Töröcskei: Szabadságon voltak a befektetők

„Az év végén, az új esztendő elején a befektetéskezelők is szabadságra mennek. Ez a magyarhoz hasonló szűk piacokra negatív hatással van. Aukcióinkon ezért szélsőséges árajánlatokat kaptunk a magyar kötvényekre, amiket ha elfogaunk, azzal csak még feljebb tornázzuk a hozamokat. Mivel egyelőre nincs égető szükség a likviditásra, úgy döntöttünk, megvárjuk, amíg az élet visszatér a régi kerékvágásba" – magyarázta Töröcskei István az Államadósság Kezelő Központ vezetője a Heti Válasznak adott interjújában, hogy miért nem járt sikerrel az elmúlt hónapokban az ÁKK több aukciója.

Töröcskei a jegybank devizatartalékával kapcsolatban úgy vélte, „ez az ország és nem a jegybank tartaléka, még ha ez az MNB eszközei között is van nyilvántartva, így az államnak nincs mit lenyúlnia, mert ez az övé". Szerinte ugyanakkor köztudott az is, hogy a külföldi befektetők számára fontos, hogy egy adott ország mennyi tartalékkal rendelkezik. Úgy vélte, arról lenne érdemes vitát folytatni, hogy milyen devizatartalék-szint lenne optimális.

Töröcskei szerint az elsődleges piacon nem, de az államkötvények másodlagos piacán a Magyar Nemzeti Bank vehetne államkötvényeket. „Optimális esetben a jegybanknak és a kormánynak együtt kellene dolgoznia az ország érdekéért" - mondta.

Arra a kérdésre, hogy ő maga vásárolt-e már az új Prémium Magyar Államkötvényből, a vezér úgy válaszolt, neki nincs, ezt nem is tartaná etikusnak. „Édesanyámnak viszont lejárt egy bankbetétje, s tanácsomra államkötvényt vásárolt" – tette hozzá.

Töröcskei István azt reméli, hogy a lakosságnál lévő 770 milliárd forintnyi állampapírállományt az állampapírokat népszerűsítő kampányuk végére sikerül megduplázni. Az értékesítésben a kincstárral és egyéb állami szervezetekkel, például a postával is szeretnének összefogni, de a bankok együttműködésére is számítanak.

Arra a kérdésre, hogy a kínai intézményi befektetők mennyire érdeklődnek a magyar államkötvények iránt, Töröcskei úgy válaszolt: "időt vesz igénybe, míg kiismerik magukat a magyar piacon, ezért egyelőre nem vásárolnak nagy tételben. Viszont ha Kína beindul, akkor valószínűleg sokan fogják követni a példáját Ázsiából: Dél-Korea, Japán, Szingapúr vagy Hongkong sem szeretne lemaradni mögötte. Nem is lenne szerencsés, ha egyszerre jelennének meg a piacon, mert ez zavarokat okozna". Elmondta, a hozamokat a hazai szereplők hajtották fel, ez azonban nem szolgálta az ország érdekeit, csak az övéket.

„Ezt a kérdést bármelyik országnak fel lehetne tenni. Ha Svájcból hirtelen kivonnák a megtakarításaikat a befektetők, akkor Svájc is bedőlne" - reagált Töröcskei arra a kérdésre, meddig tudja az állam finanszírozni magát IMF-hitel és a piacok nélkül.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!