Itt vannak Matolcsy hidrafejei
További Magyar cikkek
Felkerült az NGM honlapjára a kormány 500 milliárdos bürokráciacsökkentő programjának tervezete. A dokumentum szerint a vállalatvezetők számára egy évben átlagosan 65 órát jelent a különböző adminisztratív feladatok ellátása, ezt a vállalkozók nagyobb problémának tartják, mint a magas adórátákat. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán bürokráciacsökkentő csomagot jelentett be, mint fogalmazott, ezzel "elkezdik levágni a hidra fejeit."
Milliárdok mindenhol
A hidra
A görög mitológiában a lernéi hidra egy ősi, kígyóra emlékeztető víziszörnyeteg, számtalan fejjel – írásokban több fej jelenik meg, mint amennyit az amfórafestők ábrázolni tudtak – és mérgező lehelettel. A lernéi hidrával Héraklész végzett tizenkét próbája másodikjaként. Búvóhelye Lerné mocsarában volt az Argolidban, s a víz alatt egy átjáró vezetett az alvilágba, amit a hidra őrzött. (forrás és további részletek: Wikipedia)A kormány tervei szerint 2012-től egyszerűsödnek az átutalások, az adófolyószámlákat a felére csökkentenék, most a Magyar Államkincstár a NAV adóztatási tevékenységéhez kapcsolódóan 140 külön számlát vezet. Egyes adónemek esetében külön-külön számlára kell utalni az adót, a késedelmi pótlékot és a bírságot. "Ilyen bonyolult rendszer figyelemmel kísérése a vállalkozásoktól nem várható el" - véli a kormány. A rendszer egyszerűsítésétől 8 milliárd forint megtakarítást várnak.
Az adóbevallások gyakoriságát is csökkentenék, hat adónemet (a szakképzési hozzájárulás, az innovációs járulék, a rehabilitációs hozzájárulás, a játékadó, az agrártermelési költség, valamint a cégautó adó) éves fizetési kötelezettséggé alakítanának. A terv kidolgozói szerint ez a költségvetés és az egyes alapok szempontjából is biztosabb bevételt tesz lehetővé már az év első felében.
A hatósági adatbázisok egymáshoz igazításából 16 milliárdot spórolnának meg, a foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentéséből 45,7 milliárdos megtakarítás keletkezne. Az üzemi tanácsok átalakításából 80-100 millió forintot várnak.
Megszüntetnék a NAV és a TB szervek adatigénye közötti átfedéseket, az egészségbiztosítási ellátásokhoz szükséges adatokat 2012-től a NAV szolgáltatná a munkáltatók által a munkabér juttatásokkal összefüggő adókról, járulékokról megküldött bevallások alapján. A kötelező könyvvizsgálati értékhatárt 100 millió forintról 200 millió forintra emelnék, ez számításaik szerint 17 ezer vállalkozást mentesítene a kötelezettség alól, 2014-re az értékhatárt 300 millió forintra emelnék.
Kevésbé lenne "irritáló" a hatósági bírságolás. Ez a dokumentum magyarázata szerint azt jelenti, hogy átláthatóvá válik a szabályozás, egyértelművé válik hogy melyik vállalkozásra pontosan milyen előírások vonatkoznak, mi a megsértésüknek a jogkövetkezménye. 2012-től a jelenlegi 23 adat helyett egyetlen adattal bejelenthető lenne a munkavállaló.
A jogkövető magatartás megkönnyítésével, a vállalkozások tevékenységének kifehéredésétől a GDP 0,1-0,2 százalékos többletnövekedését várja a kormány 4-5 éves távon. Szerintük olyan intézkedésekre van szükség, amelyek összességében nem csökkentik a költségvetési befizetéseket.
