Bence
11 °C
25 °C

A diákok is buktak az új adószabályokon

2011.03.05. 13:51
A nyári főszezonban több tízezer diák szembesülhet azzal, hogy ugyanazért a munkáért kevesebbet kap, mint egy évvel korábban. A diákszövetkezetek szerint nagyjából a diákok egynegyedét-egyharmadát érinti az adójóváírás csökkenése, miáltal a diákmunkások havonta tízezer forinttal kevesebbet kereshetnek adómentesen.

Mi így járulunk hozzá a magyar nemzetgazdaság üdvös felvirágzásához – a másodéves egyetemista, Attila hangjában nyoma sincs ugyan a felvirágzás iránt érzett őszinte lelkesedésnek, de nem is különösebben feldúlt. Állítása szerint egyike a diákmunkát végzők tízezreiből – nyári főszezonban inkább százezreiből – azoknak, akik idén kevesebb pénzt kapnak ugyanazért a munkáért, ugyanolyan óradíjak mellett, mint tavaly kaptak.

Ugyanazért járt rosszul, mint az a becslések szerint 800-900 ezer alkalmazott, akinek a havi bruttója nem éri el a 300 000 forintot, és nem nevel tizennyolc év alatti gyereket: az adójóváírás csökkenése miatt.

Hetvenezerig nettó volt a bruttó

Ha egy nappali tagozatos diák dolgozik – tizenhatodik életévét betöltve bárki jogosult erre –, akkor a béréből a jelenlegi szabályok szerint csak személyi jövedelemadót, pontosabban adóelőleget kell levonni, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, illetve egyéb járulékokat nem, mivel a társadalombiztosítási jogviszonyt tanulóként szerzi. Ez azt jelenti, hogy az adójóváírásra jogosító összeghatár eléréséig  a diákmunkások bruttó bérével egyenlő a nettó bér.

Csakhogy az szja-törvény tavalyi megváltoztatásakor az adójóváírás  összegét havi 15 100 forintról 12 100 forintra csökkentették. Ez a 3000 forintos változás – valamint az adókulcs módosulása – a gyakorlatban azt jelenti, hogy nagyjából havi 10 000 forinttal csökkent az az összeghatár, ameddig a diákmunkások adómentesen juthattak a pénzükhöz.

Tavaly még bruttó havi 69 940 forintig nem kellett szjá-t fizetni, míg a mostani szabályok szerint csak bruttó 59 548 forintig van adójóváírás. Efölött szuperbruttósítani kell a bért, vagyis fel kell szorozni 1,27-tel, aminek a 16 százaléka az adó, ebből leveszik a bizonyos összeghatárig csökkenő mértékben még járó adójóváírást, a többit pedig levonják adóelőlegként.

Ezerben kevés, százalékban sok

A különbség összegszerűen nem sok: aki például 70 000 forintot – tehát az adójóváírást éppen meghaladó összeget – keresett decemberben és januárban is, az a tavalyi adószabályok szerint 13 forint adót fizetett, vagyis 69 987 forintot utaltak át a számlájára (aki készpénzben vette fel, az bukott még két forintot a kerekítés miatt). Most ugyanennyi bruttónak  2124 forint az adója, tehát 67 876 forintja így is megmarad a diákmunkásnak.

Az szja-szabályok változása nagyjából 3 százalékos bércsökkenést jelent, ami a tavalyi 4,9 százalékos inflációt is figyelembe véve a diákmunkások reálbérének csaknem 8 százalékos mérséklődését eredményezi. A nettó jellemzően a magasabb kereseteknél is csökken, de volt olyan diákszövetkezet, ahol azt mondták, egyes diákmunkások nettója magasabb lett, mint volt.

Az iskola- és diákszövetkezetek adatai szerint a nyári csúcsszezonban akár a százötvenezret is meghaladhatja a diákmunkások száma. Sokan közülük persze főleg alkalmi munkákat végeznek, a díjazásuk néhány tízezer forint, őket az adóváltozás nem érinti. Az első bérfizetési adatokból és a becslésekből azonban az következik, hogy nyáron több tízezer diákmunkásnak lesz adóköteles a tavaly még adómentes jövedelme.

A diákok harmada-negyede lehet érintett

Decemberben nagyjából a diákok tíz százalékának a jövedelméből kellett adóelőleget vonni, míg januárban már harminc százalék fölött volt ez az arány – mondták kérdésünkre az MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezetnél (MISZISZ). Náluk akadnak olyan diákok is, akik havi 240-250 ezer forintot keresnek – jellemzően diploma előtt álló mérnökhallgatók –, az ő nettójuk 4000-5000 forinttal lett kevesebb.

Nagyjából 1500-2000 dolgozik náluk havonta az évnek ebben az időszakában, nyáron ennek többszöröse, bizonyos munkákra akár a mostani tízszerese is lehet a kereslet – mondta Német Gábor, az EUDiákok szövetkezet koordinátora. A mostani bérfizetési adatok szerint a diákok negyedét érintette az adóváltozás.

Felkészültek

A nettó csökkenésére már tavaly felkészítették őket, "általános tájékoztatást is adtunk, de konkrét számítási példákat is írtunk, hogy milyen bruttónál milyen adószabályok vannak". Bár azt hitték, hogy amikor február elején, amikor az idei szabályok szerint utalnak, sok probléma lesz, ez nem így történt.

"Nálunk a legutóbbi kifizetéskor a diákok 71 százalékának a jövedelme nem érte el azt az 59 548 forintos határt, ameddig teljes egészében érvényesíthető az adójóváírás. Csak 7 százalékuk az, aki 59 548 és a korábbi adómentes határ, 69 940 forint között keresett, a többiek olyanok, akik béréből eddig is kellett adóelőleget vonni" – mondta Czimmer Csaba, a MÜISZ Diákmunka üzletágvezetője. Azok arányát, akik a korábbi adómentes határ fölött keresnek, és most rosszabbul jártak, nagyjából tíz százalékra becsülte.

"Mi nem vagyunk egy nagy iskolaszövetkezet, január-február elég gyenge szokott lenni, a munkák, amikkel foglalkozunk, jellemzően nyáron szoktak jelentkezni. Azok a diákok, akik nálunk dolgoztak, most nemigen haladták meg most ezt a jövedelemhatárt" – mondta a Con Work Iskolaszövetkezetnél Csillag Balázs.

Becsléseik szerint a főszezonban minden harmadik-negyedik diákmunkásuk bére kerülhet a most már adóköteles tartományba. Természetesen már beszéltünk velük erről, de volt, aki már tisztában volt ezzel. A többségüket viszont nem is érdekelte a dolog, az a fontos nekik, hogy mennyi pénzt kapnak a kezükbe, nem foglalkoznak azzal, mit a bruttó és mi a nettó.