviszonya).

Még egy offshore, még egy váltó, még egy feljelentés

Tóth Miklós neve ráadásul szerepel abban a feljelentésben, amit a Higi egy másik igazgatója, Kelemen Péter tett 2010 október 5-én a Fővárosi Főügyészségen ismeretlen tettes ellen. Ebben azt írják, hogy 2010. szeptember 29-én egy olyan váltón alapuló inkasszóra tettek kísérletet, amely váltón Tóth Miklós aláírása szerepelt. „A váltó valódiságát, illetve jogszerűségét nem állt módunkban ellenőrizni (...) a váltó címzettje a Murton Services Limited (...) a követelés cégünk részéről semmilyen formában nincs nyilvántartva” – olvasható a feljelentésben.

Amit egy újabb, tudomásunk szerint ezidáig utolsó feljelentés követett, már a napokban, és amiben szintén emlegetik Murtont. Ezt Tóth Miklós elbocsátott vezérigazgató tette anyagi haszonszerzés érdekében történt tévedésbe ejtés, tévedésben tartás miatt. Ez, akárcsak a korábbi feljelentések, szintén ismeretlen tettes ellen irányul, azonban több név is szerepel benne. A volt vezérigazgató leírja: 2009. május 29-én megállapodott a birtokában lévő részvények eladásáról, ám a vevő nem teljesítette a kötelezettségeit.

A szerződéskötésen jelent volt Tóth Miklóson kívül a már említett Tóth Endre, a K-Monitor korrupciós adatbázisban is szereplő Terner Géza – aki több szálon kapcsolódott a két Tóthhoz, erről keretes írásunkban bővebben olvashat –, a cég menedzsmentjébe az előző napi közgyűlésen bekerült Oleg Stalnov, valamint egy ügyvédi iroda képviselői. Az 51 százalékos részvénycsomagot a Seychelles-szigeteki bejegyzésű Murton Services Limited vette meg – a cégnyilvántartás szerint ennek magyarországi cége az a Higivel egy címre bejegyzett Murton Ingatlanbefektető Kft., aminek vezetője Oleg Stalnov és Terner Jelena –, előlegként a vételár 10 százalékát kifizetve (további 20 százalékot letétbe helyezett, 70 százalék kifizetését későbbi határidőre ígérve). Ezt a további 90 százalékot azonban Tóth Miklós állítása szerint a mai napig sem kapta meg, ezért tette a feljelentést. (Egyebek mellett ezt a részvény-adásvételt kifogásolta a korábban említette perben az Over Meccanica).

Hallgatag MFB, elérhetetlen Higi

A több szálon futó, perekkel és feljelentésekkel tarkított ügyről természetesen szerettük volna megtudni a céget állami pénzből finanszírozó MFB, valamint a Higi mostani tulajdonosainak és menedzsmentjének véleményét is. A fejlesztési bank a cikkünk elején idézett rövid írásos tájékoztatáson túl semmit nem közölt bank- és üzleti titokra hivatkozva. Nem hivatalos forrásokból viszont úgy tudjuk, a banknál már nyáron megkezdődött a szerződés vizsgálata, tudomásunk szerint egyebek mellett egy gépsor ügyében is, amelyért több mint kétszázmillió forintot fizettek ki egy tajvani cégnek, ám egy korábbi feljegyzés szerint nem érkezett meg.

A Higi-menedzsmentből egyedül a tavaly október 5-i feljelentést aláíró Kelemen Pétert értük el, aki, miután elmondtuk, hogy milyen ügyekkel kapcsolatban keressük, azt mondta, hogy ő nem nyilatkozik semmiről, „ebben a témában nem, beszéljen a budapesti kollégákkal, nézze meg a cégnyilvántartást, többen tagjai vagyunk a cég vezetésének”.

A cégvezetés más tagjai közül azonban senkit nem tudtunk elérni: a honlapon látható vonalas telefonok közül kettő faxra kapcsolt. Egy budapesti számon, valamint a szolnoki gyár egy mobilszámán többször tudtunk ugyan beszélni egy-egy alkalmazottal, ám cégvezetőt sosem tudtak kapcsolni, és a mobilszámaikat sem adták meg; üzenetet hagytunk elérhetőségeinkkel, ám visszahívásra hiába vártunk. Az általunk ismert mobilszámokon szintén nem tudtuk elérni a menedzsment tagjait, így a Higi álláspontját a birtokunkba került hivatalos dokumentumok alapján közöltük.