Újabb monopóliumokat gyárt a kormány

Lényegében mindent el lehet felejteni, amit eddig a béren kívüli juttatásról gondoltak a munkavállalók és munkáltatók. Arra lehetett ugyan számítani, hogy átalakítást hajt majd végre a kormány a juttatásoknál, ám arra aligha, hogy lényegében államosított rendszer jön létre, ahol egy piaci szereplő élvezheti a piac előnyeit, írja a Napi Gazdaság.

A Népszabadság birtokába jutott dokumentum szerint az állam két irányban gondolkodik: egyrészt nagyobb teret akar adni a Széchenyi pihenőkártyának (SZÉP) azzal, hogy meleg ételhez csak így lehet juttatásként hozzájutni, s várhatóan az egészségpénztári szolgáltatásokat is kurtítani fogja a SZÉP-kártya javára. Másrészt maga tervezi szétosztani az összes többi juttatást: ide viszonylag szűk kör tartozik majd, lényegében a hideg étkezési utalvány és az iskolarendszerű képzés támogatása. Az utalvány is legfeljebb csak átmeneti jellegű lesz, amíg nem lehet megoldani, hogy általános legyen a kártyák elfogadása. Akkor ez is beolvadhat a SZÉP-kártyába − amelynek ma egyetlen kibocsátója van. Emellett legfeljebb húszezer forintig lakbértámogatást is ad az állam − valamilyen formában.

E változásoknak két szempontból is különös jelentőségük van. Az utalványpiac három nagy szereplője kiszorul a piacról − mondhatni az állam beleülhet a készbe, hiszen, leegyszerűsítve, a már megkötött szerződéseken csak a dátumot és a kibocsátó nevét kell átírni. A piaci verseny megszűnésével viszont az állam lényegében akkora költséggel bocsátja ki ezeket az utalványokat, amilyennel csak akarja. Ebből még jól is kijöhet marketingszempontból: a cafeteriaelemek adóját a szuperbruttó kivezetésével legalább három százalékponttal, 16 százalékra csökkentheti, vagy akár adómentessé is teheti. Ezzel a munkáltató nyerhet akár 19 százalékot is, vagyis fel sem tűnik majd számára, mennyivel nőttek a költségek.

Az államosított utalványok, illetve a felturbózott SZÉP-kártya azért sem lesz mellékes elem, mert a kormány ígérete szerint a béren kívüli juttatásokkal lehet majd támogatni a kormány által meghatározott minimálbért. Vagyis a béremelés részeként megjelenhetnek az utalványok is − kérdés, ezek milyen súlyt kapnak majd. Az azért borítékolható, hogy a munkavállalók jó részének húsba vágó lesz, milyen juttatást kap és azt mire használhatja fel.

Azt nem szabad elfelejteni, hogy ez a lépés valójában nem lesz béremelés, bárminek is hívja a munkáltató, és bárminek is érezze a munkavállaló. A juttatás nem képezi a tb-járulék alapját, így az után nem jár se nyugdíj, se táppénz. Ráadásul egy juttatást viszonylag könnyen vissza tud vonni a munkaadó, míg a bért egyoldalúan nem csökkentheti.

A lakbértámogatás nagyon jól hangzik − a lakbér fele letudható belőle −, ám a gyakorlaton sok múlik majd. Ha az állam támogatja, vélhetően csak olyan résztvevője lehet, aki mindent szabály szerint hajt végre. Márpedig a lakástulajdonosok egyetlen dolgot nem szoktak: adózni a lakbér után. Ha bekerülnek egy lakbér-támogatási nyilvántartásba – ami elvárható egy ilyen juttatásnál –, azonnal kiderül, hogy évente jelentős összegeket nem fizetnek be. Így az ilyen lakások után vagy kérdéses lesz a támogatás igénybevétele, vagy adózni kell a bevétel után − ez pedig a díj emelkedésével jár majd.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!