Hogy a kormány melyik intézkedéstől pontosan mennyi megtakarítást vár, azt az alábbi táblázat foglalja össze:
Javaslat Intézkedés | Számszerű | becsült hatás | Megjegyzés |
Átutalások egyszerűsítése, adószámlák számának csökkentése | Egy utalással több adó- és járulékfizetési kötelezettség teljesíthetővé tétele. | 8 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés | Biztosítsunk lehetőséget az ügyfelek számára az ügyintézéshez kötődő fizetési kötelezettség egy összegben, egy tranzakcióval történő megfizetésére abban az esetben is, ha több számlára kell teljesíteni a befizetést – például egy utalással lehessen fizetni ÁFA-t és termékdíjat. |
Adófolyószámlák számának 50%-al történő csökkentése | 0,5 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés | A Magyar Államkincstár a NAV adóztatási tevékenységéhez kapcsolódóan mintegy 140 külön számlát vezet. Egyes adónemek esetében külön-külön számlára kell utalni az adót, a késedelmi pótlékot és a bírságot – ilyen bonyolult rendszer figyelemmel kísérése a vállalkozásoktól nem várható el. Bár a előző javaslat alapján egy utalással lehetne az összegeket elutalni, de az adózóknak továbbra is mellékelniük kell azt az analitikát, amely a számlaszámokat tartalmazza, amelyre az utalást szánja. Ezért a számlaszámok csökkentése továbbra is kiemelt feladat. | |
Adóbevallások gyakoriságának csökkentése | 6 adónem (a szakképzési hozzájárulás, az innovációs járulék, a rehabilitációs hozzájárulás, a játékadó, az agrártermelési költség, valamint a cégautó adó) éves fizetési kötelezettséggé alakítása, ahol a bázisév az előző év, a fizetési kötelezettség pedig február 25. | szakképzési hozzájárulás: 2,5 milliárd forint, rehabilitációs hozzájárulás 0,5 milliárd, innovációs járulék 0,4 milliárd, cégautóadó 3,3 milliárd, vállalkozói ráfordítás csökkenés. (a többi nem becsülhetően alacsony) | Költségvetés és az egyes alapok szempontjából is biztosabb bevételt tesz lehetővé már az év első felében. Az intézkedés a költségvetés bevételi oldalának sérelme nélkül, az elkülönített állami pénzalapok likviditásának biztosítása mellett hajtandó végre. |
Könyvvizsgálói kötelezettség | A kötelező könyvvizsgálati értékhatár 100 millió forintról 200 millió forintra történő emelése több mint 17.000 vállalkozás mentesítene a kötelezettség alól 2012-2013-as években. 300 millió forintos értékhatár kitűzése 2014-től. | 5,6 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés | 17.000 vállalkozás mentesülne évente 350-400.000 Ft. könyvvizsgálati díjtól. 2014 után az értékhatár 300 millió forintra emelhető, így az intézkedés adminisztratív tehercsökkentés hatása 7,5 mrd Ft-ra nő, és a kötelezettek száma további 7.000-el csökkenne. |
A NAV és a TB szervek adatigénye közötti átfedések megszüntetése | Ki kell alakítani a NAV és OEP együttműködési kereteit, annak érdekében, hogy az egészségbiztosítási ellátásokhoz szükséges adatokat az NAV szolgáltassa munkáltatók által a munkabér juttatásokkal összefüggő adókról, járulékokról megküldött bevallások (ún.08-as) alapján. Az ellátások megállapításához szükséges időközöket hozzá kell igazítani a bevallások feldolgozásához. | 15,2 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés | Az egészségbiztosítási ellátásokhoz szükséges adatokat a vállalkozások helyett a NAV szolgáltathatná a havi járulékbevallások alapján. Ennek megvalósulásával feleslegessé válnak azok a járulékos adatlapok, melyek az egészségbiztosítási ellátás igénybevételekor (pl.: táppénz, GYED, TGYÁS stb.) kitöltendőek. |
Gazdasági, társadalmi, kormányzati döntéshozatalt támogató kötelező adatszolgáltatások, nyilvántartások vezetése | A közigazgatás adatigényeiről szóló áttekintés elkészítése, párhuzamos adattartalom teljes kiszűrése - az adattartalomban bekövetkező változásokat csak egy nyilvántartást vezető szervhez kelljen bejelenteni. | 16 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés | Jelenleg a hatósági adatbázisok egymáshoz nem, vagy csak rendezetlenül igazodnak, jelentős átfedésekkel - a hatóságok együttműködése a kötelező adatszolgáltatás információin alapulva valósulhatna meg. |
