Nyolchónapos mélyponton a foglalkoztatás

2011.03.01. 09:21
A legfrissebb statisztikai adatok szerint tavaly tavasz óta nem látott mélypontra süllyedt a foglalkoztatás: csak 3,776 millió embernek van munkája. Ez egy hónap alatt 30 ezres visszaesést jelent – igaz, az előző évhez képest nőtt a foglalkoztatottak száma, ám a munkanélkülieké is –, valamint azt, hogy az egymillió új munkahelyhez vezető úton időarányosan már több mint 63 000 fős elmaradásban van a kormány.

Két hónap alatt több mint ötvenezer ember veszítette el Magyarországon a munkáját – derül ki a KSH hétfőn közölt legfrissebb adataiból. A foglalkoztatottak száma a decemberben közölt adatok szerint még 3 827 900 embernek volt állása, a most közzétett, a tavaly november és idén január közötti háromhavi statisztikában viszont már csak 3 776 100 munkában álló személy szerepel, míg a munkanélküliség két hónap alatt 10,7 százalékról 11,2 százalékra nőtt.

Mindkét mutató nyolchónapos negatív rekord, mindkettő második hónapra romló tendenciáról árulkodik. A tavaly tavaszi választások óta nem volt ilyen alacsonyan a foglalkoztatás, a munkanélküliek aránya az elmúlt tíz év alatt csak a 2009 decemberében kezdődő négyhónapos időszakban volt magasabb (11,4-11,8 százalék).

Épp ezért a mostani adatok részben kedvezőbbek, mint az egy évvel korábbiak voltak: a foglalkoztatottak száma 26 200-zal, ugyanakkor a munkanélküliek aránya 0,4 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor. Kedvezőtlen jelenség az is, hogy tavaly ugyanebben a foglalkoztatási szempontból rossz időszakban csak 39 ezerrel csökkent az alkalmazottak száma – míg most 51 200-zal –, kedvező viszont, hogy a munkanélküliek és a foglalkoztatottak együttes száma most jóval magasabb, mint egy éve.

Ez utóbbi, vagyis a gazdasági aktivitás növekedése a KSH szakértői szerint azzal magyarázható, hogy a munkaerőpiacon korábban kívül rekedtek, az úgynevezett inaktívak egyre nagyobb arányban keresnek munkát, vagyis váltak munkanélküliként gazdaságilag aktívvá. Ez azonban csak a munkanélküliség felfutására ad valamiféle magyarázatot, a foglalkoztatottak számának csökkenésére nem. Annak hátterében elsősorban az áll – erre utalt már a foglalkoztatási szolgálat januári jelentése is –, hogy az év elején a közfoglalkoztatás rendszerének átalakításával nem indultak be a szokásos közmunkák.

  • Munkahelyek száma (2010 augusztus):3 789 400
  • Munkahelyek célszáma (2020 augusztus):4 789 400
  • Aktuális foglalkoztatotti szám:4 000 000
  • Eltelt hónapok száma:39
-114 400
Created with Highcharts 4.0.1Munkahelyek számának alakulásaVárt munkahelyekMunkahelyek számaKülönbség2012. Apr2012. Jun2012. Aug2012. Oct2012. Dec2013. Feb2013. Apr2013. Jun2013. Aug2013. Oct3700k3800k3900k4000k4100k4200k
Created with Highcharts 4.0.12010. Sep2011. Jul2012. May2013. Mar2014. Jan2014. Nov2015. Sep2016. Jul2017. May2018. Mar2019. Jan2019. Nov2020. Sep

Figyelem! Ha Ön átlagos tempóban olvas, akkor nagyjából egy új munkahely jött létre Magyarországon, mire a címlapról erre a cikkre kattintva eljutott idáig.

Legalábbis a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium egy hónappal ezelőtti – a kormányzati sajtómunkások humorát is megcsillantó – közleményében úgy próbálta a tavaly ősszel elindított egymilliómunkahely-számlálónk iránti fenntartását jelezni, hogy kiszámolta: a Fidesz által tíz évre beígért egymillió munkahely percenként 0,19 új állást jelent. Sőt, az NGM szakértőitől azt is megtudhattuk, hogy ha az Indexen múlna, az év minden napján – és, bár ezt nem írták le, feltehetően minden percben is – 17,2 Celsius foknak kellene lennie; további érdekes számokat olvashat ide kattintva.

Holott természetesen senki nem gondolhatja komolyan, mi sem gondoljuk, hogy valóban minden hónapban 8333 új munkahelynek kellene létrejönnie. Többször leírtuk: a számláló által megrajzolt grafikon egy trendvonal, ami azt jelzi: nagyjából hogyan kell alakulnia a foglalkoztatottságnak, hogy tíz év alatt tényleg legyen egymillió új munkahelyünk. Havi, sőt, negyedéves szinten természetesen lehetnek kilengések mindkét irányba; láthatjuk, a mutató volt +17 000 közelében is. A trendvonaltól tehát el lehet térni, de ha a tényszámok tartósan elmaradnak a tervtől, az jelzi annak egyre nehezebb betarthatóságát (azt, hogy eddig elmaradt a foglalkoztatás fellendülése, jelzi grafikonunk is).

Created with Highcharts 4.0.1Foglalkoztatottak száma Magyarországon2006-2010. november, ezer fő200620072008200920103700375038003850390039504000

A foglalkoztatásnak persze vannak szezonális jellegzetességei is, ezt szintén többször leírtuk. Minden év úgy indul, hogy az első KSH-adatközlésekben alacsony számok vannak, az év közepéig ezek emelkednek, majd az év végén ismét csökkennek.

Épp ezért, amikor már kellő mennyiségű adat lesz a számlálóban, nemcsak havi összevetéseket készítünk, hanem éves távú összehasonlításokat is. Ezek ugyanis már sokkal kevésbé vitatható módon árulkodnak arról, hogy van-e érdemi előrelépés a munkában állók számában egy ugyanolyan foglalkoztatási jellegzetességeket mutató időszakban. Erre először félév múlva, az augusztusi KSH-adatközlésnél lesz mód: akkorra 3,889 milliósra kell emelkednie a foglalkoztatásnak, hogy szinkronban legyünk a tervvel. Ehhez azonban már a válság előtti szintre kell vinni a foglalkoztatást: legutóbb 2008 őszén volt ilyen magasan – sőt, magasabban, 3,9 millió fölött – a munkában állók száma.



Bezárás