További Magyar cikkek
A bankok hitelezési képessége a 2008 végi megrázkódtatások után ugyan gyorsan helyreállt, azonban a tavalyi év végétől ismét gyengülni kezdett, egyrészt a devizalikviditási feszültségek növekedése, másrészt a végtörlesztés és a portfolióminőség romlása következtében mérséklődő tőkepuffer miatt – idézi az MTI a jegybanki közleményt.
Várható volt
A lépés nem meglepő: Simor András a januári jegybanki kamatdöntés után beszélt arról: a magyar bankrendszer hitelkibocsátása elsősorban kínálati okokból csökkent jelentősen – a lakossági hitelek állománya nagyjából 10, a vállalati hiteleké durván 5 százalékkal esett vissza –, a bankok nem akarnak új hiteleket adni, a pénzintézetek kockázatvállalási hajlandósága ugyanis a válság miatt csökkent. Sőt, Simor már decemberben jelezte, hogy a hitelezés felpörgetése, vagyis inkább felélesztése érdekében „jelzáloglevél-vásárlási programját kész újraindítani akkor, ha a bankrendszer részéről erre komoly igény felmerül”.
Ezzel analóg az MNB mostani közleménye, miszerint a jegybank „a banki likviditástöbblet növelésével, hosszabb lejáratú források biztosításával tudja segíteni a hitelezési hajlandóság növekedését”. A jegybank értékpapír-fedezet mellett, változó kamatozással, a mindenkori jegybanki alapkamaton kétéves lejáratú refinanszírozást kész nyújtani a hitelintézeteknek, olyan feltételekkel, amelyek támogatják a vállalati hitelezés bővülését.
Jó példát követ
A lakossági hitelnyújtás élénkítéséhez az MNB egy univerzális jelzáloglevél-vásárlási program elindításával próbál hozzájárulni. A lejárati-összhang növelésében kulcsszerepet tölt be a jelzáloglevél, közölte a jegybank.
Az első és legfontosabb új eszköz a kétéves lejáratú fedezett hitel bevezetése (márciustól), melynek révén a hitelintézetek a mindenkori jegybanki alapkamat mellett, értékpapír-fedezet fejében juthatnak hosszú lejáratú forráshoz az MNB-től – vélekedik Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője is. Szerinte ez lényegében megfelel az EKB által tavaly év végén bevezetett 3 éves LTRO-nak, amely jelentősen hozzájárult az európai bankszektor likviditási helyzetének javulásához
Ez az eszköz az MNB szerint is „illeszkedik a hitelezési képesség gyengülését ellensúlyozó nemzetközi gyakorlatba, és lehetővé teszi, hogy a bankok lejárati prémium nélkül juthassanak a piacon korlátosan elérhető futamidejű finanszírozáshoz”. A hosszú lejáratú hitel biztosításával elérhető lejárati-összhang javuláson keresztül megerősödhet a bankok mérlege, ami ellensúlyozhatja a hitelezési aktivitás csökkenését.
Jogszabály-módosítás kell
A jegybank álláspontja, hogy Magyarországon az univerzális jelzáloglevél-kibocsátói struktúra hozzájárulhat egy hatékonyabb jelzáloglevél-piac kialakulásához. A 2010-es jegybanki program tapasztalatai alapján a forint jelzáloghitelezéshez kapcsolódó banki forrásbevonást akkor tudja elsődleges piaci vásárlásokkal hatékonyan támogatni, amennyiben a kormánnyal egyetértésben kidolgozott jogszabály-módosítási javaslatot az Országgyűlés jóváhagyja.
Emellett az MNB a fedezeti kör szélesítésével a bankok likviditási pufferének bővítésén keresztül tovább csökkentheti a vállalati és lakossági hitelnyújtást esetleg fékező likviditási korlátokat. A jelzáloglevél-kibocsátási jog kiszélesítése ezen a téren is számottevő támogatást jelenthet, az elfogadható fedezetnek minősülő jelzáloglevelek állományának növekedése eredményeképpen.
A banki, vállalati kötvények minimális elfogadható minősítési korlátját a jelenlegi „BBB-” szintről az állam ennél alacsonyabb minősítéséhez kapcsolása további könnyítést eredményez, emeli ki közleményében az MNB. A kétéves lejáratú fedezett hitel bevezetésére és a fedezeti kör bővítésére a közlemény szerint 2012 márciusában kerül sor, a jelzáloglevél-vásárlási program elindítására pedig a szükséges jogszabály elfogadását követő egy hónapon belül - olvasható az MNB dokumentumában.
Jót tesz a viszonynak is
Réczey Zoltán a jelzáloglevél-programnál említett jogszabály-módosítási kényszer azt jelenti, hogy ez a program is legkorábban márciusban indulhat el. A szakértő szerint a most bejelentett intézkedések „érdemlegesen javíthatják a bankszektor refinanszírozási lehetőségeit, ezáltal javíthatják a hitelezési aktivitást, amely igencsak visszaesett az elmúlt 1-2 évben”.
Ugyanakkor az intézkedések „önmagukban nem feltétlenül elegendőek a hitelezés jelentős felfutásához”. Különösen azért, mert a magyarországi bankok jelentős részénél a döntéseket a külföldi anyabankok hozzáállása is alapvetően befolyásolja, „erre pedig Magyarország kockázati megítélése és többek között az európai pénzügyi szabályozói környezet is hatással van”. Az elemző kiemelte: a lépés azért is jó, mert általa tovább javulhat az MNB és a kormány közötti viszony, miután „a kormány korábban többször jelezte egy ilyen intézkedéscsomag szükségességét”.