30 százalék az esély az államcsődre

2011.10.05. 17:20
    15 perccel késleltetett adatok. Forrás: portfoliofinancial.hu

    Több mint 30 százalék az esélye annak, hogy Magyarország belátható időn belül fizetésképtelenné válik külföldi hitelezői felé, így hazánk újra felkerült a CMA DataVision által összeállított, a tíz legkockázatosabb szuverén adóst felsoroló listába - írja a Napi.hu.

    A szeptember 29-ei CDS-záróadatok alapján elkészített listát továbbra is Görögország vezeti, hazánk a 9. helyre futott be. A jelentés alapján a görög csőd, vagyis annak kockázata, hogy Athén nem lesz képes visszafizetni államadósságát, 90,6 százalék, míg Magyarország esetében ez 30,7 százalék.

    A tíz legkockázatosabb ország

     Helyezés  Ország  Bedőlési kockázat (%)  5 éves CDS középárf. (bp)  Előző helyezés
    1 Görögország 90,6 5156,92 1
    2 Portugália 61,3 1165,42 3
    3 Venezuela 58,7 1195,87 2
    4 Argentína 53,2 1044,92 6
    5 Pakisztán 51,8 1023 5
    6 Ukrajna 46,9 870,28 7
    7 Írország 46,2 754,39 4
    8 Olaszország 33,3 453,1 új belépő
    9 Magyarország 30,7 501,35 új belépő
    10 Dubai 30,4 490,49 10
     Forrás: CMA DataVision

    Magyarország és Spanyolország az idei első negyedéves összesítésben már egyszer kikerült a legkockázatosabb szuverén adósok tízes mezőnyéből. Mindkét ország - egyaránt első ízben - a CMA 2010. negyedik negyedévi listáján tűnt fel a tíz legmagasabb törlesztési kockázatú államadós listáján, a decemberi utolsó kereskedési nap CDS-árfolyamai alapján.

    Amúgy Magyarország kockázata a rangsor készítése óta magasabb lett, tegnap a CDS-felár új kétéves rekordot döntött 565 bázispontos középárfolyammal a londoni kereskedésben.

    A magyar CDS-felár május-június környékén még 275 bázispont környékén járt, majd fokozatos növekedésnek indult, ahogy az eurózóna perifériájának adósságválsága súlyosbodott. Végül augusztusban robbant a bomba, miután az Egyesült Államokat leminősítette a Standard and Poor's. A piaci pánik különösen érzékenyen érintette Magyarországot, mivel az államadósság még mindig magas régiós összevetésben. Később pedig tovább rontott a helyzeten, hogy kiderült: gyakorlatilag leállt a magyar növekedés, és a bankrendszer stabilitását veszélyeztető végtörlesztési törvény sem használt.

    A magyar CDS-csúcs 2009 márciusában – a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008 őszi bukása után indult globális pénzügyi válság kiteljesedésének idején – volt, 630 bázispontos középárfolyammal.

    Mi az a CDS?

    A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási szerződések vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, a piaci szereplők annál nagyobbnak tekintik az érintett szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának rizikóját. Az ár konkrétan azt jelenti, hogy X összegű állampapírra annak hány százalékáért lehet olyan biztosítást kötni, aminek révén a befektető akkor is pénzéhez jut, ha az adott állam nem fizet.