Lagarde: Vannak előfeltételek

Hangsúlyozottan informális megbeszélést tartott csütörtökön az IMF-székházában Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója és a Fellegi Tamás vezette magyar küldöttség.

A találkozó után Lagarde közleményt adott ki, amiben hasznosnak nevezte az eszmecserét a magyar fejleményekről, és arról, hogy a Nemzetközi Valutaalap hogyan tudná leginkább segíteni a jelenlegi gazdasági helyzet megoldását.

Az udvarias kör után azonban Lagarde jelzi, hogy csak a szigorúbb feltételekkel járó készenléti hitelmegállapodás (SBA) jöhet szóba, ha egyáltalán, és az is csak feltételekkel. A vezérigazgató szerint még mielőtt a valutaalap határozna arról, hogy egyáltalán tárgyalásokat kezd-e egy készenléti hitelkeretről, konkrét, a gazdaságot stabilizáló lépést szeretne látni a kormánytól. A dokumentum utal rá, hogy az Európai Unió támogatása szintén nélkülözhetetlen az új programhoz. Márpedig az Európai Bizottság éppen komoly csatát vív a magyar kormánnyal három, az uniós irányelveket vélhetően sértő jogszabály miatt.

"Teljes mértékben megértjük és egyetértettünk az IMF szakértőivel abban, hogy Magyarországnak olyan irányvonalat kell követnie, amely megerősíti a piacok bizalmát, a magyar gazdaságot és a magyar intézményeket, hogy lefektessük a fenntartható gazdasági növekedés alapjait" - jelentette ki a tárgyalások után megtartott sajtótájékoztatóján Fellegi Tamás, aki meg is ismételte, hogy "a két fő fókuszpontnak a piacok bizonyosságának és bizalmának, valamint a gazdasági növekedésnek kell lennie".

A miniszter szerint a megbeszélések minden szintjén említésre került a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének, valamint egy háromoldalú, magyar-IMF-EU megállapodásnak a fontossága, az új alkotmány rendelkezései viszont nem kerültek szóba. A készenléti hitelkeret összegéről sem esett szó. Azt mindenesetre elismerte, hogy a jelenlegi állás szerint olyan hitelről tárgyalnak majd, amelynek "fontos eleme lesz a kondicionalitás és az ellenőrzés is".

A sajtótájékoztató előtt kiadott közleményében Fellegi megerősítette a magyar kormány elkötelezettségét amellett, hogy az IMF által előfeltételként szabott célkitűzéseket megvalósítsa egy közös egyetértéssel elfogadott program keretében. A miniszter hangoztatta az időtényező fontosságát, és rámutatott, hogy Magyarország az EU tagállama, és minden IMF-programról folytatott megbeszélésről egyeztetnie kell az unió vezetésével, ezért a magyar delegáció hamarosan megbeszélést folytat az Európai Központi Bankkal és az Európai Bizottsággal is.

Mint azt az Index korábban megírta, a hitelmegállapodás ügye egyelőre szóba sem jöhet, formálisan nincs is miről tárgyalni, mert egyelőre nem kértünk olyan hitelt, amilyet a Valutaalap adna. Az itthon fegyvertényként közölt washingtoni kapcsolatfelvételről azonban egy névtelenséget kérő, a tárgyalási folyamatban résztvevő forrásunk azt állította, hogy valójában Fellegi Tamást senki nem hívta meg Washingtonba, a magyar tárgyalódelegáció vezető egyszerűen csak „meghívatta magát”. Brüsszelből származó információink alapján ott is hasonló a helyzet: az EU sem hívta meg a magyar delegációt, ezért is húzódott sokáig az időpont egyeztetése.

Az IMF-fel való eddigi informális tárgyalások kapcsán úgy tűnt, az egyik alapvető vitakérdés a két fél között a hitel típusa, Fellegiék készenléti hitel helyett elővigyázatosságit szerettek volna, a valutaalap erről hallani sem akart. Decemberben közölték: „a program előkészítése mindaddig nem folytatódhat, ameddig a kormány nem jelzi, hogy készenléti hitelre tart igényt. Mindeddig nem született döntés arról, hogy folytatódnak-e a hivatalos tárgyalások, és ha igen, mikor. Mielőtt a Valutaalap meghatározná a programhoz vezető út következő lépéseit, további információkra van szüksége a kormányzat szándékairól.”