Nyolchónapos mélyponton a foglalkoztatás

2011.03.01. 09:21
A legfrissebb statisztikai adatok szerint tavaly tavasz óta nem látott mélypontra süllyedt a foglalkoztatás: csak 3,776 millió embernek van munkája. Ez egy hónap alatt 30 ezres visszaesést jelent – igaz, az előző évhez képest nőtt a foglalkoztatottak száma, ám a munkanélkülieké is –, valamint azt, hogy az egymillió új munkahelyhez vezető úton időarányosan már több mint 63 000 fős elmaradásban van a kormány.

Két hónap alatt több mint ötvenezer ember veszítette el Magyarországon a munkáját – derül ki a KSH hétfőn közölt legfrissebb adataiból. A foglalkoztatottak száma a decemberben közölt adatok szerint még 3 827 900 embernek volt állása, a most közzétett, a tavaly november és idén január közötti háromhavi statisztikában viszont már csak 3 776 100 munkában álló személy szerepel, míg a munkanélküliség két hónap alatt 10,7 százalékról 11,2 százalékra nőtt.

Mindkét mutató nyolchónapos negatív rekord, mindkettő második hónapra romló tendenciáról árulkodik. A tavaly tavaszi választások óta nem volt ilyen alacsonyan a foglalkoztatás, a munkanélküliek aránya az elmúlt tíz év alatt csak a 2009 decemberében kezdődő négyhónapos időszakban volt magasabb (11,4-11,8 százalék).

Épp ezért a mostani adatok részben kedvezőbbek, mint az egy évvel korábbiak voltak: a foglalkoztatottak száma 26 200-zal, ugyanakkor a munkanélküliek aránya 0,4 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor. Kedvezőtlen jelenség az is, hogy tavaly ugyanebben a foglalkoztatási szempontból rossz időszakban csak 39 ezerrel csökkent az alkalmazottak száma – míg most 51 200-zal –, kedvező viszont, hogy a munkanélküliek és a foglalkoztatottak együttes száma most jóval magasabb, mint egy éve.

Ez utóbbi, vagyis a gazdasági aktivitás növekedése a KSH szakértői szerint azzal magyarázható, hogy a munkaerőpiacon korábban kívül rekedtek, az úgynevezett inaktívak egyre nagyobb arányban keresnek munkát, vagyis váltak munkanélküliként gazdaságilag aktívvá. Ez azonban csak a munkanélküliség felfutására ad valamiféle magyarázatot, a foglalkoztatottak számának csökkenésére nem. Annak hátterében elsősorban az áll – erre utalt már a foglalkoztatási szolgálat januári jelentése is –, hogy az év elején a közfoglalkoztatás rendszerének átalakításával nem indultak be a szokásos közmunkák.

  • Munkahelyek száma (2010 augusztus):3 789 400
  • Munkahelyek célszáma (2020 augusztus):4 789 400
  • Aktuális foglalkoztatotti szám:
  • Eltelt hónapok száma:

Figyelem! Ha Ön átlagos tempóban olvas, akkor nagyjából egy új munkahely jött létre Magyarországon, mire a címlapról erre a cikkre kattintva eljutott idáig.

Legalábbis a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium egy hónappal ezelőtti – a kormányzati sajtómunkások humorát is megcsillantó – közleményében úgy próbálta a tavaly ősszel elindított egymilliómunkahely-számlálónk iránti fenntartását jelezni, hogy kiszámolta: a Fidesz által tíz évre beígért egymillió munkahely percenként 0,19 új állást jelent. Sőt, az NGM szakértőitől azt is megtudhattuk, hogy ha az Indexen múlna, az év minden napján – és, bár ezt nem írták le, feltehetően minden percben is – 17,2 Celsius foknak kellene lennie; további érdekes számokat olvashat ide kattintva.

Holott természetesen senki nem gondolhatja komolyan, mi sem gondoljuk, hogy valóban minden hónapban 8333 új munkahelynek kellene létrejönnie. Többször leírtuk: a számláló által megrajzolt grafikon egy trendvonal, ami azt jelzi: nagyjából hogyan kell alakulnia a foglalkoztatottságnak, hogy tíz év alatt tényleg legyen egymillió új munkahelyünk. Havi, sőt, negyedéves szinten természetesen lehetnek kilengések mindkét irányba; láthatjuk, a mutató volt +17 000 közelében is. A trendvonaltól tehát el lehet térni, de ha a tényszámok tartósan elmaradnak a tervtől, az jelzi annak egyre nehezebb betarthatóságát (azt, hogy eddig elmaradt a foglalkoztatás fellendülése, jelzi grafikonunk is).

 

A foglalkoztatásnak persze vannak szezonális jellegzetességei is, ezt szintén többször leírtuk. Minden év úgy indul, hogy az első KSH-adatközlésekben alacsony számok vannak, az év közepéig ezek emelkednek, majd az év végén ismét csökkennek.

Épp ezért, amikor már kellő mennyiségű adat lesz a számlálóban, nemcsak havi összevetéseket készítünk, hanem éves távú összehasonlításokat is. Ezek ugyanis már sokkal kevésbé vitatható módon árulkodnak arról, hogy van-e érdemi előrelépés a munkában állók számában egy ugyanolyan foglalkoztatási jellegzetességeket mutató időszakban. Erre először félév múlva, az augusztusi KSH-adatközlésnél lesz mód: akkorra 3,889 milliósra kell emelkednie a foglalkoztatásnak, hogy szinkronban legyünk a tervvel. Ehhez azonban már a válság előtti szintre kell vinni a foglalkoztatást: legutóbb 2008 őszén volt ilyen magasan – sőt, magasabban, 3,9 millió fölött – a munkában állók száma.