Szilárda
-2 °C
7 °C

Csak látszat a magyar csoda

2011.07.12. 13:07 Módosítva: 2011-07-12 16:02:57
Kedvező kicsengésű értékelést írt a Financial Times a magyarországi államháztartási konszolidáció adósságpiaci fogadtatásáról. Ugyanakkor a Bank of America Merrill Lynch londoni elemzői szintén kedden erős kritikákat fogalmaztak meg a magyar gazdaságpolitikáról.

A londoni gazdasági napilap internetes kiadásának felzárkózó piaci blogrovatában Kester Eddy tudósító kiemelte, hogy – miután Magyarország az előző években Közép-Európa "rosszgyereke" volt – a magyar adósságpiac figyelemreméltó hat hónapon van túl: a külföldi befektetők, észlelve a kormány elkötelezettségét a kiadáscsökkentés és az adósság megfékezése mellett, öntötték a pénzt a helyi kötvényekbe, amelyekből most már rekordmennyiséget, 3600 milliárd forintnyit tartanak, ami a teljes állománynak több mint a harmada.

A Financial Times idézi Horváth Istvánt, az UniCredit Bank budapesti makroelemzőjét, aki mindezt "kiemelkedő teljesítménynek" nevezi. Az írás szerint a korábbi befektetői aggodalmakkal összevetve most már tényleges megbékélésről lehet beszélni Orbán Viktor, az "energikus", Magyarországot első helyre helyező miniszterelnök és a piac között, írja az MTI.

Egy óvatos kritika

A szerző azonban felteszi a kérdést, hogy ez tartós maradhat-e. Megfigyelők szerint eddig minden nagyszerű, ám a leglátványosabb gyakorlati mozzanat - a kötelező magánnyugdíj-alapok államosítása, annak érdekében, hogy az államadósság-ráta a hazai össztermék 80 százalékánál valamivel magasabb szintről 76-77 százalékra csökkenjen - egyszeri intézkedés, és ezzel (a kormány) csak "levegővételnyi mozgásteret" vásárolt magának. Alapvetőbb jelentőségű a "hazafias ruházatba öltöztetett" Széll Kálmán Terv, amely a kormányzati kiadások csökkentésére és a gazdasági növekedés gyorsítására helyezi a hangsúlyt.

A célok "csodálatra méltók", ám Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank budapesti makroelemzője szerint egyben "nagyon ambíciózusak" is. A Raiffeisen szakértője az idei gazdasági növekedést a 3,1 százalékos "konzervatív" kormányzati becsléssel szemben 2,5 százalékra teszi, jóllehet a jövő évi növekedésre adott 3 százalékos előrejelzése már megfelel a kormány alacsonyabb forgatókönyvének - áll a Financial Times blogrovatának írásában.

A szerző szerint a kormány - azon igyekezetében, hogy visszaszorítsa a gyakran kétes egészségügyi okokra alapuló, illetve a rendőrök,  a büntetésvégrehajtási dolgozók és a tűzoltók esetében eddig szokásosnak számító korai nyugdíjazásokat - "felzaklatott több, korábban engedelmes szakszervezetet is". Jóllehet a kormány eltökéltsége a jelek szerint nem ingott meg, a lezajlott tiltakozó megmozdulások azonban "óhatatlanul" aggodalmakat vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a terveket esetleg "felvizezik" - áll a Financial Times írásában.

A befektetők mindazonáltal a jelek szerint egyelőre bíznak abban, hogy a kormány jórészt teljesíti ígéreteit, és - ahogy Horváth István kiemeli - a hangulatot az is erősítette, hogy a Fitch Ratings hitelminősítő negatívról stabilra változtatta a magyar adósosztályzatok kilátását, Kína pedig magyar adósságpapírok vásárlására tett ígéretet a múlt hónapban - írta a Financial Times blogbejegyzésének szerzője.

És egy kemény kritika

Kritikusabb hangot ütöttek meg szintén kedden közzétett írásukban a Bank of America Merrill Lynch londoni elemzői. Szerintük az államadósság-csökkentő terv sokkal kisebb lesz a korábban feltételezettnél. Ezzel Magyarország sérülékeny marad a külső eseményekre és nem tudja majd biztonsággal a befektetési kategóriában tartani hitelminősítését, írja a Portfolio.hu.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által alkalmazott szokatlan, nem ortodox gazdaságpolitikai intézkedések már most kezdenek visszaütni, írja az elemzés. Azzal, hogy történelmi csúcson van a forintalapú magyar állampapír-piacon a külföldi befektetők aránya, a görög válság eszkalálódása erőteljes forinteséshez vezethet.

A Merrill közgazdásza felidézi: "a kormány által áprilisban felvázolt adósságráta-pályát teljesíthetőnek tartottuk szigorú kiadási kontroll és a növekedés fennmaradását feltételezve". Azóta azonban a költségvetési kiadások nem voltak összhangban a gyenge bevételi oldallal. A fogyasztás szenved, a beruházások bővülését pedig több tényező (az üzleti környezet bizonytalansága, az új alkotmány elfogadása, a válságadók sorsa és a ppp-ügyek felülvizsgálata) hátráltatja - mutat rá az elemző, akinek számításaiból arra lehet következtetni, hogy kétségbe vonja a kormány államadósságra vonatkozó előrejelzésének teljesülését.