Nem tetszett Mellár a legfelsőbb kormányköröknek

Lejárt a megbízatása, ezért távozott a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója, Mellár Tamás az intézettől – tömören ez a döntés hivatalos indoklása. Információink szerint valójában ennél komolyabb és konkrétabb nézeteltérések vezettek a közgazdász távozásához.

Mellár az Indexnek csupán annyit mondott a történtekről, már a gazdaságkutató indulásakor abban állapodtak meg, hogy idén március végéig szól a megbízatása, a döntés tehát semmiképpen nem volt váratlan vagy hirtelen. Ugyanakkor - mondta Mellár - egyik fél részéről sem merült fel, hogy az együttműködést meghosszabbítsák.

Névtelenséget kérő forrásaink azonban több olyan nyilvánvaló feszültségről is beszámoltak, ami a szakember és a kormányközelinek tartott Századvég Gazdaságkutató közötti kenyértöréshez vezettek.

Fekete pontok

Mellár konzervatív, de autonóm gondolkodású ember, ez érződött a megszólalásaiban is, ami kormányzati körökben többször is visszatetszést keltett – fogalmazott Fidesz-közeli forrásunk. Szerinte a legbotrányosabb eset az volt, amikor a közgazdász kiállt Sólyom László volt államfő újraválasztása mellett, mint mondta, „ez a legfölsőbb kormányzati és pénzügyi körökben is kicsapta a biztosítékot”.

Háttérben nyilatkozó forrásunk szerint Mellár kormánykritikus megnyilvánulásai a Századvégen belül is nagyon hamar feszültségekhez vezettek.

Bár házon belül sem mondták ki nyíltan, de lehetett tudni, hogy a gazdaságkutató vezetői kellemetlen helyzetbe kerültek a közgazdász miatt. Forrásunk szerint tartottak attól, hogy az intézet állami megrendelésektől esik el Mellár különutas magatartása miatt, a kevesebb bevétel pedig az elemzői gárda szintjén csapódott volna le. Úgy tudjuk, a szakember távozásának egyik döntő oka az volt, hogy másokat miatta ne érjen anyagi veszteség.

A történtek egyik olvasata szerint Mellárra azért volt szükség a Századvégben, mert kellett egy felkészült, a szakmai körökben is elismert vezető, aki aláírásával hitelesíti az elkészült anyagokat.

Különvélemény

A tavalyi országgyűlési választások előtt alakult Századvég első tanulmányaiban a kormány előtt álló legsürgetőbb teendőket foglalata össze. Bár az akkor megfogalmazott javaslatok egy része megvalósult, vagy legalábbis a kormány prioritásként kezeli megvalósításukat (ilyen például az államadósságcsökkentés), ahogy teltek a hónapok, a kormány egyre több kritikát is kapott a gazdaságkutatótól.

Mellárék kritizálták a hirtelen bejelentett adócsökkentést, mint mondták, inkább csak adóátrendezésre lenne lehetőség (később ezt a kormány is belátta és különadókat vezetett be, a hiánycélt azonban ezzel együtt sem sikerült elérnie).

Mellár egy novemberi konferencián kifejtette, hogy az adócsökkentésnek komoly kockázatai vannak, elsősorban az, hogy a lépés nem élénkít, nem növeli a versenyképességet és a belső keresletet, mert a többletpénz a legmagasabb jövedelműeknél jelenik meg, amiből nem lesz fogyasztásnövekedés és gazdaságélénkítés sem. Ez az álláspont a kormány egyik alapvetésével megy szembe, a Matolcsy György nevével fémjelzett gazdaságpolitika szerint a növekedés egyik motorja az adócsökkentés.

Forradalmi hevület helyett dolgozni kellett volna

Mellár ugyanitt kifogásolta, hogy a kormány nem törődik kellőképpen a kiadáscsökkentéssel és a strukturális reformokat is halogatja. Azt is szóvá tette, hogy nyugdíjügyben túlságosan agresszív volt a kabinet. "Nem értem, miért volt szükség erre a forradalmi hevületre, amikor lett volna kellően hatékony, bár munkásabb megoldás: ki kellett volna dolgozni az állami nyugdíjpillér reformját" - mondta, megjegyezve: figyelmeztetni kell a kormányt, hogy rossz irányba indult el. "Nem igaz, hogy a cél szentesíti az eszközt, sőt a jó célokat is el tudják rontani a rossz eszközök. Az erő alkalmazása csak rövid távon jelenthet megoldást".

A szakember azzal sem értett egyet, hogy a kormány a nyugdíjállamosításból befolyó pénzből többszáz milliárd forintot folyó kiadásokra költ.

Tény ugyanakkor, hogy a Századvégtől érkező kritikus hangok nem csak Mellárhoz köthetőek. A gazdaságkutató elnöke, Heim Péter is megfogalmazott a kormányéval élesen szemben álló véleményt: egy februári nyilatkozatában a kamatemelés szükségessége mellett érvelt, miközben a kormány gazdaságélénkítő jellegű kamatcsökkentéseket látott volna szívesebben, és élesen bírálta az MNB-t.

Volt, amiben egyetértettek

A Századvégtől ugyanakkor nem csak kritikus megjegyzések jöttek: Mellár például kiállt az IMF kiutasítása és a bankadó bevezetése mellett, igaz, ezzel egy időben sürgette az egyensúlyjavító intézkedések mielőbbi bevezetését.

Mellár legutóbb a múlt héten kritizálta a kormányt, szerinte elhamarkodott volt, hogy kimaradunk az európai versenyképességi paktumból. Mint mondta, átmenetileg és rövid távon lehetnek előnyei a döntésnek, de hosszabb távon visszaüthet, ha "nem vagyunk benne a klubban", így esetleg kevesebb befolyásunk lehet arra, hogy milyen irányba menjen a szabályozás.

Kiszorulva

Bár a Századvég mögött a szakmai közvélemény előtt jobbközeliként ismert személyek állnak, úgy tudjuk (és a nyilvánvaló látszat is az), hogy részben a fenti különvélemények miatt az intézet kiszorult a kormányzati háttérmunkából. A napokban elnyerték ugyanakkor a Fidesz frakció 24 millió forintos megbízását gazdaságpolitikai elemzések készítésére.

Pedig a választások előtt komoly ambíciókkal kezdett neki a gazdaságkutató felépítésének a többségi tulajdonos Heim és a kisebbségi tulajdonos Giró-Szász András, a Századvég Alapítvány alapítvány ügyvezető igazgatója.

Heim az Indexnek közel egy éve, tavaly áprilisban, az indulás hónapjaiban úgy nyilatkozott: „fiatalokkal, olyan elemzőkkel akarunk dolgozni, akik bizonyítottak, és nem azt fogják mondani, amit a politikusok hallani akarnak, ha világosan látszik, hogy a valóság egészen másként alakul. Most öt évre előre gondolkodunk, ezalatt meghatározó piaci szereplővé szeretnénk válni, a legnagyobb gazdaságkutató vagy tanácsadó cégcsoportot szeretnénk működtetni.”

Forrásaink szerint az intézettől maga Heim is eltávolodott, az operatív irányításban nem vesz részt, általában külföldi üzleti érdekeltségeire hivatkozva menti ki magát.