Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Ősztől drágább minden, ami jó
További Magyar cikkek
Az energiaitalok, levesporok, chipsek árát jócskán megdobja majd az egészségkárosító élelmiszerekre kivetni tervezett népegészségügyi termékadó. Az adót a nyilvánosságra került törvénytervezet szerint szeptember elsejétől kell majd fizetni, és januártól egyes tételei már emelkedni fognak. A kávé nem egészségkárosító a törvény szerint, amely alapján jövőre 15 milliárdos bevétele lehet a költségvetésnek.
Az üdítőitalok literenkénti árát szeptembertől 10 forinttal, jövő januártól 15 forinttal, az energiaitalokét 300 forinttal emeli a korábban hamburgeradónak, most chipsadónak nevezett termékadó. A nyilvánosságra került törvénytervezet szerint a csomagolt édességek kilójának szeptembertől 200 forint, januártól 250 forint lesz az adója, a jégkrémek kilónkénti árát 100 forinttal drágítja az új adó. Legnagyobb mértékben a sós snackek és az étkezési porok árát emeli a sarc, előbbiek adótartama kilónként 400 forint, utóbbiaké kilónként 500 forint lesz.
A kormányszóvivő szerint még nem végleges a lista
Döntött a kormány a termékadóról, jelentette be Nagy Anna a kabinet ülése után. Megerősítette, hogy az új adót szeptember 1-jétől adót kell fizetni azon élelmiszerek után, amelyeknek a fogyasztása egészségtelen, így a magas cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalmú ételek, italok után. Példaként az energiaitalokat, a chipseket, az előregyártott és -csomagolt süteményeket, a sós snackeket, valamint a leves- és mártásporokat említette, ám azt mondta: a lista még nem végleges. (MTI)
A törvénytervezet általános indokolása szerint "célszerű, ha az új bevételi forrás olyan termékadóból ered, mely azoknak a termékeknek a forgalmazását terheli, melyek fogyasztása bizonyítottan egészségügyi kockázatot hordoz". Ennek ellenére a törvény tervezett szövegének van néhány különleges eleme. Így, miközben a 100 milliliterenként legalább 20 milligramm koffeint tartalmazó energiaitalok adókötelesek lesznek, a szintén koffeintartalmú kávék nem. Nem rendelkezik a a koffeintablettákról sem.
Különösnek tűnik, hogy csak a csomagolt élelmiszereket adóztatná a jogalkotó, ahogyan az is, hogy miközben a törvény előkészítője szerint "egészség-kockázati tényezőt jelent a termékek jelentős cukor-, illetve sótartalma, továbbá bizonyos magas cukortartalmú termékek koffeintartalma", magát a cukrot és sót nem sújtaná a termékadó. A törvény szerint drágulni fog a lekvár, számos cukrászati termék alapanyaga, a must, az ízesített ásványvíz, valamint a valamennyi olyan előrecsomagolt élelmiszer, ami levesek, mártások, ételalapok készítésére szolgál.
A törvény az előkészítők tervei szerint idén szeptemberben lépne hatályba, ám egyes adótételek, mint írtuk, már jövő januártól változnának. A hazai termékek adóját a gyártónak, a külföldi termékekét az importőrnek kellene megfizetnie, az itthon külföldi piacra gyártott termékek adómentesek lennének.
Az új adó egyes termékek árait eltérően befolyásolja. A Nielsen tavalyi felmérése szerint az energiaitalok átlagos literenkénti ára 500 forint, így ott egy 300 forintos adó 60 százalékos áremelkedéssel jár. Az üdítőknél jóval kisebb drágulást jelenthet: a literenkénti 10-15 forint az átlagárnak 6-9 százaléka, de a kisebb kiszerelésű, így fajlagosan drágább üdítők árában ennél is kevésbé jelenik meg. A chipsek árát, bár itt jelentős szórások vannak, 8-15 százalékkal növelheti az új adó.
A becslések szerint az államnak idén 5 milliárd forintnyi bevétele lehet az új adóból, míg jövőre, amikor már egész évben fizetni kell azt, 14-15 milliárdos bevétellel lehet számolni. Ez nem tűnik soknak annak fényében, hogy felmérések szerint ennek az összegnek legalább kétszeresét költjük el hálapénzre, és csak a gyógyszerkassza költségvetése meghaladja a 300 milliárd forintot.
A bevétel ráadásul ennél is kisebb lehet, ha az adónem a fogyasztás visszaesését hozza, márpedig az ügyben érintett szervezetek – érthető módon – szinte egyöntetűen ezt, valamint a feketegazdaság terjedését és a határmenti településeken a magánimport bővülését valószínűsítik. A szakmai szervezetek figyelmeztetnek arra, hogy a magyar élelmiszerek régiós összehasonlításban már így is a legdrágábbak közé tartoznak. A piaci szereplők szerint az adó bevezetése nyomán a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban akár munkahelyek ezrei szűnhetnek meg.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség emlékeztet arra, hogy az élelmiszer-fogyasztás az elmúlt években egyébként is folyamatosan csökkent, míg az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének közleménye azt hangsúlyozta, hogy az új adó inflációs nyomást gerjesztene.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
