Adósságukba fulladnak az önkormányzatok

Év végére besűrűsödhetnek az önkormányzati csődök, derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC) elemzéséből. Ekkor kell elkezdeni a 2007-ben felpörgő, átlagosan közel négyéves törlesztési moratóriummal kibocsátott kötvényállomány visszafizetését. Az érintett települések durván egyhavi kiadásuknak megfelelő összeget kell visszafizessenek, együttesen mintegy 110 milliárd forintot.

A többség csak újabb eladósodásból tudná a kiadást fedezni, miközben egyáltalán nem biztos, hogy találnak finanszírozót a dologhoz. Az idei költségvetési törvény önkormányzati fejezete 370 milliárdos nettó külső forrásbevonással lett tervezve, ami a tavalyi 60 milliárdos új hitel- és kötvényállomány hatszorosa. A szektor zavartalan működéséhez tehát ennyivel több hitelt kellene felvenni, mint egy évvel ezelőtt.

Ha az önkormányzatok nem tudnak ennyi pénzt szerezni (a működési célú eladósodást ráadásul az új alaptörvény megtiltaná), akkor csak drasztikus kiadáscsökkentésekkel vagy állami segítséggel menekülhetnek a csődtől, vagy így se. Ez utóbbi verzióra utal, hogy a Belügyminisztériumban is a csődök elszaporodására számítanak.

Adóssághegy

Ha a nagytotált nézzük, a helyzet még rosszabb. A PwC becslése szerint a helyhatóságok 2009-es adósságállománya a szektor összes bevételének (3284 milliárd forint) 39,7 százalékára nőtt a 2005-ös 22 százalékról, ami öt év alatt majdnem duplázódást jelent.

Az önkormányzatok összesített adósságállománya tavaly év végére 1462 milliárd forintra rúgott. Az adósság összetétele is igen érdekes: a hitelállomány a 2005-ös 413 milliárdos szintről 639 milliárdra nőtt öt év alatt, a kötvényállomány ugyanebben az időszakban 4,4 milliárdról 610,6 milliárd forintra ugrott, ez elképesztő, 140-szeres növekedést jelent.

A háztartások nyomdokán

Az eladósodáshoz több tényező is hozzájárult. A kötvényállomány közel 90 százalékát devizában, tehát euróban és svájci frankban bocsátották ki, miközben a teleülések bevételei forintban keletkeznek. Ezzel gyakorlatilag a háztartásokhoz hasonló kockázatokat vállaltak, vesztükre, hiszen a kamat és főként az árfolyamveszteségekkel nem kalkuláltak. (Beszédes, hogy a tavalyi 60 milliárdos új forrásbevonást 110 milliárd forintnyi árfolyam- és kamatváltozásból származó veszteség fejelte meg.)

Az eladósodásban az önkormányzatok megszorítása is játszott. A központi költségvetés megszorításai miatt  csökkentek a központi költségvetésből érklező önkormányzati bevételek, miközben a feladatkörök sokasodtak, ráadásul a fejlesztésekhez szükséges EU pályázatokhoz az önerőt is maguknak kellett biztosítsák.

Dominó

A PwC szakértői szerint, ha a kormány a helyhatóságoknál hagyja az adósságállomány kezelését, akkor az ilyen hitelek kockázati megítélése megugrik, ez drágább törlesztésekhez, elapadó hitelforrásokhoz és sokasodó csődökhöz vezethet. (Egy hasonló megoldás Bulgáriában bő kéttucatnyi települést juttatott csődbe.)