A statisztikai adatgyűjtések elektronizálása, az egyes adatigények közötti átfedések csökkentése - az adatok hasznosulása, a vállalkozói illetve kormányzati költségek, valamint az indokolt adatigények kielégíthetőségének figyelembevételével. | 0,5 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés | Csökkenne a vállalkozásokat érintő adatszolgáltatások idő és költségráfordítása, megszűnne az indokolatlan párhuzamosság, javulna a hatékonyság. | |
Hatósági bírságolás a vállalkozások számára követhető, betartható és kevésbé irritáló gyakorlatának kidolgozása | A hatósági eljárásrend javítása érdekében felülvizsgálatra kerül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény a hatóságok ellenőrzésinek összehangolásának lehetőség szerinti biztosítása, az ellenőrzési terv készítésére vonatkozó kötelezettség előírása és a bírságolási keretszabályok meghatározása érdekében. | 4 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés | A vállalkozások számára átláthatóvá válik a szabályozás, azzal, hogy
A jogkövető magatartás megkönnyítésével, a vállalkozások tevékenységének kifehéredésével várhatóan a GDP 0,1-0,2%-többletnövekedése prognosztizálható 4-5 éves távon. |
Áttekintés készítése a hatósági határozatok nyilvánossá tételének lehetőségeiről és kereteiről | |||
A bírságolási rendszer anyagi jogi szabályozásának felülvizsgálata annak érdekében, hogy a vállalkozásokat csak a jogsértés súlyával arányosan büntethessék meg a hatóságok, és lehetőség szerint a vállalkozás méretét is vegyék figyelembe a bírság összegének meghatározása során. | |||
Jobb és hatékonyabb hozzáférés biztosítása a számon kérhető jogszabályokhoz | Biztosítani kell a minden vállalkozás számára kötelező általános előírások, valamint az egyes tevékenységekre jellemző speciális kötelezettségek áttekinthetőségét és elektronikus úton történő kereshetőségét. | 3 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés | |
Foglalkoztatás állam felé történő adminisztrációjának csökkentése | A jelenlegi 23 adat helyett egyetlen adattal (pl. az adószámmal) bejelenthető legyen a munkavállaló. | 5 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés | Az összes egyedi és változatos azonosítót kizárná az ügyfél és a hatóság közötti adatforgalomból – jelentősen megkönnyítve a hatóságok és hivatalok belső munkáját is. Ez az intézkedés igényli egy közös állami adatbázis létrehozását. |
A munkabérről és az azzal összefüggésben kifizetett közterhekről és járulékokról szóló kimutatás kinyomtatásának opcionálissá tétele azzal, hogy a munkavállaló kérésére ki kell adni továbbra is (havonta, vagy ad-hoc), és amelyet a munkáltató nem tagadhat meg. | 19,2 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés | Egy jelenleg formális, a munkavállalók számára valódi biztosítékot nem jelentő adatszolgáltatás megszüntetése. Az egyéni járulékszámlák kialakításával mindenki egyébként is nyomon tudja követni majd, hogy a munkáltató bejelentette –e, és befizette –e utána az adóelőleget és a járulékokat. | |
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavállalók munkabérével összefüggő juttatásaival és munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos dokumentáció egyszerűsítése | 3,4 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés | Az egyszerűsített foglalkoztatás sajátossága, hogy a munkavállalót akár rövid időn belül újra alkalmazza a munkáktató, a beléptetés és kiléptetés szinte mindennapos adminisztratív teendők – az intézkedéssel a vállalkozások által készítendő a munkabér juttatásokkal összefüggő adókról, járulékokról megküldött bevallások (ún.08-as) havi kitöltése válna egyszerűbbé, valamint a munkaviszony megszüntetésekor kiadandó dokumentumokat ésszerű határidővel – akár hosszabb, havonkénti időszakban – kellene csak kiadni. | |
