Csődbe ment a magyar Nordsee

December 30-án csődvédelmet kért a Nordsee magyarországi franchise-jogait birtokló Mafish Kft. – derül ki az Opten cégtárának adataiból. A cég két magyarországi üzlete bezárt, és nem kizárt, hogy ezzel véget is ért a halas termékeket kínáló német gyorsétterem-hálózat itteni, néhány évig tartó története.

A láncnak a kezdeti nagy tervek ellenére – öt év alatt tíz üzletet készültek megnyitni – mindössze két magyarországi étterme volt, egy a Westendben, egy a Váci utcában. Ezek már egy ideje zárva tartanak, a Váci utcai lévő elsötétített Nordsee-n csak egy tábla lóg: „Műszaki okok miatt zárva”. A cég honlapja is elérhetetlenné vált, és a telefonjaikat sem veszik fel.

Arról, hogy a Mafish fizetésképtelensége hogyan hat az üzletek jövőjére, azok – például más franchise-partnerrel – kinyitnak-e újra, megkérdeztük a Nordsee németországi központját. Itt annyit mondtak, hogy egyelőre tárgyalnak a magyar partnerrel a helyzetről, amíg ez le nem zárul, addig nem szeretnének nyilatkozni. Azt azonban nem tervezik, hogy új partnert keresnek.

Végig veszteséges volt

A Mafish Kft-t hárommillió forintos tőkével még 2005 februárjában jegyezték be, röviddel azelőtt, hogy felröppentek volna az első hírek arról: magyarországi piacra lépést fontolgatja a Nordsee. A cég első tulajdonosa a svájci lakcímű Lackó Gábor és a három magyar magánszemély, Réti Olga, Réti András és Pongrácz László tulajdonában lévő Pareo Kereskedelmi Kft. volt (közülük Réti Olga Lackó magyarországi kézbesítési megbízottja). Rétiék és Pongrácz több más üzletben is vettek részt együtt, egy 2006-os hír szerint a Postabank-telkei kapcsán képbe került Sigma-csoporthoz is kötődtek.

A Mafish Kft-ből viszont 2007 közepén kiszállt a Pareo, és az akkortól 2009 márciusáig Lackó, valamint a Whitestone Kft. tulajdonában volt, majd akkor a ciprusi bejegyzésű HB Capital Ltd. tulajdonába került. A Whitestone közvetve a Mafish-ügyvezető, egyébként ingatlanfejlesztésekkel foglalkozó Györke Balázs érdekeltségébe tartozik.

Az utolsó adatok szerint 26 embert foglalkozó Mafish a cégadatok szerint mindvégig veszteséges volt: a lánc első éttermének megnyitása után 2008-ban nyolcvanmillió forintos árbevétel mellett annak felére, negyvenmillió forintra rúgott a veszteség. Bár a későbbiekben dinamikusan nőtt az bevétel, a veszteséget egyetlen évben sem sikerült eltüntetni: 2009-ben 164 millió forintos bevétel mellett 5,5 millió forint volt a veszteség.

A társaság 2010-ben hitelt vett fel – erről tanúskodik az a cégadatokban szereplő bejegyzés, hogy 2010 januárjában az Erste zálogjogot szerzett Mafish-üzletrészen –, feltehetően az új üzlet nyitásához. Ennek a helynek köszönhetően megduplázódott, 317 millió forintra kúszott fel az árbevétel, ennek ellenére 25 millió forintos veszteséget kellett elszenvednie a tulajdonosnak, miközben az eladósodottsága 300 millió forint fölé nőtt.

Bár a 2011-es adatok nem állnak rendelkezésre, vélhetően a tetemes adósságok miatt kényszerült a társaság arra, hogy tavaly december 30-án csődvédelmet kérjen, ami ideiglenes fizetési haladékot biztosított a számára.

Nagy tervekkel érkeztek

A német Nordsee-t 1896-ban alapították Brémában, és kezdetben halárusítással foglalkozott, egészen addig, amíg 1964-ben kísérleti jelleggel meg nem nyitott egy olyan üzletet, ahol a nyers hal mellett halételeket is lehetett kapni. Az ötlet óriási sikert aratott, így a cég gyors terjeszkedésbe kezdett, tíz évvel később megnyitott a századik üzlet is. A lánc ma már több mint négyszáz étteremben hatezer embert foglalkoztat.

A cég többéves tervezgetés után, egy nagyobb közép-európai terjeszkedés részeként 2008 szeptemberében nyitotta meg első magyarországi éttermét a Westendben. A nyitás utáni félév annyira jól sikerült, hogy a menedzsment már öt év alatt tíz új étterem nyitását tervezte.

Ennek megfelelően 2010 tavaszán megnyitott egy második, immár nagyobb, a teljes Nordsee választékot kínáló étterem a Váci utcában, és bejelentették, hogy fél éven belül megnyitják harmadik éttermüket is. Ez azonban soha nem valósult meg, és talán ez lehetett az első intő jel, hogy a lánc forgalma mégsem a terveknek megfelelően alakul.

Nem ők az elsők

Nem a Nordsee az első nemzetközi gyorsétteremlánc, aminek nem jött be Magyarország: szintén nagy reményekkel indult az amerikai Wendy's, ami gyors egymásutánban hét éttermet is nyitott, ám épp ez okozta a vesztét – pénzügyi nehézségei támadtak, és a felszámolási eljárások miatt 2002-ben arra kényszerült, hogy az összes üzletét bezárja.

Hasonló sorsra jutott a belga Quick is, ami 2001 végén zárta be kilenc magyar éttermét. Ennek oka csak részben a hazai piac: akkoriban a válság és és élelmiszer-biztonsági botrányok miatt az egész lánc bajba került, így a magyarországiak mellett összesen harminc éttermet zártak be Franciaországban és Belgiumban is.

Nincsen ereje teljében a Pizza Hut sem: a sokáig a harmadik legnépszerűbb gyorsétteremláncnak számító cég fénykorában 22 éttermet üzemeltetett Magyarországon, mára ebből mindössze kettő maradt, és a házhozszállítást is beszüntették. Azt, hogy a maradék hálózattal mit tervez a vállalat, egyelőre nem lehet tudni.