Nem járna szabadság a beteg gyerek után?
Megszüntetné a gazdasági bizottság a beteg gyermekek után járó fizetés nélküli szabadság intézményét, az új Munka törvénykönyvéhez benyújtott módosításában, írja a Napi Gazdaság.
A parlament várhatóan a jövő héten szavaz az új Munka törvénykönyvéhez benyújtott több mint 700 módosító javaslatról, ám még most is kerülnek a ház elé újabb módosítások. Az új Munka törvénykönyve kisebb problémái után meghagyja a szabadságok jelenlegi rendszerét vagyis a 20 napos alapszabadságon felül a kor előrehaladtával nő a fizetett szabadság ideje.
Csak technikai módosítás
"Az új Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat rögzíti, a gyermek gondozása érdekében járó fizetés nélküli szabadságot a gyermek 10 éves koráig lehet majd igénybe venni, ugyaneddig jár a gyermekgondozási segély is" - közölte a Napi Gazdaság cikkének megjelenése után a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A munkavállaló a gyermek 10 éves kora után, annak 12 éves koráig már nem fizetés nélküli szabadságra, hanem táppénzre lesz jogosult, amennyiben beteg gyermeke ápolása miatt keresőképtelen. A keresőképtelenség időtartamára a táppénz mellett felmondási védelem illeti meg munkavállalót. "Összességében tehát egy technikai jellegű módosításról van szó, amely megteremti az összhangot a családtámogatási és egészségbiztosítási szabályokkal" - közölte a tárca.
Várhatóan a jövő heti szavazások után is megmarad a gyerekek után járó pótszabadság mértéke: a jelenleg hatályos Munka törvénykönyve (Mt) szerint a 16 éven aluli gyerekek után az egyik szülő plusz két nap fizetett szabadságra jogosult gyermekeként, ám ez a három és több gyerekesek esetében sem lehet több hét napnál.
A jelenlegi szabályok szerint fizetés nélküli szabadságra jogosult a szülő a 12 éven aluli gyermeke betegsége esetén. A tervek szerint ez a szabály is bekerült volna az új jogszabályba, ám a Gazdasági Bizottság most benyújtott javaslata ezt a mondatot kivenné a kormány által beterjesztett változatból. A bizottsági javaslatokat általában a kormány készíti el - a legritkább esetben van mögötte kormánytól független képviselői szándék - vagyis a javaslattal a kormány saját magát korrigálja.
A hosszú fizetés nélküli szabadságot általában a nagy betegséggel (pl. leukémia) küzdő gyermekek szülei vették igénybe. Valódi anyagi segítséget ilyen esetben sem sokat jelentett - hiszen nem járt utána juttatás - viszont megmaradt a remény ez esetben a szülőknek a munkába való visszatérésre.
Ennek ellenére sajnálatos tapasztalat, hogy ilyen betegségek esetén a tartós munkától való távollét az egyik szülő munkanélkülivé válásával járt, ugyanis a munkáltatók csak a legritkább esetben tolerálták a családi problémákat. A jövőben ezzel a módosítással viszont ennek már az esélye sem lesz meg.