A munkavállalók érdekképviseleti lehetőségét biztosító szabályozás ésszerűsítése - üzemi tanácsok alakításának opcionálissá tétele, az üzemi tanács alakítására vonatkozó kötelezettség megszüntetése, a szakszervezetek és az üzemi tanácsok tevékenysége közötti átfedések megszüntetése. | kb. 80-100 millió forint vállalkozói ráfordítás csökkenés | Már 15 fős munkavállalói létszám fölött kötelező az üzemi tanács megválasztása kötelező. Ezzel a munkavállaló valós védelmét ellátni nem tudó, vállalatvezető idejét rabló intézkedést szüntetnénk meg. | |
Mikro- és kisvállalkozás a lehető legkönnyebb módon vehessen fel és bocsáthasson el munkavállalót. | 16 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés | A lehető legegyszerűbb felvételi eljárás mellett a jelenleg taxatív felmondási indokok bővítésével a jövőben nem kell valamilyen „negatív” tartalmú értékítéletet szülő nyilatkozatot kiállítania a munkáltatónak, amely vagy a munkavállaló képességire vagy a munkáltató gazdasági működésének eredményességére kell, hogy vonatkozzon. A felmondási indokok alátámasztása a vállalkozásoktól komoly és mindkét félre nézve méltánytalan erőfeszítéséket igényel, amelynek társadalmi hasznossága kétséges – a jogellenes munkaviszony-megszüntetés anyagi következményei nagyrészt attól függnek, hogy a tárgybani per mennyi ideig tart. | |
Munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó keretek meghatározása a munkavállaló irányában. | 2 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés | Így a munkáltató mentesülne ésszerűtlen és irracionális esetekben a kárfelelősség alól - amelyek a munkavégzéssel csak áttételesen kapcsolatosak. | |
Felesleges, adminisztrációs teher nélkül, napi és heti munkaidőkeret kösse a vállalkozót: a megrendelésállomány változása okán ne kelljen rendkívüli munkavégzést elrendelniük, ha a mindenféle pihenőidőt más időpontban egyébként ki tudják adni. | irritáció csökkentő intézkedés | A munkaidő beosztás szabályai jelenleg igen bonyolultak, főként egy hektikus munkavégzést igénylő kisvállalkozásnál. A foglalkoztatást jelentősen javítaná, ha a mikro- és kisvállalkozásoknál a munkavállalót csak a heti 48 / 60 órás, napi 12 órás munkaidőkeret kötné, amelynek felhasználásáról a két fél szabadon egyezik meg – éves munkaidő keret mellett. | |
Munkajogviszonnyal kapcsolatos munkavállalói jogok felülvizsgálata különösen a kkv-k esetében (éjszakai, hétvégi bérpótlék csökkentése illetve megszüntetése, végkielégítések és a felmondási idő csökkentése, folyamatos üzemű vállalkozásoknál az 5,5 munkanapos munkahét lehetővé tétele). | 0,5%-os legális foglalkoztatás javulás 50 ezer új, legális munkahely |
Végkielégítések csökkentése: a környező országokkal összevetve különösen a 10 év feletti munkaviszonnyal rendelkezők elbocsátása költséges: HUN – 21,7 hét, ROM – 13 hét, CZ – 13 hét, SK – 13 hét. Fizetett szabadságok csökkentése: a közvetlen versenytárs országokban életkortól függetlenül 20-25 munkanap, nálunk életkortól függően 20-30 munkanap. Éjszakai bérpótlék: 15-40% (CZ – 10%, SK – 20%, AT – 17%) Túlóra pótlék:50% (CZ – 10%, SL – 25%, SLO – 30%) | |
Tevékenység vagy munkakör gyakorlásához szükséges képesítési követelmények teljes áttekintése és minimalizálása. | 1%-os legális foglalkoztatás javulás 100 ezer új, legális munkahely |
Szakképzetlen munkaerő sok munkakörökben - a magas kötelező minimálbér miatt - gazdaságosan nem foglalkoztatható (vagyis még a saját bérköltséget sem termeli ki). Ugyanakkor rendkívül sok területen állami követelmény, előírás OKJ-s képesítés (ezáltal lehetővé válik, hogy ne a "garantált bérminimum"-ot fizessék ki és olcsóbbá váljon alkalmazni) olyan munkakörökre is, ahova akár nyolc általánossal rendelkező ember betanítható lenne a vállalkozók által. | |
Összesen (minden intézkedés esetén a maximális egyszerűsítési tartalom mellett): | 105,2 milliárd forint vállalkozói ráfordítás csökkenés | Pótlólagos munkahelyteremtés hatásait nem becsülve. |
Nem új gondolat
A bürokratikus terhek csökkentésének terve Magyarországon közel húsz éve van napirenden, eddig alig volt olyan kormányprogram, amelyikben ne szerepelt volna. A Fidesz már a 89-es gazdaságpolitikai programtervezetében is „a bürokratikus koordináció gyengülését, az adminisztráció visszaszorítását” szorgalmazta, az MDF egyenesen harcot hirdetett a „bürokratikus megkötöttségek” ellen.
