További Magyar cikkek
"A kormány kitűzött egy 3,8 százalékos hiánycélt, azt mondtuk, ezt tűzzel-vassal el fogjuk érni. A központi költségvetés 3,3 százalékos lett, azzal számoltunk az előző évek alapján, hogy az önkormányzati rendszeré 0,4-0,5 százalék lesz. Valójában azonban az önkormányzati szektor hiánya 0,9 százalék volt, így az ország 2010-es GDP-arányos deficitje 4,2 százalék körül lesz" - mondta Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere egy csütörtöki fórumon. Ahogyan fogalmazott, ez azt jelenti, hogy "egy kis feketepontot begyűjtöttünk", mivel nem tudtuk teljesíteni a vállalásunkat.
A kormány részéről ez az első hivatalos megerősítése annak, hogy nem sikerült teljesíteni a tavaly GDP-arányos deficitcélt. Varga az Index kérdésére elmondta, hogy az uniós módszertannak megfelelő, úgynevezett eredményszemléletű hiányról van szó, ez lehet 4,2 százalék 3,8 százalék helyett.
Nemrég még lehírlapikacsázták
A múlt héten a Nemzetgazdasági Minisztérium még írásban cáfolta, hírlapi kacsának nevezte az Origónak azt az értesülését, miszerint az uniós módszertan szerinti deficit - amit e hó végén tesz közzé a KSH - jóval 4 százalék fölött lenne.
A hiány elszállása nem meglepetés, csak hivatalos megerősítés hiányzott eddig. Igaz, a nemzetgazdasági minisztérium már február közepén kiadott egy közleményt, miszerint „meglepő önkormányzati hiány” jött létre tavaly, a tervezettnél és a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycélhoz passzoló adatnál csaknem 60 milliárd forinttal – a GDP 0,2-0,3 százalékával – nagyobb, 248 milliárdos deficitet hozhattak össze a helyhatóságok. Ez erősen kérdésessé tette a néhány nappal korábbi, a 3,8-as hiány teljesülésére vonatkozó nyilatkozatokat. A jegybank szintén korábban megjelent statisztikája 4,4 százalék körüli GDP-arányos deficitet jelzett előre.
Tény az is: 2009-re csak 0,3 százalékos GDP-arányos hiányt hozott össze az önkormányzati szektor pénzforgalmi szemléletben (és így a várt 0,5 százalékosnál kisebb deficittel zárt), míg 2008-ban még 0,1 százalékos többletet mutatott. Azaz, a 2008-as plusz 12 milliárd forintról egy év alatt 97,5 milliárd mínuszba ment az egyenleg a tavalyi zárszámadási törvény adatai szerint.
Az önkormányzatok megugrott hiánya miatt jelentős változtatásokat tervez a kormány a szektor gazdálkodásában. Ennek része lesz, hogy az önkormányzatok csak beruházási hitelt vehetnek majd fel - ez szerepel a Széll Kálmán tervben -, és csak akkor, ha ezt egy központi intézmény jóváhagyja. "Véget kell vetni annak a világnak, hogy a helyi alkuk, mutyik döntsék el", hogy milyen célra vesznek fel hitelt az önkormányzatok. Sőt, a hitelt nem is ők veszik majd fel, hanem az Államadósság Kezelő Központ, mondván: az jobb feltételekkel tud pénzhez jutni.
A 3,8 miatt kellettek a különadók
Varga Mihály arról is beszélt, hogy az előző kormány által vállalt irreális deficitcél elérése miatt volt szükség tavaly a különadók bevezetésére. A miniszterelnökségi államtitkár szerint a kormány egyértelművé tette, hogy ezek átmeneti közterhek, amik 2013-ban megszűnnek. Ennek érzékeltetésére elmondta: megalakultak azok a bizottságok, amik a szakmai szektorokkal arról egyeztetnek, hogyan lehet ezeket az adókat 2013-tól kivezetni. "Addig meg kell csinálni azt a fordulatot, ami megteremti ezek kivezetésének a lehetőségét" - tette hozzá.
Ennek a fordulatnak az eszköze az államadósság csökkentésére koncentráló Széll Kálmán terv. "Rendkívül sok gondunk és bajunk abból fakad, hogy Magyarország veszélyes mértékig adósodott el" - mondta, hozzátéve: 2008 őszén még azt mondhattuk, hogy életveszélyesen, azóta azonban az ország már ismét a piacokról finanszírozza magát.
Bezzeg Ausztrália
A gazdasági kilábalás alapja a foglalkoztatás bővítése. "Chile, Ausztrália, Hollandia, Portugália, Svájc" - sorolta Varga Mihály azoknak az országoknak a listáján, amelyek az elmúlt években jelentősen tudták bővíteni a foglalkoztatásukat. "Vannak olyan kifogások: lehetetlen a Fidesz-kormány ígérete, hogy tíz év alatt egymillió új munkahely jön létre" - mondta a miniszterelnökségi államtitkár, aki szerint ezeknek az országoknak a példája mutatja, hogy lehet tenni a foglalkoztatás jelentős bővítéséért.
A kormány normális állapotokat szeretne a foglalkoztatásban, nem tartható ugyanis, hogy a hozzánk hasonló nagyságú országokban százezrekkel, a szintén tízmilliós Csehországban például 1,1 millióval többen dolgoznak, mint nálunk. Ennek érdekében tervezik a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjak megszüntetését, még ha ez konfliktusokkal is jár, "de ezeket a konfliktusokat vállalnia kell a kormánynak". Magyarországon arányaiban kétszer annyi leszázalékolt van, mint a térség hasonló országaiban, ez szintén nem tartható, mondta Varga.
Az egyes területeken tervezett változások részleteiről a fideszes politikus szinte semmit nem mondott, lényegében csak azt sorolta fel, hogy mi indokolja az átalakításokat. Beszélt a vasúti és a közúti közlekedés párhuzamosságairól és arról, hogy csak a vonaton utazók 14 százaléka vesz teljes árú jegyet, arról, hogy az ország 380 milliárdot költ gyógyszerárak támogatására, amit nem engedhet meg magának; ezt az összeget harmadával akarják lefaragni. A foglalkoztatás bővítésével kapcsolatban is csak a már ismert lózungokat emlegette: a feketegazdaság kifehérítése, adóegyszerűsítés, adócsökkentés.
Arról is beszélt Varga Mihály, Magyarország miért marad ki a versenyképességi paktumból. Azért, mert akkor feladnánk az egyetlen versenyelőnyünket, az adórendszert. "Persze, lehet azt mondani, hogy Magyarország különutas politikát folytat", de az adók miatt nekünk érdemesebb ezt választani, és "ha majd abban a kategóriában leszünk, mint Németország, Franciaország, akkor jöhet az adóharmonizáció".
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