A harc azóta is folyamatos, már az első Fidesz-kormány tervei között is szerepelt, 2002-ben a szocialista kormány pedig azt ígérte: „új lendületet ad a felesleges szabályok, a bürokrácia visszaszorításának, megrostálja az alacsony szintű jogszabályi rendelkezéseket, megakadályozza a túlszabályozást.”
A bürokrácia csökkentésének kérdését jóformán minden Magyarország versenyképességével kapcsolatos konferencián csontig rágták, nem volt olyan valamire való közszerepelő az elmúlt húsz évben, aki a magas adminisztrációs terheket ne említette volna az ország leégetőbb problémái között. De hiába az egyablakos ügyintézés, az egyszerűsített vállalkozói adó, a Draskovics-féle bürostop.hu és a többi hangzatos kormányintézkedés, az utóbbi tíz évben csak tovább nőttek az adminisztráció terhei, Magyarország a világgazdasági fórum versenyképességi listáján 19 helyet zuhant.
Játék a számokkal
„A hazai vállalkozásoknak kétszer annyit kell adminisztratív terhekre fordítaniuk, mint nyugat-európai versenytársaiknak” - mondta Bajnai Gordon még 2009-ben, a helyzet pedig azóta sokat romolhatott, Matolcsy György szerdán az unió bürokratikus terheinek már háromszorosáról beszélt, szerinte 3000 milliárd forint teher hárul a vállalkozásokra. Hogy ez a szám pontosan hogyan jött ki, arról részleteket nem árult el a minisztérium, és az elérhető dokumentumból sem derül ki. A GKI egy korábbi számításai szerint ez az összeg 2008-ban a GDP 6,8 százalékát tette ki, azaz 1600 milliárd forintot.
Az adminisztrációs terhek csökkentése Orbán Viktor nyári 29 pontjának egyik fő szervező eleme volt. Később rendszerint Cséfalvay Zoltán nyilatkozott a témában, az NGM stratégiai államtitkára egy novemberi interjúban már említést tett a készülődő csomagról, igaz, akkor még 80, majd egy későbbi 150 milliárdos mértékről beszélt. Szerinte az adminisztrációs költségek leépítésének igazán fáradságos része egyenként kigyomlálni a sok-sok előírásból, hogy mi az, amire nincs szükség, és mi az, ami mégis szükséges.
Már csak meg kell csinálni
Az igazi nehézséget azonban mégsem a tervezés, hanem a megvalósítás okozza. A karcsúsításnak a könyvvizsgálóktól a szakhatóságokig sok ellenérdekeltje van, az a pénz, amit a vállalkozásoknál most megspórolnának részben eddig náluk landolt, ők kétségkívül megpróbálják majd gyengíteni a kormányzati szándékot.
Draskovics Tibor a bürokrácia csökkentését 2007-ben zászlajára tűző, egykori tárca nélküli miniszter az Indexnek elmondta: semmi meglepő nincs abban, hogy a rendszerváltás után húsz évvel is a bürokráciacsökkentés napirenden van. Szerinte 20 év múlva is napirenden lesz, egyszerűen azért, mert a világ, a techonológiák folyamatosan változnak, ezért állandó igény van és lesz bizonyos szabályozók kiiktatására és új szabályozók bevezetésére.
Draskovics szerint a Gyurcsány-kormány is ért el sikereket a bürokráciacsökkentés terén, példaként mondta a 60 perces cégbejegyzés bevezetését és a szakhatósági engedélyezési eljárások csökkentését, a Közigazgatási eljárási törvény (KET) modernizációját és a digitális anyakönyvről szóló törvény elfogadását is. Önkritikusan megjegyezte, az eredményekkel távolról sem elégedett, a nagyobb lépéseket sem a politikai környezet sem a gazdasági világválság kitörése nem tette lehetővé.
Szerinte most a kormány igyekezete dicséretes, de a sikerhez elengedhetetlen, hogy az érintettek jogi, közigazgatási és informatikai téren együttműködjenek, illetve, hogy az irányítás egy kézben legyen. „Ahogy látom, a kormányzati szerkezet miatt most sincs erre túl nagy esély” – fogalmazott.